Élelmiszerválsággal nézhet szembe az Európai Unió

Az egész Európai Uniót élelmiszerválságba taszíthatják az orosz–ukrán háború miatt hozott átgondolatlan szankciók. A német hűtőipar képviselői attól tartanak, hogy ha nem biztosítja számukra a kormány a megfelelő mennyiségű gázt, a teljes szektor leállhat, ami a hűtött és fagyasztott élelmiszerek és egyes gyógyszerek ellátási zavarához vezethet. Nagy István agrárminiszter eközben leszögezte: hazánkban nem kell élelmiszerhiánytól tartani, az inflá­ciót pedig az árstop fenntartásával igyekszik féken tartani a kabinet- írja a Magyar Nemzet.

Az egész Európai Uniót élelmiszerválságba taszíthatják az orosz–ukrán háború miatt hozott átgondolatlan szankciók. A német hűtőipar képviselői attól tartanak, hogy ha nem biztosítja számukra a kormány a megfelelő mennyiségű gázt, a teljes szektor leállhat, ami a hűtött és fagyasztott élelmiszerek és egyes gyógyszerek ellátási zavarához vezethet. Nagy István agrárminiszter eközben leszögezte: hazánkban nem kell élelmiszerhiánytól tartani, az inflá­ciót pedig az árstop fenntartásával igyekszik féken tartani a kabinet.

Nemcsak a világ távoli pontjain, hanem akár az Európai Unióban is veszélybe kerülhet a közeljövőben a fogyasztók élelmiszer-ellátása az orosz–ukrán háború miatt. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt az agrár-élelmiszeriparban is érezhető nyomás alakult ki az elmúlt időszakban. Egyes termelők és feldolgozók pedig már nem csak amiatt aggódhatnak, hogy többszörös áron juthatnak az energiahordozókhoz, sokan attól tartanak, hogy egyáltalán nem lesz majd gáz, amivel működtethetnék üzemeiket.

Legutóbb a friss hűtött és fagyasztott élelmiszerekkel foglalkozó német vállalatok hívták fel erre a figyelmet. Az üzemek azt kérik a berlini kormánytól, hogy garantálja a gázellátás biztonságát, ellenkező esetben kénytelenek leállni a termeléssel.

Félelmük nem alaptalan, Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímaügyi miniszter június 23-án hirdette ki országában a gázellátási vészhelyzeti válságterv második riasztási fokozatát. Ez annyit jelent, hogy a gáz ezentúl korlátozott árucikknek számít Németországban. A miniszter szerint ezentúl az ipar, a közintézmények és a magánháztartások minden fogyasztójának a lehető legnagyobb mértékben csökkentenie kell a gázfogyasztást, hogy Németország átvészelje a telet.

AJÁNLÓ

Robert Habeck: Gázkrízisben vagyunk

A német gazdasági miniszter a földgázhiány miatt életbe léptette a másodfokú riasztási szintet.

A FruitVeb oldalán olvasható hír szerint Jan Peilnsteiner, a Német Hűtőházak és Hűtöttáru-logisztikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, valamint Sabine Eichner, a Német Fagyasztott Élelmiszerek Intézetének vezetője jelezte: az ágazat hetek óta azon dolgozik, hogy észszerűsítse a gázfelhasználását, mára azonban elérték azt a szintet, ahonnan már nem lehet tovább csökkenteni a fogyasztást. Egyes termelési eljárások során ugyanis nincs lehetőség arra, hogy más alternatív energiaforrásra álljanak át.

A két szakember szerint az általuk képviselt cégek körében egyre nőnek a lehetséges gázellátási korlátozásokkal kapcsolatos aggodalmak. Ezért arra szólítják fel a német szövetségi kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa a fagyasztott és friss élelmiszerek gyártóit, valamint az e termékek szállításával foglalkozó vállalatok földgázellátását. 

Ha ugyanis a hűtött élelmiszerek ellátási láncának csak egyik eleme is kiesik, a teljes élelmiszer-ellátási lánc veszélybe kerülhet. A termelőberendezések és hűtött tárolólétesítmények lezárása azonnali ellátási zavarokat okozna fontos élelmiszerek és gyógyszerek esetében is.Az orosz–ukrán háborúnak egyelőre még csak az árakban érezhető a hatása az unióban, a mezőgazdasági alapanyagok és az élelmiszerek ára meredek emelkedésbe kezdett az elmúlt hónapokban. A tendenciát jól mutatja az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete (FAO) által közzétett, a legfontosabb élelmiszer-alapanyagok havi árváltozását mutató index alakulása is, amely májusban 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Bár a drágulás hazánkban is érzékelhető, a kormány igyekszik féken tartani az inflációt, az egyes alapvető élelmiszerek esetében bevezetett árstop október elsejéig fennmarad. A világszerte jelentkező áremelkedésnek ugyanakkor csak a mielőbbi békekötés vethet véget.

Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában leszögezte: a mezőgazdasági termelői árak emelkedését a háború befejezése, a lerombolt kereskedelmi infrastruktúra újraépítése és a nemzetközi energiapiaci helyzet normalizálódása tudná megállítani.

A tárcavezető ugyanakkor rámutatott arra is, hogy míg a világ számos pontján évtizedek óta nem látott élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek, hazánk élelmiszer-ellátása továbbra is biztosított. Az alapvető élelmiszerek döntő többségéből a hazai fogyasztás mellett pedig évről évre jelentős exportárualap is képződik.

Robert Habeck német alkancellár csütörtökön bejelentette, hogy a földgázhiány okozta válsághelyzet a második fokozatba lépett Németországban. Ennek oka, hogy az Oroszországot Németországgal összekötö Északi Áramlat 1 vezetéken június óta negyven százalékkal kevesebb gáz érkezik, és Berlin ezzel a mennyiséggel képtelen feltölteni a tározóit októberig. Habeck arra is felkészítette a lakosságot, hogy az így is rekordmagas energiaárak további radikális emelkedésnek indulhatnak.

– Gázellátási zavar van Németországban – jelentette be mai rendkívüli sajtótájékoztatóján Robert Habeck német gazdasági miniszter, majd úgy folytatta, hogy emiatt a vészhelyzeti tervben rögzített három szakasz közül a másodikba léptek. A harmadik szakasz már maga a vészhelyzet lenne, akkor tud az állam beavatkozna az energiapiacba, átvenné az energetikai létesítmények felett az irányítást, és eldönthetné, mely fogyasztók kaphatnak gázt és mennyit.

A miniszter úgy folytatta, hogy a gáz mától szűkös árucikknek számít, majd aláhúzta, hogy minden gázfelhasználónak – beleértve az ipari szereplőket, a közintézményeket és a háztartásokat is – a lehető legnagyobb mértékben csökkentenie kell a gázfogyasztást, hogy átvészelhessék a telet, de így is további drasztikus áremelkedésekre kell készülni.

Robert Habeck az Északi Áramlat vezetéken történő gázszállítási kimaradásokat Vlagyimir Putyin Németországgal szembeni gazdasági támadásának nevezte, és szerinte az orosz elnök stratégiája a bizonytalanság szítása, az árak felhajtása és a megosztás.

Daniel Wetzel, a német Welt hírportál gazdasági rovatának vezetője szerint Habeck annyit mondott, hogy nem ígérhet mást, csak vért, verítéket és könnyeket 

– utalva ezzel Winston Churchill híres beszédére a második világháború alatt. Wetzel szerint a gázárak a piacon megnégyszereződnek, ami végül el fogja érni a fogyasztókat. 

Majd hozzátette, hogy minden háztartás készüljön legalább 1500 euróval (hatszázezer forint), amikor az éves elszámolások megérkeznek.

A legnagyobb német gázimportőr, az Uniper, amelytől sok ipari fogyasztó és önkormányzati közszolgáltató szerzi be a gázt, a riasztási fokozat kihirdetése után az árkorrekciós záradék gyors életbe lépését szorgalmazza. Ez lehetővé tenné, hogy a megnövekedett beszerzési költségeket áthárítsák az ügyfelekre. Az Uniper azonban kételkedik abban, hogy a másodfokú riasztási szint elegendő lesz. Szerintük ha az ellátási helyzet változatlan marad vagy tovább romlik a következő hetekben, akkor októberig nem lehet a törvényben előírt módon feltölteni a gáztároló tartályokat, ezért sürgősen további lépésekre van szükség.

Bár a gázellátás rövid távon továbbra is biztosított, a vállalatok számára a kialakult helyzet aggodalomra adhat okot – mondta Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) elnöke. 

Hozzátette, hogy az elháríthatatlan költségterhekre most igazságos egyensúlyt kell teremteni a gázszolgáltatók és a gázfogyasztók között. Szerinte ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy különösen az energiaigényes iparágban tevékenykedő vállalatok leállítják a termelést, és ennek következtében fizetésképtelenség fenyeget. A DIHK jelenlegi felmérésében tíz ipari vállalatból kilenc jelentős üzleti kockázatként értékelte a magas energiaárakat, és a cégek háromnegyede érez késztetést, hogy a megnövekedett költségeket ügyfeleire hárítsa.