Gyurcsány ugrásra készen, de minek?

Brutális megszorításokról, tömeges munkahely-megszüntetésről és összeomlásról beszélt napirend előtti felszólalásában a DK-s Vadai Ágnes, azt vizionálva, hogy jön az ezerötszáz forintos kenyér, egyre több olyan család lesz, ahol ki fogják kapcsolni a gázt és az áramot, és egyre több nyugdíjas fog megfagyni a lakásában. Eközben a gyurcsányista képviselő szerint a kormány számolatlanul önti a pénzt a határon túli magyarokra. „Nemzeti érdek, hogy távozzanak” – jelentette ki Vadai. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: a baloldal összeomlásban reménykedik, bár inkább akkor volt összeomlás, amikor ők felszámolták az otthonteremtési programot és szabad utat engedtek a devizahitelezésnek. A jelenlegi kormány védi a családokat, a baloldal kritizál, követel, de ha rajtuk múlna, egyáltalán nem lenne árkorlátozás Magyarországon – szögezte le az államtitkár, hozzáfűzve, a rezsicsökkentést kezdettől támadják.

Miután Jámbor András (Párbeszéd) ugyancsak megszorításokat emlegetett, majd a tüntetők plakátjait osztogatta, Dömötör kifejtette: a baloldal úgy állítja be, mintha csak hazánk nézne szembe gazdasági nehézségekkel, noha vannak országok, ahol több mint húszszázalékos az infláció, Európában az energiaár-emelkedés negyvenszázalékos. „Zavarbaejtően furcsa, hogy az adók ügyében emelkednek szólásra” – mondta, miközben az elmúlt években számtalan esetben nyújtottak be adóemelésre javaslatot, növelték volna a személyi jövedelemadó és a társasági adó mértékét, az ingatlanadó búvópatakként jelenik meg újra és újra a baloldalon, visszahoznák az örökösödési adót, dugódíjat és karbonadót vezetnének be. „Azt javaslom, az adóemelés feketeöves mestereitől nagy óvatosságal fogadjunk javaslatokat” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a katához hasonló kedvezményes adónem a baloldali kormányok alatt nem volt, meg sem szavazták, most pedig arra hivatkoznak, hogy egy salátatörvény része volt. Ez azonban hazugság, különálló törvényként döntöttek róla. Legalább a saját támogatóiknak ne hazudjanak – hangoztatta Dömötör Csaba.

A szocialista társelnök-frakcióvezető Tóth Bertalan azt mondta, felelőtlen, önző és hazug a Fidesz politikája. Brutális adóemelésről és megélhetési válságról beszélt, úgy vélte, olyan szenvedések, nélkülözések, megszorítások lesznek, amik emberemlékezet óta nem voltak. Szerinte egyszerű a megoldás, be kell fejezni a háborút az Európai Unióval, és akkor elérhetővé válnak a források. Azt követelte, a kormány vonja vissza a kata változtatását, és ne nyúljon hozzá a rezsicsökkentéshez. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára – emlékeztetve az őszödi beszédre – közölte: a baloldal politikája épül hazugságra. „Nem támogatták a katát, most krokodilkönnyeket hullatnak érte”, de már „a saját szavazóik sem bírják a szövegüket, a hétvégi választásokon ismét begyűjtöttek pár piros lapot. Nem sokat, csak ahány helyen elindultak. Nézzenek szembe a szavazók véleményével” – ajánlotta Fürjes.

Rétvári: Azt gondolják, az inkább igaz, amit külföldön mondanak, mint amit itt. Ezért van az, hogy Brüsszelben megveregetik a vállukat, az időközi választásokon viszont kikapnak

Fotó: Purger Tamás

Tóth Endre (Momentum) úgy vélekedett, a kormánypártoknak tizenkét éve nincs saját programjuk, csak az ellenzéket démonizálják. A fejtegetésben szó esett lopásról, banánköztársaságról, Soros Györgyről, majd arról is, szerinte a kormánynak valójában az a célja, hogy ne kelljen érdemi pedagógus-béremelést adni. „De egyre több honfitársunk szeméről hullik le a hályog” – tette hozzá végezetül a momentumos képviselő. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azzal replikázott: „Önök voltak az új hullám, a remény, aztán beültek Gyurcsány Ferenc mellé. Nézzenek végig magukon. Gyurcsány Ferenc kiiktatta Márki-Zay Pétert, Fekete-Győr Andrást, Jakab Pétert. Ki van itt még? Csak Gyurcsány és közvetlen udvartartása” – összegzett Rétvári. Szerinte a baloldal a külföldnek való megfelelési kényszerben szenved, brüsszeli érdekeket védenek, fúrják a hazánknak járó forrásokat, pedig a kormány abból emelné a pedagógusbéreket. „Azt gondolják, az inkább igaz, amit külföldön mondanak, mint amit itt. Ezért van az, hogy Brüsszelben megveregetik a vállukat, az időközi választásokon viszont kikapnak” – magyarázta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a nemzetközi tanulmányi versenyeken a magyar diákok az első helyeken vannak, a nemzetközi méréseken is az uniós szinten, sőt az élmezőnyben.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel káoszkormányzásról beszélt, Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára válaszában közölte: „A kormány védi a családokat, önöktől is. Ezt tudják az emberek, önök minden választást elvesztenek, a Jobbik törpepárttá vált”. Az államtitkár felidézte, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a kampányban azt mondta, igenis érezni kell az energiaár emelkedését. A Jobbik elveszítette a pártelnökét, frakcióvezetőjét és azt a hölgyet is, aki olyan fontos volt a párt számára, de ez nem teszi meg nem történtté, hogy a rezsicsökkentés ellen voltak – szögezte le Menczer.

