A sebességhatárok csökkentését javasolják Ausztriában

Az ausztriai Karintia tartomány baloldali kormányzója azzal az ötlettel állt elő, hogy az illetékesek egységesen csökkentsék a maximális sebességet az autópályákon. Peter Kaiser szerint így a költségek mellett energiát is megspórolhatnának az emberek. Az Osztrák Autóklub azonban más véleményen van a kérdésben: közlésük szerint a sebességkorlátozásból fakadó megtakarítás nem meghatározó, viszont jelentősen lassítja az autózást, amely így hosszabbá, kényelmetlenebbé teszi az emberek utazását.

Az Európai Unió elhibázott szankciós politikája miatt a tagállamok – és lakosságuk – kénytelenek költségmegtakarítással élni az élet különböző szegmenseiben. Legutóbb Spanyolország és Portugália mondott nemet az egységes, 15 százalékos gázfogyasztás-csökkentésére, ám egyre újabb spórolási tippek jelennek meg Európában.

A bécsi Kronen Zeitung írása szerint az ausztriai Karintia tartomány baloldali kormányzója azzal az ötlettel állt elő, hogy az illetékesek egységesen csökkentsék a maximális sebességet az sztrádákon.

Peter Kaiser szerint az eddigi 130 km/óra helyett elegendő lenne a 100 km/óra is az „autópályázáshoz”,

így a költségek mellett energiát is megspórolhatnának az emberek. A kormányzó véleményét osztja a Közlekedésbiztonsági Tanács vezetője is, aki szerint ezzel két legyet ütnének egy csapásra, ugyanis az alacsonyabb sebesség energiamegtakarításhoz vezetne, és a közlekedésben részt vevők biztonságát is növelné.

Az Osztrák Autóklub, az ÖAMTC azonban más véleményen van a kérdésben: szóvivőjük közölte,

a sebességkorlátozás csak minimális, 1-3 százalékos megtakarítást jelentene, viszont jelentősen lelassítaná az autózást, amely így hosszabbá, kényelmetlenebbé tenné az emberek utazását, akik ráadásul időt is veszítenének.

– Igazi káosz fog kialakulni télen, de az az érzésem és a félelmem, hogy a helyzet komolyságát még nem mindenki fogta fel – jelentette ki Markus Söder bajor miniszterelnök, a szövetségi szinten  ellenzéki Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője egy vasárnapi interjúban. – A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy jól vészeljük át a telet – figyelmeztetett ugyancsak Lukas Köhler, a kormánypárti liberális FDP frakcióvezető-helyettese a Die Weltnek adott interjúban. A német politikai diskurzust hosszú hetek óta az orosz–ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók nyomán előállt energiaválság uralja.

Oroszország a gáz elzárásával mélyíthetné el az energiaválságot

A kormány attól tart, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken a tegnap kezdődött tíznapos karbantartás után.

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai vállalat június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. A szövetségi hálózati ügynökség számítási modelljei szerint a tartós leállás télen gázhiányhoz vezethet Németországban. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége. Az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének folyamatát pedig még februárban függesztette fel a német kormány az orosz háborús lépésekre reagálva.

Németország évek óta társadalmilag, gazdaságilag, energetikailag szembefordult minden értelemmel és emberi-civilizációs tapasztalattal.

Markus Söder és Lukas Köhler is azt szorgalmazza, a kormány fontolja meg a még működő három német atomerőmű élettartamának meghosszabbítását, az FDP politikusa szerint ideje lenne ideológiamentes vitát folytatni róla.

Erőltetett zöldátmenet

A korábbi Merkel-kormány 2011-ben, a fukusimai atomkatasztrófa után döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár, az úgynevezett zöldátmenet (Energiewende) részeként pedig az idei év végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi. Tizenegy évvel ezelőtt az ország 23 százalékának villamos energiáját generálták az erőművek, a még fennmaradt három 11 százalékát. – Semmi értelme nem lenne tízmillió háztartásnak az áramellátását elvágni – közölte Söder.

A baj csak az, hogy a német kormány már kifizette az erőművek leállítását. Az erőművekhez nem rendeltek már fűtőanyagot, karbantartást, a szakembereket elbocsátották. Bonyolultabb lenne az energiaszolgáltatóknak fenntartaniuk az atomerőműveket, mint lekapcsolni őket. Minden csak pluszköltség lenne

– magyarázta lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. A szakértő azt mondta: Németországban gázból állítanak elő áramot, s hogy minél kevesebb gáz fogyjon áramtermelésre, minél több jusson a lakosságnak és a cégeknek, visszakapcsolták a szénerőműveket.

A németek nem tudják azt csinálni, amit korábban: nem tudnak francia atomerőművekből, illetve lengyel és cseh barnaszénerőművekből importálni áramot, hiszen Franciaország mintegy ötven atomreaktorának a fele karbantartás vagy műszaki hiba miatt nem üzemel, a cseheknek és a lengyeleknek pedig szükségük van a saját barnaszénerőműveikben tárolt energiára

– közölte Kiszelly Zoltán.

Német közvélemény az atomenergia pártján

A ZDF július elején közzétett felmérése szerint a németek 57 százaléka hosszabbítaná meg az atomerőművek élettartamát, hatvan százalékuk pedig a környezetszennyező szénerőművekét, ám a klímaváltozás miatt aggódó kormánypárti Zöldek mindkét energiaforrást végleg ki akarja vezetni. – Mindenkinek takarékoskodnia kell, minden kilowattóra számít – hívta fel a lakosság figyelmét Robert Habeck zöldpárti alkancellár és gazdasági miniszter, mondván: a kormány ugyan felkészült a helyzetre, a földgáztározók töltöttsége jóval magasabb, mint az utóbbi évek azonos időszakában, de a lakosság közreműködése is elengedhetetlen.