Magyarországon a krízishelyzet mellett is négy-hat százalék közötti gazdasági növekedés várható

Magyarországon a krízishelyzet mellett is négy-hat százalék közötti gazdasági növekedés várható, aminek köszönhetően lesz elég forrás a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjak és a fizetésemelések finanszírozására – mondta  Deák Dániel politológus.

Az Amerikai Egyesült Államok már biztosan recesszióba süllyed idén és vélhetően Európa jelentős része is így jár. Egyre borúsabbak a kilátások tehát Nyugaton, aminek az oka a háború és az elhibázott szankciós politika – jelentette ki lapunknak a hét politikai történései kapcsán Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Hozzátette: Európa jelen pillanatban jobban bünteti magát, mint Oroszországot, amit jól mutat, hogy miközben az európai gazdaság válságba került, addig Putyin minden gond nélkül folytatja tovább a háborút Ukrajna ellen, béketárgyalásnak vagy fegyverszünetnek pedig a nyomát sem látni. Pedig – jegyezte meg – elvileg azért vezettünk be szankciókat Oroszországgal szemben, hogy megállítsuk a háborút, de ez az elvárás egyáltalán nem teljesült, csak még inkább elmérgesedett a helyzet és a háború vége még csak meg sem jósolható.

A politikai elemző úgy véli, ebben a nehéz helyzetben fontos, hogy Magyarországot olyan ember vezesse, aki tapasztalt és számos válsághelyzeten átkormányozta már az ország hajóját. Hangsúlyozta, Orbán Viktor egyértelműen ilyen politikus, aki már az első kormányzása idején, 1998 és 2002 között is egy szomszédos háború nehézségeivel küzdött meg miniszterelnökként. A felmérések és az időközi választások eredményei alapján – mutatott rá Deák - az emberek mindezt értékelik, és tudják, hogy ezekben a nehéz időkben nem szabadna az országot egy kormányzásképtelen szétesett baloldalra bízni. Mint fogalmazott, bíztató, hogy Magyarországon a krízishelyzet mellett is négy-hat százalék közötti gazdasági növekedés várható, aminek köszönhetően lesz elég forrás a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjak és a fizetésemelések finanszírozására, így a balliberális kormányokkal szemben most nem kerül sor megszorításokra.

A politológus kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború élelmiszerválságot is okoz a világban, ami fokozza a migrációs nyomást. Az afrikai és közel-keleti országokban ugyanis eddig is komoly probléma volt az élelmiszerhiány, a mostani válsággal ez tovább fokozódik. Deák Dániel szerint ezért is fontos, hogy a kormány bejelentette a határvadász csapatok felállítását, amelyeknek az lesz a feladata, hogy fokozottan védjék hazánk déli határait a várhatóan oda érkező illegális bevándorlók százezreitől. Leszögezte ugyanakkor, hogy a baloldalra ebben sem lehet számítani, amit jól példáz a szomszédos Szlovénia, ahol az új baloldali kormány lebontja a határkerítést és beengedi a migránsokat. Kétségünk sem férhet hozzá, hogy ha április 3-án a baloldal nyert volna Magyarországon, itt is ugyanez csinálnák – vélekedett az elemző.

A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy bár a nyár közepére a magyar belpolitika is elcsendesül, a parlament utolsó ülésnapja mellett Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére érdemes lesz figyelni, a kormányfő ugyanis felvázolja Magyarország helyzetét és kibontja a jövőbeli elképzeléseit. Hangsúlyozta azt is, a baloldalon mindeközben tovább folytatódik a már jól ismert folyamat: saját magukkal és belső problémáikkal vannak elfoglalva, több párton belül is elképzelhető pártszakadás, a legnagyobb eséllyel a Jobbikban.

A közvélemény-kutatások szerint ha most lennének a választások, a Fidesz–KDNP-pártszövetsége akár négyötödös többséget tudna kialakítani az Országgyűlésben, hisz a rekord támogatottság mellett az ellenzéki oldalon a DK és a Mi Hazánk Mozgalom kivételével jelenleg egyik ellenzéki párt sem lenne önállóan képes bejutni a parlamentbe – fogalmazott Nagy Ervin elemző a Magyar Hírlapban.

