Hivatalos javaslatot vár a kormány az EB-től a gázfelhasználás csökkentéséről

A kormány várja a hivatalos javaslatot az Európai Bizottságtól (EB) a gázfelhasználás csökkentéséről - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel az amerikai Fox News-nak adott interjújában.

Szijjártó Péter kifejtette: a magyar kormány a bizottságnak azt a felvetését, miszerint 15 százalékkal kellene csökkenteni az európai gázfelhasználást, nagyon komoly ügynek tartja.

„Úgy vélem, hogy ez túl komoly kérdés ahhoz, hogy megjegyzéseket tegyünk egy ilyen típusú kijelentést követően, tehát várjuk, hogy a bizottságtól kapjunk egy írásos javaslatot, és ezután ki tudjuk majd alakítani az álláspontunkat”

– fogalmazott a tárcavezető.

Az ukrajnai háború kapcsán azt mondta, mivel egy szomszédos államról van szó, ezért a háború minden perce biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára fizikai és gazdasági, valamint energiaellátási értelemben is.

„Ezért mi, magyarok, szomszédos országként (…) különösen érdekeltek vagyunk a békében, a mielőbbi békében. Úgy gondoljuk tehát, hogy a nemzetközi közösségnek arra kell koncentrálnia, hogy kieszközöljön egy azonnali tűzszünetet, és arra, hogy mielőbb megkezdődhessenek a béketárgyalások”

– húzta alá Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a béke az egyetlen megoldás mindazokra a súlyos kihívásokra, amelyek előttünk állnak Európában.

Kifejtette, hogy a problémák alatt a nagyon magas inflációt, az „egekbe szökő” energia- és nyersanyagárakat érti, de lehetségesnek tartotta azt is, hogy az élelmezési válság hatására egy újabb illegális migrációs hullám is elindulhat.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre a kormány Ukrajna megsegítésére:

eddig 840 ezer menekültet fogadtunk be, akikről gondoskodnak, ellátják őket, sőt munkát ajánlanak azoknak, akik hosszú távon maradnak. Naponta 13-16 ezer menekült érkezik

– emelte ki. Hozzátette, hogy a menekülő gyerekekről is gondoskodnak Magyarországon: 900 magyar oktatási intézmény vesz részt ebben a programban, és 1000 ösztöndíjat is felajánlott az állam azoknak az ukrán fiataloknak, akik hazájukban nem tudják folytatni vagy elkezdeni egyetemi tanulmányaikat.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy Magyarország most „kettős nyomás” alatt áll, hiszen a „keletről érkező menekültek” mellett szembe kell nézni a „délről érkező illegális migrációval” is, ami folyamatosan növekszik.

Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy Magyarország egyet értene-e azzal, hogy Oroszország megtartsa a már megszállt ukrán területeket, a miniszter azt válaszolta, hogy Magyarország tiszteli minden állam területi integritását és szuverenitását. „Ez egy alapvető dolog, ezt nem szabad megkérdőjelezni” – húzta alá.

Hozzátette, hogy

Magyarország mindent megtesz, hogy ne sodródjon bele a háborúba, aminek egyelőre nem látni a végét.

A külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Moszkvába utazott, ahol az orosz külügyminiszterrel tárgyalt. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov sajtótájékoztatót tartott. Szijjártó Péter bejelentette, hogy az energiaellátási válságban a kormány szükségesnek tartja további 700 millió köbméter földgáz felvásárlását, hogy a magyar energiaellátás biztosított legyen. A jelenlegi piaci helyzetben „ha tetszik, ha nem, ha akarjuk, ha nem, Oroszországból származó források nélkül ez nem lehetséges”.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy két okból tárgyalt Moszkvában:

az első, hogy Magyarország gázellátása biztosított legyen a következő hónapokban,

a másik pedig, hogy leszögezze, Magyarország számára a háború rossz, a mi érdekünk a béke.

Kiemelte, hogy Európában energiaellátási válság van, a magyar kormány pedig biztosítani akarja ennek ellenére is a lakosság és a gazdaság számára a szükséges energiát. Beszámolt arról, hogy a gáztározók feltöltése folyamatosan zajlik és a magyar készletek messze az európai átlag fölött állnak.

