kulcsár edina
Erről beszélt a pénzügyminiszter.
A Európai Uniót lényegében a saját szankciói gyengítik, a kérdés az, hogy túl tudja-e élni az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön Tusnádfürdőn.
Varga Mihály a Vihar előtt, vihar után? – Infláció, energiaár, recesszió című panelbeszélgetésen hangsúlyozta: Európának egyelőre szüksége van az orosz energiára, az átállás pedig hosszú időbe telik és források kellenének hozzá.
A meghozott szankciók nem működnek, ráadásul ebben az ügyben nemzetközi együttműködés sincs, és nagy gondot okoz az uniónak az euró és a dollár árfolyamának változása. Ebben a tekintetben Európa „mélyen a vesztesek között van” – fogalmazott, hozzátéve, a szankciós politika Európának egyelőre nagyobb gondot okoz, mint annak, aki ellen azt bevezették.
A pénzügyminiszter megerősítette: a magyar kormány ragaszkodik a békéhez és a biztonsághoz, és arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló forrásokat az eddig elért társadalmi–gazdasági eredmények megőrzésére fordítsa.
Kifejtette, az infláció növekedése, az energia- és az élelmiszerárak emelkedése, a kamatemelés és az emiatt megdrágult hitelek jól mutatják, hogy gazdasági lassulás felé tart a világ és benne Magyarország.
Az, hogy valóban recesszió lesz-e vagy egy nagyon erős lassulás, azt most nem lehet tudni, de ma nincs olyan elemzés, amely a helyzet radikális javulásával számolna – mondta.
Ebben a helyzetben ragaszkodni kell az alapértékekhez és a biztonsághoz – ismételte meg Varga Mihály, utóbbival kapcsolatban megjegyezve, ezt szolgálja a napokban elfogadott jövő évi költségvetés, amelyben a honvédelmi és a rezsivédelmi alap az ország biztonságát és stabilitását szolgálja.
Előbbi bevezetésével megpróbálják fenntartani a háztartások számára a jelenleginél kedvezőbb energiaárakat, valamint kiegyensúlyozni az orosz háború és a migráció miatt tapasztalható biztonsági kockázatokat – tette hozzá.
Teleki Gábor, a romániai Gedeon Richter Farmacia Rt. és a Pharmafarm Rt. vezérigazgatója (b1), Christopher P. Ball, a Central European Institute, Quinnipiac University igazgatója (b2), Varga Mihály pénzügyminiszter (k), Cseke Attila, a román kormány fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere (j) a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, az erdélyi Tusnádfürdőn
Fotó: MTI/Veres Nándor
Mérsékelni kell ezeket a veszélyeket, és tartalékot kell képezni, ennek jegyében a magyar kormány jövőre csökkenteni kívánja az adósság mértékét, valamint továbbra is prioritás marad az energiatározók feltöltése – mutatott rá a pénzügyminiszter.
Emlékeztetett, a válságra először az amerikai központi jegybank lépett a leggyorsabban, amely hajlandó a recessziót vállalni azért, hogy az infláció eltűnjön a gazdaságból, ez a stratégia viszont kevésbé számol a munkanélküliségi, a megélhetési és a szociális problémákkal.
Ez recesszió felé nyomja a világ gazdaságát, ebből a szempontból a mostani helyzet csak szélcsend ahhoz képest, ami a gazdaságokban következni fog – közölte Varga Mihály.
Az infláció megfékezését a magyar kormány árstoppal igyekezett megfékezni, de hosszú távon ez nem tartható fent, ezzel az intézkedéssel a nehezebb gazdasági környezethez való felkészülésre és az átállásra ad lehetőséget a hazai vállalkozásoknak – tette hozzá.
Cseke Attila román fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter arról beszélt, ebben a gazdasági helyzetben Románia számára nem a megszorítások bevezetése a járható út, hanem a fejlesztések és a beruházások segítése.
Ebben az évben a fejlesztési minisztérium csaknem 20 milliárd euró értékű beruházást fog finanszírozni, a helyreállítási alapból pedig mintegy 6 milliárd euró értékű pályázatot tud kiírni – mondta.
Jelenleg a vihar közepén vagyunk – kommentálta a gazdasági helyzetet Teleki Gábor, a Richter Gedeon Farmacia Rt. és a Pharmafarm Rt. vezérigazgatója. Kifejtette, a cégek számára fontos logisztikai lánc akadozik, az üzemanyag ára megduplázódott, a bérek emelkedése pedig növelte a társaságok kiadását.
