Gyurcsány politikusai hergelték a kata-tüntetőket

A kata átalakítása ellen ellen tiltakozók kedd délelőtt 10 órára tüntetést szerveztek a Parlament elé, a Kossuth térre, majd a Margit hídhoz vonultak. A belváros forgalmát így teljesen megbénították. A pár száz fős demonstrációt baloldali politikusok vezették.

A tüntetésen körülbelül 5-600-an vettek részt, akik a város több pontján igyekeztek megbénítani a forgalmat. 

Egész nap akadályozták a 4-es és 6-os villamosok forgalmát, aztán a rendőrök kora este ismét felszólították őket a villamospálya szabaddá tételére.

 A rendőrök ezután láncba fejlődve szorították le a tüntetőket a sínekről. Tiltakozók maradtak még a járdákon és a bicikliúton, illetve az úttesten a Pestről Budára vezető oldalon, de a rendőrök megkezdték az ő kiszorításukat is. A rendfenntartók fellépésének köszönhetően kedden este újra a megindulhatott a villamosforgalom a Margit hídon.

Korábban egy ellenzéki párt sem szavazta meg  a KATA-s adózás bevezetését

A  8 évvel ezelőtti jegyzőkönyv szerint a kisvállalkozókért most küzdő ellenzékiek nem szavazták meg 2012-ben, hogy létrejöjjön ez a fajta adózási forma. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője közösségi oldalán osztotta meg, hogy tíz évvel ezelőtt, mikor az Országgyűlés szavazott a KATA adónem bevezetéséről, akkor csak a kormánypártok támogatták azt, miközben jelenleg a baloldali pártok egymást taposva próbálnak meg kiállni a kisvállalkozók mellett. „Kétszínűek: 2012-ben egyetlen egy ellenzéki párt sem támogatta a KATA létrehozását!” – írta a politológus, aki bejegyzéséhez csatolta a jegyzőkönyvet is:

A kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az Országházban a jogszabálymódosítást indokolva. A Ház délután elfogadta a módosítást.

Az eddiginél magasabb, 18 millió forintos bevételi értékhatárig alkalmazható a jövőben a kisadózó vállalkozók tételes adóját, vagyis a katát. A módosításról 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett szavazott kedden a Ház, kivételes eljárásban.

A  jövőben az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, termékeket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Ez alól csak a taxis személyszállítást végzők képeznek kivételt.

Az új kata szabályai szeptember 1-jétől lépnek hatályba, az új kata választásáról szóló nyilatkozatokat szeptember 25-éig nyújthatják be az adóhivatalhoz az érintettek.

Akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.

A tételes adó mértéke továbbra is havi 50 ezer forint, megszűnik azonban az a lehetőség, hogy 75 ezer forint befizetésével az ellátási alap is emelkedik.

Az adózási formát a jövőben csak egyéni vállalkozók választhatják.

Tállai: A kata új szabályozása megőrzi a pozitívumokat, bezárja a kiskapukat

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslat vitájában Tállai András államtitkár expozéjában kiemelte: a javaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató, legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.

A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók kapjanak lehetőséget arra, hogy a tevékenységüket terhelő valamennyi közteher fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű adó megfizetésével teljesítsék – magyarázta.

Továbbá hangsúlyozta: e célok megvalósítása érdekében született meg tíz évvel ezelőtt az a szabályozás, amely minden korábbinál kedvezőbb adókörnyezetet teremtett a legkisebb, jellemzően magánszemélyek részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Az adómérték és adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül – mutatott rá Tállai András.

Tállai András

Fotó: MH

Tállai András azt nyilatkozta a globális minimumadóról a napirend előtti felszólalásában, hogy az OECD korábban javasolta a nagy digitális cégek megadóztatását, de ez kikerült a globális minimumadó tervezetéből. A globális minimumadó mostani verziójával az ország elveszítené versenyelőnyét, ezért nem támogatja a kormány – tette hozzá.
Kitért továbbá még arra is, hogy a katás rendszernek sok előnye volt, sokan választották az elmúlt tíz évben.

A kata célja, hogy azoknak a vállalkozóknak a helyzete, akik a lakosságnak nyújtanak szolgáltatást, könnyebb legyen, az új rendszer ezt biztosítja, nekik megmarad a kata – magyarázta, majd hozzátette: akik nem tudják folytatni a katát, azoknak más kedvező adózási módot javasolnak.

Fidesz: A módosítás biztosítja az adónem eredetileg meghatározott céljainak elérését

Illés Boglárka (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója arról beszélt: a törvényjavaslat a kisadózó vállalkozók számára alakít ki új szabályokat, amelyek biztosítják az adónem eredetileg meghatározott célját. A javaslat kedvező feltételek mellett, a visszaéléseket megszüntetve, a legkisebb egyéni vállalkozók számára teszi vonzóvá ezt az egyszerű adózási formát az eddiginél magasabb évi 18 millió forint bevételi értékhatárig – tette hozzá.

Gréczy Zsolt (DK) a bizottsági kisebbségi véleményének előadója ugyanakkor azt közölte: az ellenzék egységesen elutasítja a törvényjavaslatot. Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az előterjesztést, kezdjen érdemi egyeztetést és az új szabályok szeptember 1-jei bevezetésével ne szabjon betarthatatlan határidőket nyár közepén több százezer magyar családnak és vállalkozásnak.

Kiemelte: már több ezren tiltakoznak a törvényjavaslat ellen a Kossuth téren, köztük a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ).

A szervezet szerint a változtatás „kvázi megszüntetést" jelent, a kormány „kivégzi" az adóformát a törvényjavaslat elfogadásával. Súlyos veszélyként említették például a feketegazdaság növekedését, de a munkaerőhiány sem csökken, a katások ugyanis nem a hiányszakmákat fogják választani – írták. A VDSZ úgy véli, hogy a „vállalkozói tönkretétel" helyett az adózói társadalom tűrőképességének megfelelő módosításokra van szükség, és nem tartják kizártnak, hogy össze kell hívni a Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF).