Kanada visszaküldi Németországba az orosz Északi Áramlat gázvezeték turbináit

Kanada szombaton úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az orosz Északi Áramlat gázvezeték turbináit, annak ellenére, hogy Ukrajna felszólította, hogy ne engedjen a Kreml zsarolásának.

Ukrajna arra szólította fel Kanadát, hogy ne küldje vissza a turbinákat, amelyek jelenleg a Siemens-csoport műhelyeiben vannak a québeci Montreal közelében.

A Gazprom orosz gázipari konszern ezekre a munkálatokra hivatkozva csökkentette június közepén az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül Németországba irányuló szállításait.

„Kanada a Siemens Kanadának határozott időre szóló, visszavonható engedélyt ad a megjavított turbinák Németországba történő visszaküldésére, ami támogatja Európa képességét arra, hogy megbízható és megfizethető energiához jusson” – mondta Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős miniszter.

„A szükséges földgázellátás nélkül a német gazdaság nagyon jelentős nehézségeket szenvedne, és a németek a tél közeledtével azt kockáztatnák, hogy nem képesek otthonukat fűteni” – fejtette ki nyilatkozatában.

A kanadai miniszter egyben azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy megosztottságot akar szítani a szövetségesek között.

A német kormány már hetek óta intenzív kapcsolatban volt Ottawával, hogy az Oroszország elleni szankciók ellenére elérje e felszerelés visszaszállítását Európába.

Berlin nem hitte el a Gazprom érvelését a gázszállítások visszaesésére, de úgy vélte, a turbinák visszaadása megfosztaná Oroszországot attól az ürügytől, hogy meghosszabbítsa a gázszállítás leállítását, amely súlyos energiaválsággá fajulhat.

Ukrajna úgy vélte, hogy az ukrán vezetékek elegendő gázt tudnak szállítani Németországba ahhoz, hogy ellensúlyozzák az orosz szállítások csökkenését.

„Nem szabad engednünk a Kreml zsarolásának” – érvelt csütörtökön Szerhij Makogon, az ukrán gázvezeték-üzemeltető (OHTSZU) vállalat vezetője.

Kanada szombaton ugyanakkor bejelentette, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankcióit az ipari termékekre is ki kívánja terjeszteni.

„Az új szankciók a szárazföldi és csővezetékes szállításra, valamint a fémek és közlekedési, számítógépes, elektronikus és elektromos berendezések, valamint gépek gyártására vonatkoznak majd” – mondta Mélanie Joly kanadai külügyminiszter.

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) súlyos gazdasági következményekre figyelmeztet az orosz gázszállítások teljes kiesése esetére.

Peter Adrian elnök a dpa hírügynökségnek elmondta, hogy a DIHK nem zárja ki, hogy ilyen esetben a téli hónapokban akár kétszámjegyű százalékos gazdasági teljesítménycsökkenés is bekövetkezhet.

„Néhány hónapon belül összeomolhat a gázellátásunk” (…) Sajnos azzal a forgatókönyvvel is kell számolnunk, hogy a karbantartási leállás után, július 21-étől egy ideig nem érkezik gáz az Északi Áramlat-1-ből. Ez katasztrófa lenne. A tervezett németországi cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok) csak a télre lesznek üzemképesek – hívta fel a figyelmet.

Az Északi Áramlat-1 balti-tengeri vezeték éves karbantartása hétfőn kezdődik, általában tíz napig tart, és sokan amiatt aggódnak, hogy Oroszország nem fogja újra megnyitni a gázcsapot.

Gáz nélkül sok vállalatnak le kellene állítania a termelést, és akkor olyan gazdasági visszaesést fogunk látni, amely nagyon különbözik attól, amit a pénzügyi válság idején tapasztaltunk – fogalmazott a DIHK elnöke.

Németországban a következő fűtési szezonban 17 celsius fokra csökkenti a lakások éjszakai fűtési hőmérsékletét a legnagyobb ingatlankezelő vállalat. A döntés összhangban van a gazdasági miniszter szavaival, amelyek szerint mindenkinek hozzá kell szoknia a spóroláshoz.

Németország legnagyobb – ingatlanok bérbeadásával, értékesítésével foglalkozó – cége, a Vonovia az energiatakarékosság érdekében csökkenti az általa kezelt otthonok éjszakai hőmérsékletét – számolt be a Berlingkse.

A változtatás értelmében este 11 óra és reggel 6 óra között az ingatlanokban a központilag szabályozott hőmérséklet nem haladja majd meg a 17 celsius fokot. A Vonovia szakembereinek számításai szerint – az ukrajnai háborúkkal járó szankciók miatt kialakult energiaszegény helyzetben – 8 százalékkal lesznek alacsonyabbak az energiaköltségek. A folyamatot a cég fokozatosan szándékozik bevezetni, a 100 százalékos bevezetést őszre tervezik.

A cég jövőbeni energiaszabályozása összhangban van Robert Habeck német gazdasági miniszter közelmúltban tett kijelentésével, amely szerint mindenkinek hozzá kell szoknia a spóroláshoz, és az energiatakarékos életmódhoz.

Állami tőkeinjekciót kaphatnak a hirtelen drágulás miatt megrendülő energiacégek Németországban egy törvénymódosítás szerint, amelyet az Oroszországból érkező földgázszállítások visszafogása miatt rohamtempóban tárgyalt meg a parlament (Bundestag), és csütörtökön késő este fogadott el.

A koronavírus-világjárvány első szakaszában szinte egyik napról a másikra az összeomlás szélére került légitársaság, a Lufthansa megmentésének mintájára kidolgozott megoldás szerint az állam az eddiginél jóval gyorsabban juttathat tőkét az ország működéséhez elengedhetetlenül szükséges – az úgynevezett kritikus infrastruktúrához sorolt – energetikai vállalatoknak.

Az állam átmenetileg tulajdonrészt is szerezhet az ilyen cégekben, és akár a működtetés felügyeletét is magához vonhatja.

A törvényben rövid távú stabilizációs intézkedéseknek nevezett műveletek nem csupán az energiaellátás fenntartását szolgálják, hanem azt is, hogy ne kelljen azonnal áthárítani a fogyasztókra a drágulás miatt megnövekedett költségeket.

Ha ez mégis elkerülhetetlen, két megoldást lehet alkalmazni. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket.

A másik megoldás az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, nettósított változata. Ennek révén a többletköltségeket nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen, egy új illeték formájában.

Mindkét megoldás szigorú feltételekhez kötött és egyelőre nem aktiválható, de rendelkezésre kell állniuk az eszköztárban, hogy a gázárak további emelkedése és a helyzet súlyosbodása esetén tudjunk cselekedni – emelte ki a szövetségi gazdasági minisztérium az energiaellátás biztonságáról szóló törvény módosításáról kiadott közleményében.

Azt írták, az új eszközrendszer azt szolgálja, hogy fenntartsák az energiaszektor működését és megakadályozzák a válság átterjedését más területekre.

Ha például csökken a gázimport, a gáz várhatóan jelentősen drágul a piacon, és ha az energiavállalatok nem tudják kifizetni a magas árakat, és így nem tudják teljesíteni a szerződéseiket, akár fizetésképtelenné is válhatnak, és összeomlásuk komoly zavart okozhat az egész gazdaságban, az ellátási lánc mentén egészen a végfelhasználóig – fejtette ki a minisztérium.

A kormány attól tart, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a július 11-én kezdődő tíznapos karbantartás után.

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.