Már a viharban vagyunk, az átlagemberek számára pedig egy-két év nehézség következhet. A globális infláció kilenc százalék, 2021-ben 5–7 százalékos volt – mondta Christopher P. Ball, az egyesült államokbeli Central European Institute igazgatója.
Szabó Dávid József, a Prohuman csoport stratégiai igazgatója (b1), Barbara Kolm, a Friedrich August v. Hayek Intézet elnöke (b2), Nagy István agrárminiszter (k) és Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere (j)
Fotó: MTI/Veres Nándor
Nagy István az „élelmiszer-szuverenitás” mellett érvelt
Magyarország „élelmiszer-szuverenitása” mellett érvelt az agrárminiszter egy másik pódiumbeszélgetésen Tusványoson.
Az Európai Unió piaci szabályozása a békeidő logikájára épül, de a háborús helyzetben Magyarországnak joga kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitáshoz - mondta Nagy István.
Változtatni kell azokon az uniós szabályokon, amelyek szerint Magyarország hibát követ el, amikor védeni próbálja a mezőgazdasági termékeit és élelmiszer-biztonságát a nyugati, gazdagabb államok nagyobb fizetőképességétől - közölte.
Kifejtette: a válság kitörésekor határozott fellépésre volt szükség, mert amikor az ukrán gabona „beszorult” a háború következtében, akkor volt olyan nap, amikor 24 óra alatt 55 ezer tonna gabonát vásároltak fel a nagykereskedők, ha az így folytatódott volna, ma már Magyarországon nem lenne gabona. Ezt a folyamatot sikerült megállítani a gabonakivitel terén bevezetett bejelentési kötelezettséggel.
Nagy István szerint a magyar agrár-árpolitika prioritásai a versenyképesség növelése, a rendszerváltás óta megörökölt feldolgozóipari lemaradás behozása köré szerveződnek, oly módon, hogy a rendszer fenntartható maradjon, ne élje fel a következő generációk erőforrásait.
Az agrárminisztérium az ágazat korszerűsítésével készül a várható - a tusványosi rendezvény címében szereplő - „hét szűk esztendőre”, egyedülálló módon nyolcvan százalékra emelve az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét. A versenyképesség javítását célzó 4265 milliárd forint háromszor több forrást jelent, mint a megelőző hét esztendőben - tette hozzá.
Elmondta: Európa termőterületének 46 százalékán aszály van, ami megnehezíti az ukrán gabonakivitel elakadása miatt kieső gabonamennyiség pótlását. Ezért is szükség van a technológiai fejlesztésre, hogy Magyarország kevesebb vízből jobban tudjon gazdálkodni.
„Akkor érezhetjük magunkat biztonságban, ha az önellátásunk, az élelmezési önrendelkezésünk biztosítva van. A megemelt forrásmennyiség a nemzeti agrárpolitikánk sarokköve, hiszen ezzel tudjuk biztosítani a nehéz körülmények között is azt a biztonságot a magyar emberek számára, hogy a mindennapi betevő ma is, holnap is, holnapután is biztonságban meglesz” - zárta előadását az agrárminiszer.
Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere azt mondta: a környezetvédelemben nincs szuverenitás, de vannak olyan területek, amelyekben a tagállamokra kellene bízni a döntést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa példaként a klímaváltozást említette, amelynek megállításához még az uniós szintű erőfeszítések is elégtelenek, minden kontinensnek legalább olyan ambíciói kellene, hogy legyenek a karbonsemlegesség terén, mint Európának. Úgy vélte, a háborútól függetlenül az energiaszektorban nincs alternatívája a megújuló energiának.
Másfelől Tánczos Barna szerint az EU közös céljainak és elképzeléseinek megvalósításához sok területen szabad kezet kell biztosítani a tagállamoknak, mindenütt meg kell találni a speciális megoldásokat. Románia például a túlszaporodott, településeken kárt tevő, emberéleteket veszélyeztető medvék ügyében nem kér tanácsot olyan nyugati államoktól, amelyek a medvéket már rég kiirtották.
A román kormány környezetvédelmi minisztere is egyetértett Nagy István azon megállapításával, hogy az EU mostani szabályait békeidőre fektették le, de háborús időkben ezeket szinte lehetetlen megtartani.