Dolgoznak a rezsiszabályok részletein

Próbálnak figyelni a speciális életkörülményekre, amikor kidolgozzák az új rezsivédelmi szabályokat – ezt ígérte Dömötör Csaba államtitkár a Kossuth Rádióban. Ilyen lehet azoknak a helyzete, akik gázt egyáltalán nem használnak, áramot viszont sokat, vagy a kistelepülésen élő családokra is némileg más szabályok vonatkozhatnak majd. A szakemberek már dolgoznak a részleteken. A kormány továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a háború és az uniós szankciók okozzák a rendkívüli áremelkedéseket, de a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig így is biztosítják – közölte az M1 Híradója.

A villany- és a gázóra állását is rendszeresen leolvassa az M1 Híradója által megkérdezett kesztölci férfi. Így pontosan tudja, hogy mennyi a fogyasztásuk. Ez alapján gyors számítást végzett és arra jutott, hogy nem vagy csak egészen kismértékben érinti őket az augusztus elsejei változás, amikortól is életbe lép az új rezsivédelmi rendszer. De ettől még takarékoskodni fognak a világítással és néhány fokkal lejjebb veszik majd a fűtést is.

Az energiafogyasztók többségének várhatóan nem változik drasztikusan a rezsiköltsége.

A több mint ötmillió áramfelhasználóból több mint négymillió átlagfogyasztású vagy az alatti, a gázellátásban pedig a 3,5 millió fogyasztó kétharmada használ az átlagnak megfelelő vagy annál kevesebb energiát.

Az áramnál ez havi 210 kilowattóra, ami átszámítva 7750 forint. Rezsicsökkentés nélkül viszont csaknem 51 ezer forint lenne. A gáznál az átlagos havi fogyasztás 144 köbméter, ami 15 833 forintba kerül. Ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor több mint 131 ezer forintot kellene fizetni.

A nagycsaládosok továbbra is kedvezményesen kapják a gázt, és minden gyerek után még pluszban 300 köbméter fogyasztásra jogosultak évente.

Különböző életkörülmények vannak, ezért nem lehet egységes szabályt alkalmazni. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) ezekről egyeztetett a kormánnyal. Kardosné Gyurkó Katalin elnök az M1-en azt mondta: 12 éve mindig a lehető legnagyobb támogatást kapják a családok, és erre a jövőben is számíthatnak.

„Az átlagösszegig megmarad a rezsivédelem. Mi azért tényleg egy védett közegben élünk amellett, hogy látjuk az inflációt, és látjuk, már újraszámolunk többször, hogy többe kerülnek az élelmiszerek is, de mégis nem a piaci árat fizetjük, ahogy a nyugati családok” – mondta az M1 Híradójának Kardosné Gyurkó Katalin.

A háború és a brüsszeli szankciók áremelkedéshez és energiaválsághoz vezettek. De a magyar kormány Európában egyedül erős árkorlátozásokkal védi a családokat. Erről a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Dömötör Csaba hangsúlyozta: változatlanul az a cél, hogy a lehető legnagyobb védelmet biztosítsák a családoknak.

Az államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta: az energia-veszélyhelyzeti operatív törzs dolgozik a részletszabályokon, és igyekeznek minden élethelyzetet megvizsgálni.

„A részletszabályok kiterjednek majd az árképzésre, az elszámolás módjára, és jó pár speciális esetre is, például a társasházakra, a H tarifára – ezzel kapcsolatban sok kérdés érkezett –, és arra is, hogy mi vonatkozik azokra a családokra, akik csak áramot fogyasztanak, és csak nagyon kevés vagy semennyi gázt. Külön figyelmet kell majd szentelni a kistelepülésen élőkre és a nagycsaládosok védelmére is” – fogalmazott.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta: a kormány minden erejével azon van, hogy megvédje a rezsicsökkentést és Magyarország energiabiztonságát. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a háború mindent megváltoztatott. A kormányfő úgy fogalmazott: most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk.