Nagyüzem van az Országgyűlésben, jelentős törvények zárószavazása van napirenden. Hétfőn 13 órától kezdődött a kétnapos rendkívüli ülés napirend előtti felszólalásokkal, majd interpellációk, azonnali kérdések következnek, ezután pedig a képviselők lefolytatják a kedden zárószavazásra kerülő törvényjavaslatokhoz beérkezett bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitáját.

Ma döntenek a jövő évi költségvetésről, egyes gazdaságszabályozási törvények módosításáról, a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló javaslatról, a pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai védelméről.

Nem gazdasági témájú jogszabályok elfogadására is sor kerül, ilyen például Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása és a kapcsolódó törvényekben ebből eredő változtatások, amelyek lényege, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző általános választásukat követő ötödik év április, május, június vagy  július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani, ugyanakkor a jelenleg hivatalban lévő képviselő-testület és a polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart.

Dönt a Ház az Országgyűlési törvény módosításáról és házszabályi változásokról is, amelyek értelmében többek közt változik a frakciótámogatás rendje. Erről Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője júniusban, a javaslat beterjesztésekor elmondta, a képviselőcsoportok létszáma helyett az országgyűlési választáson induló listákhoz kötné a parlamenti frakcióknak járó állami támogatásokat, így a baloldali pártok hárommilliárd, a kormánypártok kétmilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak majd.

Egy kormánypárti képviselő az előző ciklusban 2,2 millió forintjába került az államnak, míg egy baloldali honatya 3,1 millióba, míg az új ciklusban ez az összeg egy kormánypárti politikus esetén 2,6 millióra, míg egy baloldali képviselőnél 4,6 millióra növekedne, tehát képviselőként másfél millió forinttal több pénzt jelentene a baloldali frakcióknak, miközben nyolcszázezerrel kevesebben szavaztak a hat baloldali párt (Demokratikus Koalíció, MSZP, Jobbik, Momentum, Párbeszéd, LMP) közös listájára, mint amennyit a hat párt a 2018-as országgyűlési választáson szerzett – fejtette ki Kocsis Máté.

 Az Országgyűlés által elfogadott, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényt ma aláírtam - jelentette be Novák Katalin hétfőn a közösségi médiában.

„Alaposan megvizsgáltam és megfontoltam az elfogadott törvényt, ahogy a hozzám érkezett észrevételeket is. Olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnom, nem találtam. A törvényhozói szándék, a változtatás célja aligha vitatható” - írta az államfő, aki azt is hozzátette: ugyanakkor érzékeli a felháborodást, azt, hogy sokak számára nehézséget jelent majd az új helyzethez való gyors alkalmazkodás.

„Megértem, hogy kérdéseik vannak. Helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés. Gyors változtatás esetén is elvárható, hogy a kormány megfelelően segítse az érintetteket” - írta Novák Katalin, aki azt is tudatta: megbeszélést folytatott a kormányfővel és a kormány tagjaival, és ígéretet kapott arra, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre.

„Rendkívüli időket élünk. A háború nyomában járó gazdasági válság felforgatja hétköznapjainkat. Rajtunk kívül álló erők kiszámíthatatlanná teszik a jövőt. Magyarország biztonságát az államháztartás, a költségvetés stabilitása is megalapozza. Válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség. Helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé” - emelte ki az államfő, aki szerint az összefogás, a kölcsönös felelősségvállalás és a belátás segít minket túl a nehezén.

A kisadózók tételes adójára (kata) vonatkozó jogszabály módosítását egy hete kezdeményezte a Pénzügyminisztérium. Az új szabályozás szeptember elsején lép hatályba. Rendelkezései szerint 18 millió forintra emelkedett a bevételi értékhatár, de ezzel az adózási formával szeptember elseje után csak azok élhetnek, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozókként tevékenykednek.