Kovács Zoltán: Az Oroszországgal szembeni szankcióknak nincs hatásuk és ártanak nekünk

Az Oroszországra kirótt szankcióknak nincs hatása az ukrajnai háborúra, azok már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek - nyilatkozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kurier című osztrák napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.

Az ukrajnai háborúról szólva Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ennek a háborúnak soha nem lett volna szabad elkezdődnie, és minél hamarabb véget kell vetni neki. Ehhez tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – hangsúlyozta.

Az Oroszországgal szembeni szankciókról az államtitkár azt mondta: ha a szankciók jobban ártanak azoknak, akik bevezetik őket, mint azoknak, akik ellen irányulnak, akkor nincs értelmük. És ez jelenleg is így van. A szankcióknak nincs hatása a háborúra.

Jelenleg – mint folytatta – „nem nyerünk semmit, csak veszítünk”. A szankciók már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek. Most az energiabiztonságnak kell prioritást élveznie – emelte ki Kovács Zoltán.

Arra az újságírói felvetésre, hogy Orbán Viktor kormányfő rendszeresen felkereste Moszkvát, hogy olcsóbb olajról és gázról tárgyaljon, valamint Magyarország az atomenergia bővítésében is függ az orosz cégektől, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ez a szoros politikai kapcsolat, amelyet Önök a miniszterelnöknek és Putyinnak tulajdonítanak, nem létezik. Nem közelebbi a kapcsolat, mint Németország és Oroszország között.”

Az orosz olajtól és gáztól, valamint az atomenergia orosz technológiájától való függés történelmi, nem pedig politikai kapcsolat. Oroszország egyszerűen a legolcsóbb és legvonzóbb energiaforrás volt a piacon – mondta.

Kovács Zoltán megjegyezte azt is, hogy a háború valamikor véget ér, és Oroszország mint potenciális energiaforrás megmarad – „Putyinnal vagy nélküle, függetlenül attól, hogy mennyi ideológiai vágyálma van”. Nem biztos, hogy jó ötlet, ha most döntünk úgy, hogy energiapolitikailag teljesen függetlenítjük magunkat Oroszországtól – tette hozzá.

A magyarországi jogállamisági helyzet brüsszeli bírálata kapcsán Kovács Zoltán kijelentette: “ez egy politikai boszorkányüldözés”. Magyarország az Európai Unió (EU) minden feltételét teljesíti, de az EU ezt nem teszi. „Ez a pénz a miénk, nem ajándék, nem támogatás, hanem a miénk. A pénzt gazdasági okokból osztják szét. Az, hogy visszatartják, pusztán szubjektív politikai döntés” – fogalmazott az államtitkár.

Ellentétben néhány nyugat-európai országgal, hazánk képes lesz arra, hogy a lakosságnak és az iparnak is megfelelő mennyiségű gázt biztosítson – erről beszélt Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette, Európának a meggondolatlan szankciók következtében most drágábban kell beszereznie az energiahordozókat, Nyugat-Európa egy részének pedig azon kell elgondolkodnia, hogy a lakosság, vagy az ipar számára biztosítson-e gázt.

Európa soha nem látott energiaválság küszöbére jutott – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió szankciós politikájának következtében, az orosz szén és olaj Európába történő szállításának korlátozásával, felmentek az árak és infláció jött létre. Hozzátette, ellentétben néhány nyugat-európai országgal, hazánk képes lesz arra, hogy a lakosságnak és az iparnak is megfelelő mennyiségű gázt biztosítson. Az Elemzési Központ igazgatója arról is beszélt, hogy

Németország viszont komoly gondban van: nekik dönteniük kell arról, hogy az ipar kárára, a lakosságnak biztosítanak-e gázt a téli időszakban, vagy a termeléshez adnak elegendő gázt, ami viszont a lakosság “megfagyásával” járna.

A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója úgy fogalmazott, a nyugat-európai országok egy része látja, hogy gázellátásuk az orosz ellátásra épült, ennek megváltoztatása pedig hatalmas költségekkel járna. Ennek ellenére “aranyáron” vásárolnak cseppfolyósított gázt, – főleg az Egyesült Államoktól – amit ráadásul a fejlődő országoktól, “vásárolnak el”, pont  ahogyan az oltásokkal is tették a járvány idején.