A jelenlegi helyzetben azonban a kormány szükségesnek tartja további 700 millió köbméter földgáz felvásárlását, hogy a magyar energiaellátás biztosított legyen.

A jelenlegi piaci helyzetben „ha tetszik, ha nem, ha akarjuk, ha nem, Oroszországból származó források nélkül nem lenne lehetséges plusz 700 millió köbméter gázt vásárolni”. Ez tény és fizikai valóság. „Lehet hiú reményeket árulni, lehet ábrándozni, lehet kommunikációs luftballonokat fújni, de a tény attól még tény marad, a fizikai valóság fizikai valóság marad, hogy

orosz források nélkül ma ennyi plusz földgázt vásárolni Európában egyszerűen lehetetlen”

– fogalmazott.

A külügyminiszter arról tájékoztatott, hogy Magyarország megtette a szükséges infrastrukturális intézkedéseket a megnövelt földgáz megvásárlása érdekében. A tárgyalások szakmai és vállalati szinten zajlanak, de politikai megállapodás nélkül nem lesz megoldás.

„Mindenfajta körülmények dacára el akarjuk azt érni, hogy Magyarországon senki ne kerülhessen méltatlan vagy kiszolgáltatott helyzetbe, legyen elég földgáz minden magyar ember, minden magyar család és minden magyar vállalkozás számára”

– hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kijelentette, a látogatása másik oka, hogy elmondja, a háború rossz, és mindenkit arra kérünk, hogy legyen vége. Magyarország fegyverszünetet és békét szeretne, és tudjuk azt, hogy minél később lesz béke, annál súlyosabbak lesznek a következmények.

A magyar nemzeti érdekkel ellentétes, ha a világ újra a blokkosodás irányába menne.

„Volt már ilyen, veszítettünk is rajta, mégpedig évtizedeket az életünkből. Nem akarunk újra olyan világrendet, amiben egy ütközőzóna határán találjuk magunkat” – fogalmazott a külgazdaság és külügyminiszter.

Szergej Lavrov a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tárgyalások hasznosak és tartalmasak voltak, részletesen beszéltek a kétoldalú együttműködés kérdéseiről és azon dolgok megvalósításáról, amikről Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin február elején tárgyalt. Nagy figyelmet szenteltek a közös energetikai és közlekedési projektek megvalósításának is.

Az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy a paksi bővítés tekintetében szeretnék folytatni a projektet a Roszatommal.

Stratégiai projektnek tartja a paksi bővítést. A gázszállítást a megállapodásoknak megfelelően bonyolítják le. Beszélt arról is, hogy

a magyar fél további gázigénnyel lépett fel az idei évre.

Az együttműködés folytatásában a nyugati „ruszofób” politika nagy károkat okoz, amelyek szorgalmazzák a szankciókat, és nem veszik figyelembe, kiknek fájnak ezek a szankciók. Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a magyar–orosz együttműködést ez nem zavarhatja meg.

Az ukrajnai helyzet is szóba került a megbeszélésen és az orosz külügyminiszter szerint a nyugat előbb-utóbb rájön, hogy nem jó dolog korlátlanul ellátni Ukrajnát fegyverekkel.

Úgy gondolja, hogy Washingtonnak és Brüsszelnek a saját problémáival kellene foglalkoznia ahelyett, hogy „kitalált konfrontációkkal” törődnének. Lavrov kiemelte, hogy Magyarországgal együttműködik az ENSZ-ben és a magyar kormány a saját nemzeti érdekei szerint cselekszik.

A kormány energia-veszélyhelyzeti tervének egyik fontos eleme, hogy további gázforrásokat találjon Magyarország, a kérdésben pedig Szijjártó Péter teljes felhatalmazást kapott.

A külügyminiszter közösségi oldalán is hangsúlyozta: „Energiabiztonság Magyarországon, béke Európában. Ez a két napirendi pont határozza meg a mai tárgyalást Szergej Lavrov külügyminiszterrel.”