Energiakatasztrófa vár Franciaországra

Elfogy majd a gáz és az áram, a rezsiárak pedig robbanásszerűen az egekbe szöknek – mondta Fabien Bouglé, az egyik legismertebb francia energia-szakértő a Le Figarónak. Bírálta Emmanuel Macron hibás energiapolitikáját és gyengeségét, hogy a szélsőbaloldali zöldeknek engedelmeskedve atomerőművet zárt be, és így energiakatasztrófa vár Franciaországra. A cikket a hirado.hu szemlézte.

„Egészen biztosra vehető, hogy a németországi villamosenergia-ár emelkedése tükröződni fog a franciaországi villamosenergia-árakban is. Ráadásul az energia szempontjából az ukrajnai háború csak súlyosbította Európa, de különösen Franciaország kritikus helyzetét” – mondta Fabien Bouglé energiapolitikai szakértő a Le Figaróban megjelent interjújában.

„Az energiaválság kezelése érdekében Emmanuel Macron a francia nemzeti ünnepen, július 14-én jelentette be energiafogyasztás-megszorítási tervét, amelynek az a célja, hogy az elkövetkező hónapokban és években a franciák kevesebb gázt és áramot fogyasszanak. Gyertyafényben kell majd töltenünk a karácsonyt?” – indítja az interjút a Le Figaro.

„Nagyon nehéz télre kell számítanunk. Igen, elfogy majd a gáz és az áram, ráadásul a rezsiszámlánk is robbanásszerűen meg fog nőni. Az elmúlt tíz évben sok rossz döntést hoztunk” – mondta az energiapolitikus, majd példaként említette az egyik legnagyobb francia vállalat, az Alstom és az Arabelle atomerőmű-turbinák kedvezőtlen áron történő eladását. Bírálta az időszakosan megújuló energiaforrások, például a szélturbinák megnövekedett telepítését, a fessenheimi atomerőmű bezárását, az atomenergia imázsának politikai szétrombolását, a francia energiapolitika hosszú távú jövőképének elvesztését. Macron elnök ugyanis még nem is olyan régen, eleget téve a kormányzását támogató francia zöld párt, a szélsőbaloldali EELV követelésének, az atomenergia kivezetéséről döntött, és bejelentette, hogy a terv részeként Franciaország 2035-re a jelenlegi 75 százalékról 50 százalékra csökkenti az atomerőművek részesedését az ország energiaellátásából. Majd amikor már látható volt, hogy az energiaárak az egekbe szöknek és válság lesz, akkor megváltoztatta véleményét, és újra az atomenergia mellé állt.

„Az Ökológiai Minisztérium nemrégiben közzétett adatai szerint 2021-ben a Franciaországban előállított primer-energia 75 százalékát az atomenergia adta, míg a szélturbinák által termelt energia mindössze 2,4 százalékát” – folytatja Bouglé, majd hozzáteszi, hogy „a kormány politikája energiahiányba sodorta Franciaországot, pedig a legjobb szén-dioxid-semleges energiamodellünk volt. Hatalmas összegeket fordítottunk a megújuló energiákra, ugyanakkor elhanyagoltuk atomerőműveink karbantartását és fejlesztését. Korróziós problémák miatt több atomerőművet is le kellett állítani, emiatt idén rengeteg energiát kell majd importálnunk annak ellenére, hogy még 2021-ben is Franciaország villamosenergia-exportőr volt. Vezetőinknek nem volt hosszú távú jövőképe, nem látták előre ezt az energiaválságot, amely már jóval az ukrajnai háború előtt elkezdődött, és olyan katasztrofális helyzetbe vezetett, amelynek következtében 40 év óta először kell fontolóra vennünk, hogy nem jut mindenre és mindenkinek áram. Ez a gáz- és villamosenergia-sokk, amelyet most átélünk, nemcsak az ukrajnai háború miatt van, hanem az időszakosan megújuló energiaforrások korlátlan európai elterjedésében is gyökerezik.”

Bouglé szerint a háború természetesen tovább súlyosbította az amúgy is kritikus helyzetet. A franciaországi nagyfeszültségű, közcélú villamosenergia-átviteli hálózatért felelős RTE már jóval az ukrajnai háború és a több atomreaktorban tapasztalt korróziós problémák felfedezése előtt is úgy becsülte, hogy legalább 2024-ig minden télen jelentős lesz a villamosenergia-hiány kockázata.

