Az Ukrajnában felhalmozódott gabonát minél előbb ki kell szabadítani

Magyarország kész szorosan együttműködni és segíteni az ukrán gabonakivitel azonnali szélesítése érdekében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett csütörtökön Lembergben.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gabonakrízis nem csak Ukrajnát és Magyarországot, hanem az egész világot érinti, és komoly kihívás elé állítja.

A háború sajnálatos következménye, hogy a kikötők zárva vannak, és az a termésmennyiség, amely segít megelőzni a világ más részein az éhínséget, nem kerül forgalomba. Ha ez továbbra is így maradna, akkor a probléma az egész világra kiterjedhet, s azok, akik éheznek, megindulhatnak, és komoly migrációs krízis elé állíthatják Európát – tette hozzá a magyar miniszter.

Nagy István kiemelte: azonnal és hosszabb távú megoldásokat kell találni az ukrán gabonaexporttal kapcsolatban, Magyarország pedig kész együttműködni a kiviteli lehetőségek azonnali szélesítése érdekében. A vasút, az átrakodók és a tárolók fejlesztése rendkívül fontos, közös fellépéssel és megfelelő alátámasztással pedig az Európai Unió is támogathatja ezeket a beruházásokat.

A magyar–ukrán határ menti térségben olyan vállalkozási övezetet kell kialakítani, ahol az új feldolgozó üzemek felépülhetnek, hiszen ez egy stratégiai kérdés, amely hosszú távon jelent élelmezésellátási biztonságot az egész világ számára – hangsúlyozta Nagy István.

A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a határ menti beruházások tekintetében nemcsak a gabonáról kell beszélni, hanem Ukrajna európai gazdasági kapcsolatainak bővítéséről is. „Északkeleti szomszédunk a kialakult válság kapcsán megoldásként tekint Magyarországra, és kifejezte háláját a magyar kormány konstruktív hozzáállásáért” – közölte a tárcavezető.  

Kifejtette, Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, a globális piac kilenc százalékát látja el gabonával, emellett 42 százalékos részesedése van a napraforgóolaj és 16 százalékos a kukoricapiacon. „A háború előtti időszakban szomszédunk négyszázmillió főnek elegendő gabonát termelt. Békeidőben Ukrajna exportjának csaknem kilencven százalékát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolította le” – emlékeztetett.

Nagy István szerint az orosz–ukrán háború kapcsán mielőbbi fegyverszünetre és tárgyalásokra van szükség. Magyarország álláspontja kezdettől fogva világos: „mi békét szeretnénk, és az európai fórumokon is ezt képviseljük. Ma már mindenki láthatja, hogy a háború Európának árt a legtöbbet” – tette hozzá a miniszter.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxem­bourg­ban tárgyalt az élelmiszer-ellátási lánc biztonságát érintő kérdésekről. Szijjártó Péter szerint az Ukrajnába irányuló fokozott fegyverszállítások nem adnak választ erre az égető globális problémára.

Az Ukrajnában zajló háború globális élelmiszer-ellátási válságot okozhat, ami ráadásul újabb migrációs hullámok veszélyével járhat – figyelmeztetett a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Luxembourgban. A tárcavezető azt közölte az európai uniós külügyminiszteri tanácsülés szüneté­ben, hogy ezt a krízist négy tényező alakítja. Ilyen a háborús inflációs környezet, illetve az orosz és ukrán mezőgazdasági termelési és exportkapacitások csökkenése és az ennek nyomán előálló áremelkedés. Ezek mellett nagyban hozzájárul a problémához az alternatív források hiánya, valamint az, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország is fontos szereplője a globális műtrágyapiacnak.

Szijjártó Péter szerint voltak, akik arról beszéltek az ülésen, hogy még több fegyvert kell küldeni Ukrajnába. „Nem vagyok egészen biztos abban, hogy az élelmiszer-ellátási válságra globálisan ez jelentené a legjobb megoldást” – hangsúlyozta. A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország nagyjából a dupláját tudja előállítani az általa elfogyasztott élelmiszernek, de három intézkedésre még a kedvező helyzet ellenére is szükség van, hogy az embereket meg lehessen óvni a krízis hatásaitól.

Először is fenn kell tartani az alapvető élelmiszerekre bevezetett árstopot. Emellett Magyarország felajánlotta, hogy elősegíti az ukrán élelmiszer-szállítmányok gyors áthaladását, rendkívül fontos, hogy a két ország közötti határ biztonságos a fegyverszállítások elmaradása miatt. Végezetül pedig erősen kell tartani a határok védelmét, mivel a nyugat-balkáni útvonal továbbra is kedvelt a migránsok körében.