Egyre több elemző van azon a véleményen, hogy Európa soha nem látott energiaválság küszöbén áll. Németországban már a hét eleje óta tart az energia-veszélyhelyzet, ugyanis hétfőn tíz napra leállt az orosz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartása miatt. A németek azonban attól tartanak, hogy nem is indul újra. A félelmeik nem alaptalanok, ugyanis a Gazprom azt közölte: nem tudja garantálni a vezeték biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada visszajuttatja-e a karbantartás alatt álló turbináját.

Ne húzzák le a WC-t, hanem a mosogatásnál összegyűjtött vízzel öblítsék azt le – ilyen és ehhez hasonló hajmeresztő ötletekkel állnak elő Európa-szerte a zöldpolitikusok – írja a Magyar Nemzet. A lap összeállításából kiderül: Németországban az önkormányzatok azt tervezik, hogy a középületek hőmérsékletét drasztikusan csökkentik és időszakosan lekapcsolják a köztereken a világítást. Sőt Augsburgban már az is felvetődött, hogy a közlekedési lámpákat is lekapcsolnák.

„Drámai szociális válság van, és a helyzet még tovább fog súlyosbodni” – jelentette ki Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet vezetője Berlinben. „Arra kell számítani, hogy tartósan magasak lesznek az élelmiszer- és energiaárak a következő években. Nagy valószínűséggel soha többé nem érjük el a válság előtti árszintet” – fogalmazott.

Az egyre súlyosbodó energiaválság miatt már napok óta tart a pánik Németországban. Sokan attól félnek, hogy az Északi Áramlat 1 vezeték tíznapos karbantartási munkálatai után Oroszország teljesen leállíthatja a gázszállítást. Növelheti a félelmeket, hogy a Gazprom szerdán közölte: nem tudja garantálni az Északi Áramlat 1 biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbináját.

A német hatóságok már vésztervekkel is készülnek

A hírekre reagálva a berlini kancellária csütörtökre tanácskozást hívott össze a tizenhat német tartomány vezetésével az energiaügyi vészhelyzeti tervvel kapcsolatban. Ennek jelenleg a második fázisa van életben Németországban.

Az M1-nek nyilatkozó németek többsége is valós veszélyként éli meg, hogy télen nem lesz fűtés a lakásában.

„Ki ne aggódna? Igen, aggódom. Nincs saját lakásunk, bérlakásban lakunk, nem sokat tehetünk. Már beszélgettünk a helyzetről, de nem jutottunk semmire” – mondta egy nő, de mások is hasonlóan látták a helyzetet.

„Igen, nagyon aggódom. Nem tudjuk, hogy télen elég meleg lesz-e a lakásunkban, nehéz. Még nem éltem át ilyesmit, a lakás mindig jó meleg volt. Soha nem fáztunk, de most elgondolkodunk, mi jöhet még. Az unokák, miattuk aggódom” – mondta egy idősebb hölgy, aki arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni, azt mondta, új kormányt választani.

Aztán a mellette álló férfi is megszólalt.

„A politikusok a felelősek az egész mizériáért. A politikusok, nem mi, átlagemberek. Minden ember békét akar, csak a politikusok akarnak mást, mindent a hatalomért” – fogalmazott.

Németország egész Európát magával ránthatja

Az európai energiapiacon a fő kérdést már nem az ár jelenti, hanem hogy egyáltalán lesz-e megvásárolható gáz – erről beszélt az M1-en Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

„Nagyon komoly következményekkel járhat. Itt különböző előrejelzések vannak. Gazdasági recessziót okozhat, az iparvállalatoknak le kell állítaniuk a termelésüket, ez munkahelyek elveszítéséhez vezethet. A háztartások fűtési képességét korlátozhatja a német kormány, aminek beláthatatlan társadalmi következményei lehetnek. Az őszinte válasz az, hogy nem lehet előre jelezni, mik lesznek a következmények, mert Németországnak még nem kellett hasonló kihívásokkal szembesülnie” – magyarázta Hortay Olivér.

A szakértő úgy látja: Németország energiaellátásának összeomlása egész Európát magával ránthatja.