Az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást

Az Egyesült Államok felmondta a Magyarországgal 43 éve megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást - tudatta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter szerint az ok egyértelmű: Magyarország ellenáll a globális minimumadó bevezetésének, s az azzal járó adóemelésnek.

A tárcavezető szerint Európa gazdaságának ma hosszú távú háborús inflációs környezetben kell működnie. Ha ezen körülmények között a termelő vállalatok adóterhei tovább növekednének, annak drámai hatása lenne - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az energiaárak elszabadulása miatt az európai versenyképesség már most „romokban” van, a globális minimumadó bevezetése pedig a „kegyelemdöfést” jelentené.

„Mi, magyarok sokat dolgoztunk azért, hogy nálunk legyenek Európa legalacsonyabb adói. A globális minimumadó bevezetése azt jelentené, hogy a magyarországi termelő vállalatok társasági adóterhelése gyakorlatilag a duplájára emelkedne. Ez magyar munkahelyek tízezreit sodorná veszélybe. Mindezek alapján - bármekkora is rajtunk a nyomás - természetesen nem támogatjuk a globális minimumadó európai bevezetését, nem kockáztatjuk magyarok tízezreinek munkahelyeit, az adóügyi szakmai konzultációkat pedig folytatjuk republikánus barátainkkal” - fogalmazott Szijjártó Péter.

Az amerikai képviselőház kereskedelmi és adópolitikai kérdésekkel foglalkozó befolyásos albizottságainak republikánus kisebbségi vezetői (Adrian Smith és Mike Kelly kongresszusi képviselők) közös levelükben köszönetet mondtak, hogy a magyar kormány ellenezte a globális minimumadót (GMT) magában foglaló OECD-megállapodás EU általi elfogadását.

Smith és Kelly levelében leszögezi: tiszteletben tartják Magyarország szuverén jogát arra nézve, hogy magasabb adókulcsokat alkalmazó államok befolyásolása nélkül alakíthassa ki a saját adóügyi normáit. Megértik továbbá, hogy Magyarország nemzeti érdeke, hogy növekedést támogató adórendszerrel magához vonzza a gazdasági aktivitást.

A képviselők a Magyar Nemzet birtokába jutott levélben javaslatot tesznek, hogy kerüljön sor közvetlen egyeztetésre a magyar kormány és a kongresszusi republikánusok között a GMT-vel kapcsolatban. 

Az aláírók megjegyzik, hogy tudomásuk van a Magyar Országgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatáról, amely aggodalmakat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a tervezett minimumadó káros lenne a magyar versenyképességre, ezért annak részleteit alaposan meg kell vizsgálni az európai uniós irányelv elfogadása előtt a kettős adóztatás elkerülése érdekében. Hozzáteszik, hogy a magyar kormányéhoz hasonló aggodalmaik vannak a második pillérrel kapcsolatban, így számos kérdés nem tisztázott a javaslat ügyében, többek között annak viszonya az USA meglévő hasonló adóneméhez (GILTI), ami felveti a kettős adóztatás veszélyét.

A republikánus törvényhozók ennek alapján megkérdőjelezik annak az indokoltságát, hogy az egész világ elmozduljon egy olyan rendszer irányába, ami adószuverenitásuk feladására kényszeríti az országokat, miközben új nemzetközi adóvitákat nyit meg közöttük.

Adrian Smith a kereskedelmi albizottság, Mike Kelly pedig az adópolitikával foglalkozó Select Revenue Measures albizottság republikánus rangidős tagja a washingtoni kongresszus alsóházában, a mindkét albizottságot magában foglaló Ways and Means szakbizottságban. A testület 2022. júniusban meghallgatta Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert, aki az ülésen védelmébe vette az OECD megállapodását. 

A levél előzménye, hogy a washingtoni magyar nagykövetség 2022. június 16-án nagyköveti levélben tájékoztatta a befolyásos bizottság republikánus kisebbségi vezetőjét, Kevin Bradyt a magyar álláspontról.

Korábban is álltak ki republikánus képviselők a magyar álláspont mellett. Ahogyan azt lapunk is megírta, Grover Norquist, az Americans For Tax Reform (Amerikaiak az Adóügyi Reformokért) nevű republikánus adóügyi szervezet vezetője egyenesen példaként hozta fel Magyarország egyértelmű kiállását a minimumadó ellen. 

Pat Toomey szenátor, a Költségvetési Bizottság tagja korábban úgy nyilatkozott: „Ez egy szörnyű ötlet. Miért akarnánk megduplázni a globális minimumadót?”

A globális minimumadó bevezetése olyan nehézségekbe ütközik, amelyeken „nem tudunk átlépni”, „mi az adócsökkentések kormánya vagyunk” - mondta Szijjártó Péter korábban.