A Jobbikban folyó botrányok miatt érthető az egykori nemzeti radikális párt történelmi mélypontja is, ám kisebb meglepetés az, hogy a Momentum is öt százalék alá süllyedt – jelentett ki lapunknak nyilatkozva Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője, aki szerint az időközi választások eredményei tovább rontották az ellenzék megítélését, különösen a budapesti kudarc demoralizáló. A totális összeomlás magyarázatra szorulna, de teljes a tanácstalanság a baloldalon, továbbra sincs politikai alternatívaképzés.

A politológus úgy látja, hogy a kormány népszerűsége töretlen, a háborús inflációval való küzdelem, a rezsicsökkentés megtartása, a családtámogatások és a nyugdíjak további emelése komoly politikai siker. Orbán Viktor bejelentését különösen fontosnak tartja a határvédelemmel foglalkozó új testületet felállításáról, amire azért van szükség, mert miközben a déli határon idén már százezernél többen próbáltak illegálisan Magyarországra lépni, addig a katonák és a rendőrök ugyan állják a sarat, de nagy szükség lenne rájuk a helyi rendfenntartásban, illetve az ukrán határnál is. A döntésnek komoly társadalmi támogatottsága van, és növelheti a kormány hiteles bevándorláspolitikáját.

„A választások óta először kérdezhették az ellenzéki képviselők a miniszterelnököt a parlamentben, ám Fekete-Győr András érthetetlen módon az öt évvel ezelőtti olimpiaellenes kampányukat rángatta elő, ami arra utal, hogy nincs aktuális mondanivalójuk. A frakcióvezető ráadásul a 2030-as olimpiáról beszélt, miközben abban az évben nem lesz ilyen sportesemény, ami ismét csak a felkészületlenségre utal” – mondta Nagy Ervin, majd hozzátette: a bakiból mém lett, ami tovább rontja a Momentum megítélését a fiatalok körében.

A többi párt esetében is pótcselekvés figyelhető meg. A DK hiába a legnagyobb és legnépszerűbb párt a baloldalon, illetve Gyurcsány Ferenc jó eséllyel kísérletezik a többiek leszalámizásával és a baloldal integráló­dásával, de a hitelességi probléma változatlan. Egyedül Ungár Péter szociális munkásokkal kapcsolatos követelései tűnnek kidolgozott politikai mondanivalónak, de ez közel sem elég arra, hogy a gyakorlatilag már nem létező LMP kikecmeregjen a gödörből. A Mi Hazánk Mozgalom úgy tűnik, hogy a parlamentben folytatja a konstruktív ellenzéki munkát, az illegális migráció elleni harcban támogatja a kormányt, ugyanakkor jobbról igyekszik előzni a Fidesz–KDNP-t.

A fővárosban a Karácsony–Tüttő páros bejelentette, hogy hajlandó megvalósítani a brüsszeli direktívákat, azaz lakossági megszorításokkal igyekszik a háború okozta problémákat kezelni, illetve az elszabaduló energiaárakat is a budapestiekkel megfizettetni.

A Jobbik tisztújításán Jakab Péter és köre vereséget szenvedett, így – mivel a frakciót továbbra is ő vezeti – nem fognak véget érni a belső küzdelmek, véli az elemző. Ha Jakab volt a „párt ökle”, akkor Gyöngyösi a „Jobbik kaméleonja”, hisz szolgai módon, különvélemény nélkül követte a változó szövetségi politikát. Az EP-ben Cseh Katalinékkal vállvetve küzd azért, hogy a Magyarországnak járó forrásokat politikai okok miatt tartsa vissza a bizottság. Várhatóan Jakab nem fogja feladni, a párt pedig az „elkisgazdásodás” útjára fog lépni – vonta le a következtetést Nagy Ervin.