Egyre nagyobb egy gazdasági válságtól való félelem az Egyesült Államokban.

Egyre nagyobb egy gazdasági válságtól való félelem az Egyesült Államokban. Miután a Kereskedelmi Minisztérium bejelentette, az ország gazdasági teljesítménye a második negyedévben is csökkent, a központi bank pedig ismét kamatemelést hajtott végre, közgazdászok egyre nagyobb csoportja állítja, komoly recesszió elé néz az amerikai gazdaság. A FED elnöke elismerte, az új munkahelyek száma valószínűleg csökkenni fog, a most zajló folyamatokat azonban ennek ellenére sem nevezné recessziónak, a súlyos gondokat előrejelzők pedig arra hivatkoznak: több mint fél évszázada nem volt példa arra, hogy két negyedéves csökkenés után ne következett volna gazdasági válság.

Az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma csütörtökön jelentette be, az ország gazdasága a második egymást követő negyedévben is csökkent, számolt be a Reuters nemzetközi hírportál. Egy nappal a bejelentést megelőzően a Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve System (FED) ismét emelte az irányadó kamatlábat.

A gazdasági csökkenés egyre hevesebb vitákat gerjeszt az Egyesült Államokban a várható recesszió mértékéről. 

Az Egyesült Államok bruttó hazai termékének 0,9 százalékos csökkenése az első negyedévi 1,6 százalékos csökkenést követte, ami sokak szerint egyértelműen kimeríti a recesszió fogalmát. 

Ezzel szemben egyes közgazdászok szerint a negyedéves adatok alapján megközelített kimutatások félrevezetőek lehetnek, hiszen egy olyan széles körű mérőszámot, mint a GDP, olyan tényezők is befolyásolhatják, mint például a kormányzati kiadások vagy a nemzetközi kereskedelmi mérleg, mindezek mellett pedig a gazdaság pontosabb állapotának megállapításához érdemes nagyobb figyelemmel kísérni a munkahelyekre, az ipari termelésre, a kiadásokra és a jövedelmekre vonatkozó adatokat.

A gazdasági teljesítmény csökkenése mögött a foglalkoztatottsági szektorban végbement változások állhatnak, a munkaadók a vártnál több dolgozót vettek fel júniusban, és béremeléseket is végrehajtottak. 

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor egyre több jel mutatkozik a munkaerőpiac zsugorodására,

mindezt jól mutatják az elmúlt hetekben a munkanélküli segélyek után megnövekedett igények. 

A csütörtöki jelentés szerint a fogyasztói kiadások mindössze 1 százalékkal nőttek az elmúlt negyedévben, ami tendenciózus csökkenést jelent az előző időszakhoz képest, a lakossági beruházások pedig 14 százalékkal estek vissza.

Az infláció is rekordszintet ért el az országban, jóval fölé emelkedve a FED által előre jósolt 2 százaléknak

– erre alapozva állítja amerikai közgazdászok egy csoportja, súlyos recesszió várható a gazdaságban.

Mivel a FED  további kamatemeléseket is kilátásba helyezett, szakértők szerint ez tovább lassíthatja az egyébként is lecsökkent beruházásokat, egyúttal pedig a gazdasági növekedést.

Jelenleg az is vita tárgyát képezi, a most zajló folyamatokat lehet-e recessziónak nevezni. Jerome Powell, a FED elnöke szerint nem lehet válságról beszélni, hiszen a bérek folyamatosan emelkednek, a munkaerő-kereslet pedig továbbra sem mutat csökkenést. Elismerte, a munkahely teremtés üteme valószínűleg lassulni fog, de ezzel együtt sem lehet a helyzetet recessziónak nevezni.

Ezzel szemben a recessziót hangoztató közgazdászok az ipari termelés visszaesésére, valamint a személyes fogyasztásban bekövetkezett csökkenésre is hivatkoznak, hangsúlyozva:

az Egyesült Államokban 1950 óta nem volt példa arra, hogy két egymást követő negyedévben való GDP-zsugorodást ne követett volna visszaesés. 

A recesszióról való vita a közgazdász berkeken túlmutatva az amerikai gazdaság meghatározó szereplőire is hatást gyakorol.