„A háborús infláció és a háborús árak megkérdőjeleznek mindent, amihez eddig hozzászoktunk” – hangsúlyozta a kormányfő.

A lakossági áram és gáz ára 2012-ben volt a legmagasabb Magyarországon. A 2013-tól életbe lépő rezsicsökkentés hatására két éven át csökkent, és azóta változatlan összegű – derül ki a Mandiner elemzéséből. A portál kiemelte: össze sem lehet hasonlítani, hogy mennyivel kevésbé terheli meg a családokat ma a rezsi, mint 2010-ben.

Nagyobb növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság. Az uniós testület szerint a magyar gazdaság növekedése kétszerese lehet az uniós átlagnak. Ugyanakkor a testület a kockázatok növekedése miatt az egész eurózónát lefelé prognosztizálta. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa szerint fel kell készülnünk egy recessziós világkörnyezetre. Tóth Gergely kiemelte: gazdasági értelemben a háború kitörése óta a negatív forgatókönyvek valósultak meg.

Hazánk esetében tavasszal még 2,5–3 százalék közötti növekedést várt az Európai Bizottság, amit most 5,2 százalékra módosított – mondta Tóth Gergely az M1 Ma reggel című műsorában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa hozzátette: velünk ellentétben a testület a kockázatok növekedése miatt az egész eurózónát lefelé prognosztizálta. A magyar gazdaság esetében az első negyedév sikerült jobban a várakozásnál, de a világgazdaságban és az Európai Unióban zajló folyamatoknak megfelelően nálunk is be fog következni a lassulás.

Tóth Gergely szerint fel kell készülnünk egy recessziós világkörnyezetre.

Gazdasági értelemben a háború kitörése óta a negatív forgatókönyvek valósultak meg. A világ vezető hatalmai a recesszió szélén billegnek. Az orosz–ukrán háború alapvetően forgatta fel az élelmiszerárakat és az energiapiacot, ami mindenhol érezteti a hatását. Kína pedig mindezen felül továbbra is folytatja a Covid-elleni küzdelmét, így náluk is rég nem látott alacsony szintet ért el a gazdasági növekedés.

Ebben a helyzetben az országoknak stabilizálniuk kell a nemzeti költségvetésüket.

Ez azért lényeges, mert tavaly még nem ebben a szellemben fogadták el az idei büdzsét, amelyben most összhangba kell hozni a kiadás-bevétel struktúrát. A recessziós környezet hatalmas terhet jelent, hiszen felborul a bevétel-kiadás egyensúlya. Ráadásul az államnak támogatnia kell a gazdaság különböző szereplőit. A legnehezebb helyzetben lévőket segítenie kell annak érdekében, hogy túléljék ezt az időszakot, s utána a célzott gazdaságpolitikai eszközökkel meg kell próbálni dinamizálni a gazdaságot. A költségvetéseket most a világ számos országában újratervezik – mondta Tóth Gergely.

Még csak pár hónappal ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt az a félelem, hogy lesz-e gáz. Most pedig igen komolyan meg kell kérdőjelezni, hogy Európába jut-e megfelelő mennyiség belőle.

Tóth Gergely szerint

fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre, emellett azonban dinamikusan folytatni kell a gáztározók feltöltését.

De mi van akkor, ha ez nem sikerül? Létezik egy úgynevezett „lekapcsolási sorrend”. Volt erre példa már korábbról is: 2009 januárjában az akkori orosz–ukrán gázelszámolási vita miatt állt le a gázszállítás hazánk felé.

A válságra való felkészülés egyik alappillére, hogy a háztartásokat megpróbálják megóvni a tornyosuló költségektől. Az energiaárak elszállása drasztikusnak nevezhető, hiszen nyolc-tízszeresére nőttek a világpiaci árak. Ilyenkor a fiskális politika egyik fontos feladata, hogy megvédje a rászorulókat. A rezsicsökkentés újragondolása is ezt szolgálja. Az energiaárak mellett ne feledkezzünk meg az inflációról se, amely például az alapvető élelmiszereknél is érezteti a hatását – mondta Tóth Gergely.