A csütörtök–pénteki uniós csúcstalálkozót előkészítő videókonferencián vett részt tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a belga, a bolgár, az észt, a luxemburgi és a máltai kormányfővel közösen. Orbán Viktor egyetértett azzal az uniós javaslattal, hogy Ukrajnának és Moldovának adják meg az EU-tagjelölti státuszt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Grúzia és Bosznia esetében is biztosítani kell a tagjelöltséget. Közösségi oldalán később azt üzente, „Csütörtökön újra EU-csúcs Brüsszelben. Az álláspontunk világos: a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke, ezért mi az azonnali tűzszünet és a gyors béketárgyalások mellett állunk. Ez Magyarország, a magyar családok és egész Európa érdeke!”

Az Európai Unió eközben egy évvel meghosszabbította tegnap azoknak a büntetőintézkedéseknek a hatályát, amelyeket Oroszország ellen vezetett be a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenesnek tartott annektálása nyomán. A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe.

Háborús bűnnek számít, ha Oroszország akadályozza a gabonakivitelt Ukrajnából – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban. Borrell hozzátette: elképzelhetetlen, hogy több millió tonna búza elzárva maradjon Ukrajnában, miközben a világ többi részén emberek éheznek.

Az EU lemarad Kelet-Ázsiában

Az Európai Unió egyre inkább lemarad az indiai–csendes-óceáni térség felé történő geopolitikai fordulatban – írt az EUobserver portálon Jean de Ruyt, Belgium korábbi EU-nagykövete. De Ruyt szerint miközben az Egyesült Államok és Kína sorra köti a megállapodásokat a térség országaival, addig az Európai Bizottság által 2021-ben kidolgozott indiai–csendes-óceáni stratégiáról még mindig nincs egyetértés a tagállamok között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök az EU–Japán-csúcstalálkozón még mindig csak víziókról és szándékokról beszélt. A régiót nem lehet figyelmen kívül hagyni, itt él a Föld népességnek több mint fele, a világgazdaság növekedésének pedig majdnem hatvan százalékát ez a térség adja.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ameddig nem születik meg a béke a harcban álló felek között, addig is biztosítani kell, hogy a világ legjelentősebbnek számító élelmiszerexportőrei a világpiacra vihessék az árujukat. A miniszter arról is beszélt, hogy a globális élelmiszerválság egy újabb migrációs hullám elindulását hozhatja magával, amire szintén fel kell készülnie Magyarországnak.

A Fekete-tengeri útvonalak fennakadása miatt több millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, ez pedig globális élelmiszerválságot idézhet elő. Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter Luxemburgban az unió külügyminisztereinek találkozóján felajánlotta, hogy Ukrajna Magyarország területén keresztül exportálja a gabonáját - írta cikkében a Világgazdaság.

A háború miatt Oroszországban és különösen Ukrajnában akadoznak a mezőgazdasági munkák, illetve a már betakarított termények elszállítására is csak korlátozottak a lehetőségek. A két ország a világ legnagyobb gabonatermelői között van számon tartva, ráadásul az ukrán terményekkel látják el a Fekete-tengeren keresztül Észak-Afrikát is élelmiszerrel.

Szakértők több száz millió embert érintő éhezést jósoltak, amennyiben nem sikerül az orosz és ukrán élelmiszert visszacsatornázni a világpiacra.

Már több terv is felmerült azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne megoldani az Ukrajnában lévő gabona elszállítását. A legészszerűbb megoldás az lenne, ha feloldanák Odessza kikötőt a háborús következmények alól. Ehhez az kell, hogy a kikötőváros vizeiből ki kell halászni a vízi aknákat, illetve Oroszországnak biztonságos áthaladást kellene biztosítani az ukrán hajóknak. Moszkva már közölte, hogy ezt a lehetőséget csak úgy tudja támogatni, hogy felügyeleti jogkört kap az Odessza városban megforduló hajók felett, ezt természetesen Kijev nem tudja elfogadni.

Szijjártó Péter Facebook-videójában elmondta, hogy az Európai Unió külügyminisztereinek luxemburgi találkozóján felajánlotta, hogy az ukrán export cikkeket Magyarországon keresztül szállítsák át. Ez az élelmiszerszállítmányokra vonatkozik és Szijjártó Péter ígéretet tett rá, hogy a szállítmányok áthaladásának gyorsaságához minden rendelkezésre álló eszközt megadnak.

A miniszter arról is beszélt, hogy ennek a tranzit szerepnek a betöltésére Magyarország kiválóan alkalmas, mivel a magyar-ukrán határszakasz biztonságos. Ennek oka, hogy Magyarországról nem szállítanak fegyvereket Ukrajnába, így ez a határszakasz nincs kitéve semmilyen háborús fenyegetésnek. Ezzel együtt Szijjártó Péter szerint fontos, hogy meg kell erősíteni Magyarország határvédelmét, hogy az élelmiszerválság miatt kialakuló migrációs hullámoknak az ország ellen tudjon állni.