A General Motors vezérigazgatója, Mary Barra a héten úgy nyilatkozott, az autógyár „proaktív lépéseket” tesz a kiadások és a munkaerő-felvétel visszafogására egy esetleges gazdasági lassulás előtt, és további lépéseket tesz, ha a visszaesés súlyosbodik.

Robert Shiller közgazdász júniusban azt jósolta, hogy az Egyesült Államokban „jó eséllyel” recesszió következik be, amit pontosan  a fogyasztók és a vállalatok magatartása generálhat, mivel a legrosszabbra készülnek. „A félelem vezethet a valósághoz” – mondta a Bloombergnek.

A közgazdászok körében nem csupán arról nem született egyöntetű vélemény, hogy a jelenlegi állapot nevezhető-e annak, a válságot előrejelzők körében arról sincs egyetértés, milyen típusú recesszió érheti a gazdaságot. A leginkább pesszimista szakértők szerint egy elhúzódó hitelválság sem zárható ki, míg egyes közgazdászok „növekedési recessziót” várnak, amikor a gazdasági növekedés tartósan lassul, a munkanélküliség is nő, ugyanakkor a visszaesés mérsékelt keretek között marad.

Recesszióba sodorhatja a világgazdaságot az ukrajnai háború elhúzódása – áll a Moody's Investors Service elemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas tanulmányban közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azzal számol, hogy a válság legalább néhány hónapig eltart, és az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt amerikai, európai és egyéb szankciók legalább két évig érvényben maradnak.

Ez a forgatókönyv önmagában nem valószínűsít széles körű recessziót, de azt megállapítja, hogy minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb a világgazdaság egészére kiterjedő recesszió kockázata.

A cég kidolgozott egy még kedvezőtlenebb forgatókönyvet is, amely Oroszország és Európa energiahordozó-kereskedelmének teljes leállását modellezi.

E forgatókönyv-változat megvalósulása a tanulmány szerint jelentős globális stresszhelyzetet okozna, függetlenül attól, hogy az orosz energiahordozók kereskedelmének leállítását melyik fél kezdeményezné.

Ebben a környezetben egész Európa recesszióban kerülne, és a Moody’s által világszerte besorolással ellátott csaknem négyezer nem pénzügyi profilú vállalat 25 százaléka komoly piaci stresszhelyzetben találná magát – áll a hitelminősítő keddi elemzésében.

A Moody’s tanulmánya szerint az európai recesszió valószínűleg globális szinten is a növekedés komoly mértékű lassulását, esetleg világgazdasági recessziót okozhatna, és ez jelentős piaci árfolyam-volatilitáshoz, szűkös likviditással jellemzett környezet kialakulásához vezethetne.

Egy ilyen forgatókönyv esetén a magas hozamú, vagyis kockázatos minőségű adósságeszközök felára érdemben emelkedne, és problémás szinteket érhetne el ezeknek az eszközöknek a refinanszírozási kockázata – fogalmaznak a Moody’s londoni elemzői.

A recessziós kockázat, a magasabb infláció és az emelkedő kamatok több gazdasági ágazatra kiterjedő járványhatást idézhetnének elő, különösen olyan spekulatív – vagyis nem befektetési ajánlású – osztályzattal ellátott vállalatok körében, amelyeknek 2023-ban vagy még korábban lejáró adósságkötelezettségeik vannak – hangsúlyozza elemzésében a hitelminősítő.

A Moody’s szerint a globális kiterjedésű gazdasági szektorok közül az autóipart is érdemi kockázatok terhelnék a kedvezőtlenebb forgatókönyv megvalósulása esetén.

A Németországban gyártott autóipari részegységek az amerikai és az ázsiai gyártás beszállítói hálózatában is jelen vannak, és ha az európai gyáripart az orosz földgázszállítások leállása megfosztja energiaforrásaitól, az leállíthatja vagy jelentősen hátráltathatja a világ összes autógyártója számára szükséges részegységek gyártását is, főleg olyan országokban – köztük Németországban – amelyek erősen függnek a földgázellátástól – áll a Moody’s elemzésében.

Más nagy londoni házak szerint az energiahordozó-kereskedelem leállása ugyanakkor Oroszországban még súlyosabb gazdasági válságot okozna.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék (GDP) az idén 12 százalékkal zuhan.

A háznak ugyanakkor szintén van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz nyersolaj- és földgázexport.

A Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, és a rubel árfolyama 200 rubel/dollárra gyengülne.