„Franciaország tökéletesen megbirkózik a villamosenergia iránti kereslettel az alacsony fogyasztású hónapokban, például nyáron”, mondta Bouglé, „de télen, a szélsőségesen hideg időszakokban a kereslet robbanásszerűen megnő, és villamosenergia-hiánnyal kell szembenéznünk. A hideg időszakokban a szélturbinák kevés áramot termelnek, ezért van szükség arra, hogy szomszédainktól importáljunk áramot, vagy újraindítsuk a szén- és gáztüzelésű erőműveket” – tette hozzá.

Bouglé szerint az ország 2022-ben még inkább függő helyzetbe került a fosszilis erőművektől. „Az RTE 2021-es mérlegében szereplő adatok szerint a fosszilis tüzelésű energiatermelés Franciaországban 2021-ben is 8 százalékos maradt, növekedést mutatva 2020-hoz képest, miután a széntüzelésű energiatermelés megduplázódott. Miközben 7 százalékkal több szélenergia-forrást telepítettünk, egyidejűleg a beépített teljesítmény növekedését figyelembe véve, valójában 7 százalékos csökkenést tapasztaltunk a szélturbinákból származó villamosenergia-termelésben”. Hozzátette: „ebben az értelemben a megújuló energiaforrások fejlesztése Franciaországban értelmetlen, különösen az óriási energiakereslet mellett. A szélturbinák és a napelemek fejlődése ellenére sem függünk kevésbé a fosszilis tüzelőanyagoktól. Minél több szélturbinát telepítenek, annál több gáz- vagy fosszilis tüzelésű erőműre van szükség ezek kiegészítéséhez. Ezért teljes illúzió azt hinni, hogy az időszakosan megújuló energiák fejlesztésével csökkenteni lehet a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket. Az olyan gáz- és olajtársaságok, mint az Engie és a Total Energie, tömegesen fektetnek be az időszakosan megújuló energiaforrásokba, de ennek valójában az a célja, hogy hosszú távon szilárdítsák meg a fosszilis tüzelőanyagok piacát. Ezért teljes hazugság azt állítani, hogy a szélturbinák telepítésének felgyorsításával kompenzálni lehet az orosz gázszállítások megszűnését.”

A Paksi Atomerőmű négyes (előtérben) és hármas (háttérben) reaktora (MTI/Sóki Tamás)

Ami Franciaország energiaellátását illeti, Bouglé úgy látja, hogy 2021-ben önellátó volt, sőt, még 43 terawattóra exportegyenleggel is rendelkezett. „Mostanra viszont 10 terawattórát importálunk Németországból és Belgiumból”, ami egyértelmű visszaesést jelent. Ez azt jelenti, hogy a fessenheimi atomerőmű bezárása – amely szomszédjainkat (Németország) karbonsemleges villamos energiával látta el – hozzájárult ahhoz, hogy függővé váljunk Németországtól, és különösen annak széntüzelésű villamos energiájától.

„Franciaország kettős vesztes”, mondta Bouglé, „mert miközben gyengíti elektromos szuverenitását, a villamos energia spot-árának robbanásszerű növekedésével növelni kényszerül energiaimportját, és ezzel hozzájárul a kereskedelmi mérleg hiányához. Az európai villamosenergia-piac tehát európai szolidaritást teremt az olyan országok kárára, mint Franciaország, amelynek energiaszámlája annak ellenére robbanásszerűen megugrik, hogy rendszere az egyik legolcsóbb Európában. Ez egy szörnyű paradoxon Franciaország számára, hiszen saját modellje európai szomszédainak, különösen Németországnak kedvez. Úgy is lehetne mondani, hogy Németország nagyon lelkes amiatt, hogy a franciák villanyszámlája megnövekedett, mert ez egyet jelent a francia vállalatok versenyképességének csökkenésével”.

„Ami pedig a tágabb értelemben vett európai piacot illeti”, folytatta Bouglé, „Portugália és Spanyolország nemrégiben úgy döntött, hogy kilép az európai villamosenergia-piacról, döntésüket az Európai Bizottság jóváhagyta. Ez a döntés rögtön hozzájárult a piaci ár csökkenéséhez ezekben az országokban. Amint látható tehát, a szolidaritásnak vannak határai. Franciaország, amely nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátása és az alacsony villanyszámla tekintetében volt példamutatóan korszerű, naiv módon bezárta magát egy európai föderalizmusba, ami valószínűleg sokba fog kerülni. Ez a rendszer nem lesz képes kitartani, és valószínű, hogy az elkövetkező hónapokban vagy években az európai villamosenergia-rendszer összeomlását fogjuk látni” – vetítette előre a neves francia energia-szakértő, Fabien Bouglé.