Ezért hátrányos hazánknak a globális minimumadó

Az Országgyűlés visszautasítja az Európai Parlament (EP) „július 6-ai állásfoglalásában foglalt politikai nyomásgyakorlást”, és felszólítja a kormányt, hogy az Európai Unió intézményeiben Magyarország gazdasági érdekeit minden jogszerű eszközzel képviselje - tartalmazza a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szóló politikai nyilatkozat, amelyet a parlament gazdasági bizottsága ma délelőtt tárgyalt meg. 

A határozati javaslat öt pontból áll és az Európai Parlament július 6-án elfogadott, a globális minimumadóval kapcsolatos állásfoglalásával megy szembe, amelyben az EP felszólította Magyarországot arra, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás Európai Tanácsban való blokkolásának – írja az atv.hu. 

A 27 uniós tagország közül csak a magyar kormány nem járult hozzá a globális minimumadó bevezetéséhez, az intézkedés nyomán ugyanis 15 százalékos lenne a nagy cégek társasági adója, míg az Magyarországon 9 százalékos.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke az előterjesztésről azt mondta, hogy az EP döntése Magyarországra nézve káros, ugyanis az ország érdekei azt kívánják, hogy a saját gazdasági szempontjait képviselje. „Ez a javaslat nem az intézkedés támadása, hanem a nemzeti érdek védelmének a lehetősége. Magyarországon nem engedhetjük meg azt, hogy európai tekintetben is versenyhátrányt jelentő intézkedést vezessenek be” – fogalmazott. 

Kiemelte továbbá, hogy azzal is nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy a helyreállítási alap pénzei is csak akkor kaphatnak zöld jelzést, ha a minimumadót támogatja a magyar kormány. Azonban a politikus szavai szerint a globális minimumadó jelentős terhet róna a magyar vállalkozásokra. „Egész Európát hátrányba hozná” – tette hozzá Bánki Erik. 

A politikai nyilatkozat tervezete kimondja az Európai Parlament állásfoglalása kapcsán az alábbi öt tételt:

1. Az egyhangú döntéshozatal célja, hogy valamennyi unióstagállam érdekei és aggályai azonos súllyal érvényesüljenek, és ha egy tagállam nem ért egyet, „az nem visszaélés, hanem az érdekérvényesítés jogszerű módja”, amelyet elvitatni nem lehet, az ugyanis „kettős mérce”.
2. A globális minimumadó elfogadása jelentős terhet róna a magyar vállalkozásokra. Ez „a háború okozta különösen érzékeny gazdasági helyzetben elfogadhatatlan”.
3. Az egyhangú döntéshozatal megkerülése a Szerződések szellemével ellentétes lenne és a konszenzusos döntéshozatal lényegét kérdőjelezi meg.
4. Az, hogy az EP állásfoglalása a magyar helyreállítási terv jóváhagyását is megemlíti, holott ez a minimumadó kérdésével „semmilyen összefüggésben nem álló döntés”, „burkolt fenyegetés”, nyilvánvaló politikai nyomásgyakorlás, amely „súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét”.
5. Nem az egész Európát versenyhátrányba sodró javaslatok elutasítása miatti megbélyegzés, hanem a béke mielőbbi helyreállítása mozdíthatja elő Európai gazdasági stabilitását.

A szövegezés szerint tehát az Országgyűlés visszautasítja az EP „július 6-ai állásfoglalásában foglalt politikai nyomásgyakorlást”, és felszólítja a kormányt, hogy az EU intézményeiben „Magyarország gazdasági érdekeit minden jogszerű eszközzel képviselje”. 

Az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban - mondta a pénzügyminiszter szombaton.

Varga Mihály úgy fogalmazott: nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt.

Hozzátette, hogy azért nem volt meglepő, mert a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától.

Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják - idézte fel.

A felmondásról a kormány pénteken kapott hivatalos értesítést.
„Mindenképpen rögzítenem kell, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen” - fogalmazott Varga Mihály.

Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és - véleménye szerint - az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett.

„Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza” - emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy Magyarország már 2010-ben ratifikálta a most felmondott megállapodás új változatát, amely a most felvetett amerikai aggályokat teljes mértékben kezelné. Ezt a megállapodást az Egyesült Államok még mindig nem írta alá - tette hozzá.

Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent.

Hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány. „Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania” - húzta alá a tárcavezető.

Kiemelte, hogy Magyarország eddig is együttműködő partner volt az adóügyi kapcsolatokban, és a kormány arra törekszik, hogy a felmerülő kérdéseket az adott állammal megoldja.

Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész - jelezte.

Hangsúlyozta: ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.

Mint mondta, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény - Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal - , és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező.

„Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét” - mondta Varga Mihály.

Az Egyesült Államok felmondta a Magyarországgal 43 éve megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást - tudatta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter szerint az ok egyértelmű: Magyarország ellenáll a globális minimumadó bevezetésének, s az azzal járó adóemelésnek.

A tárcavezető szerint Európa gazdaságának ma hosszú távú háborús inflációs környezetben kell működnie. Ha ezen körülmények között a termelő vállalatok adóterhei tovább növekednének, annak drámai hatása lenne - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az energiaárak elszabadulása miatt az európai versenyképesség már most „romokban” van, a globális minimumadó bevezetése pedig a „kegyelemdöfést” jelentené.

„Mi, magyarok sokat dolgoztunk azért, hogy nálunk legyenek Európa legalacsonyabb adói. A globális minimumadó bevezetése azt jelentené, hogy a magyarországi termelő vállalatok társasági adóterhelése gyakorlatilag a duplájára emelkedne. Ez magyar munkahelyek tízezreit sodorná veszélybe. Mindezek alapján - bármekkora is rajtunk a nyomás - természetesen nem támogatjuk a globális minimumadó európai bevezetését, nem kockáztatjuk magyarok tízezreinek munkahelyeit, az adóügyi szakmai konzultációkat pedig folytatjuk republikánus barátainkkal” - fogalmazott Szijjártó Péter.