A tárcavezető Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről beszámolva kiemelte: minél alacsonyabbak a munkát, a vállalkozásokat terhelő adók, az annál inkább segíti a versenyképességet. Ez Magyarország példáján keresztül be is bizonyosodott, hiszen amióta Európa legalacsonyabb társasági adóját kell fizetni Magyarországon, azóta minden évben megdől a beruházási rekord - magyarázta.

Hangsúlyozta: „mi az adócsökkentések kormánya vagyunk” és egy ilyen rendkívül nehéz helyzetben, amelyben a világgazdaság, azon belül az európai gazdaság is van, az adóemelés tragikus következményekkel járna gazdasági szempontból és munkahelyek ezreit, tízezreit veszélyeztetné Magyarországon.

Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban is komoly vitát generált a globális minimumadó ügye, hiszen a demokrata kormányzatnak az az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai prioritása, hogy a bevezetéséről minél előbb döntés szülessen a világ lehető legnagyobb részén. Ugyanakkor a republikánusok hevesen ellenzik ezt a jogszabályt - mondta.

Közölte: kedden kaptak levelet két republikánus képviselőtől, akik a nagyrabecsülésüket fejezték ki amiatt, hogy „mi nem támogatjuk a globális minimumadó bevezetését” és azért, hogy „növekedésorientált adópolitikát folytatunk”. Folyamatos szakmai konzultáció van a republikánusokkal - tette hozzá.

A miniszter szerint ha a globális minimumadót be kellene vezetni Magyarországon, „a versenyelőnyünket teljes mértékben elveszítenénk”. Tizenkét éve egy világos stratégia mentén alakítják az adópolitikát, a munkára, a vállalkozásokra rakodó adóterheket folyamatosan csökkentették és az adópolitika fókusza az a fogyasztáson van - mondta. Hozzátette: ezt nem lehet rövid alatt megváltoztatni, ráadásul van egy parlamenti döntés is, amely úgy szól, hogy a kormány ne hagyja jóvá a globális minimumadó bevezetését.

Kifejtette: a csúcstalálkozón nagyon fontos döntések voltak szerdán az asztalon, hiszen 2010 óta nem fogadott el új stratégiai koncepciót a NATO. Tizenkét év alatt a geopolitikai helyzet jelentős mértékben megváltozott, a biztonsági viszonyok is teljesen különböznek a 2010-es állapotoktól, ezért itt volt az ideje annak, hogy reflektáljon a NATO az új valóságra - mutatott rá. Hozzátette: az új stratégiai koncepciót el is fogadták.

Úgy vélte, ez az új alapvetés megerősíti, hogy a NATO egy védelmi szövetség, ez a védelmi szövetség nukleáris kapacitásokat is használ. Mindenki hitet tett amellett, hogy fenn kell tartani azt az állapotot, hogy ez a világ legsikeresebb védelmi szövetsége. Emellett pedig fontos, hogy elfogadtak egy átfogó támogatási segítségnyújtási csomagot Ukrajnának, amelynek keretében képzési, oktatási, háború utáni újjáépítési pontokról született döntés - magyarázta.

Elmondta: ezt is támogatták, mert a legfontosabb az, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek nem növelik a szomszédban zajló háború eszkalációjának az esélyét. „A mi érdekünk mint szomszédos országnak az, hogy a szomszédunkban zajló háború ne terjedjen túl Ukrajna határain” - jelentette ki.

Szijjártó Péter úgy látja, ehhez előfeltétel az, hogy ne jöhessen létre egy közvetlen fegyveres konfliktus a NATO mint szövetség és Oroszország között. Mivel az Ukrajnának szánt támogatási csomag nem megy túl azokon a segítségnyújtási mintákon, amelyeket eddig alkalmaztak, nem jár azzal a veszéllyel, hogy direkt konfrontációba kerül a NATO és Oroszország - fűzte hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a csúcstalálkozón az látszódott: mindenki egyre erőteljesebbnek érzi azt a kockázatot, hogy ez egy hosszan tartó háború lesz. Most már több mint 120 napja zajlik a háború Ukrajnában - emlékeztetett.

Kiemelte: „mi a magunk részéről ismét a béke szükségessége mellett foglaltunk állást”. Minden perc, amely háborúval telik Ukrajnában, biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, a béke alapvető érdekünk, ezért a stratégiai kommunikációs csatornát fenn kell tartani Oroszországgal - mondta. Hozzátette: ha ezt a stratégiai kommunikációs csatornát nem tartják fenn, az azt jelentené, hogy a diplomáciai megoldásba vetett reményt „teljes mértékben magunk mögött hagyjuk” és ezt nem kellene még akkor sem, ha jelenleg valóban nem nagy az esélye a diplomáciai megoldásnak.

Megjegyezte: szerencsére az erős, nagy tagországok is osztják azt az álláspontot, hogy a direkt konfrontációt és a háború terjedését el kell kerülni és fenn kell tartani valamilyen szintű kommunikációt.