A kormány a magyar családokat minden körülmények között megvédi

Vajda Zoltán (MSZP) napirend előtt arról beszélt, hogy a közelmúltban a kormány tagjai igazat mondtak. – Varga Judit igazságügyi miniszter elismerte, hogy megszorítást tartalmaz a jövő évi költségvetés, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta, nem a gyermekvédelmi törvénnyel, hanem a burjánzó korrupcióval van baja az uniónak, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig recessziót emlegetett – mondta. Vajda szerint az is kiderült, hogy Varga Mihály miatt nincs lehetőség béremelésekre, ezért azt tanácsolta a kormánypártoknak, győzzék meg a pénzügyminisztert és még a parlament nyári szünete előtt tárgyaljanak a pedagógusok, az ápolók és a köztisztviselők béremeléséről. Az MSZP-s politikus sürgette, hogy a kormány vessen véget az unióval folytatott háborúnak, lépjen be az Európai Ügyészségbe, fogadja el a globális minimumadót, vezesse be az eurót, növelje a jóléti kiadásokat. Szerinte új 2023-as költségvetési törvényjavaslattal lehetne segíteni az ország helyzetén.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában elmondta, az egészségügyre a mostani kormány az utolsó baloldali kormányzati évhez képest 1470 milliárd forinttal, oktatásra pedig 933 milliárd forinttal költ többet. Dömötör Csaba hozzátette: a kormány folyamatosan nagy hangsúlyt helyezett a béremelésekre, a nettó reálbérek 2010 óta 70 százalékkal nőttek. Az államtitkár összevetette a baloldal és a jobboldali kormány válságkezelését. Szerinte a baloldal eltörölné a rezsicsökkentést, emelné az adókat, megszorításokat vezetne be, továbbá nyíltan lobbizik azért, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat.

– Emlékszünk arra, hogyan indítottak nyílt kampányt azért, hogy ezeket ne kapjuk meg. Cseh Katalin azt mondta, hogy a problémás kormányoktól meg kell vonni a pénzosztás jogát. Azért a családi vállalkozásuk gondolom továbbra is tárt karokkal várja a milliárdokat. Egy egységes baloldali kampánynyilatkozatban pár héttel ezelőtt pedig azt mondták, hogy ha a Fidesz győz, akkor majd nem jönnek az uniós pénzek. Tehát maguk is nagyon jól tudták, hogy ez a bosszú egyik eszköze. Dobrev Klára egyenesen azon örömködött, hogy végre olyan következmény lesz, ami igazán fájni fog Orbánnak. Ennyit a maguk hozzáállásáról – fogalmazott Dömötör Csaba. Hozzátette: a baloldal visszatérő mániája az adóemelés, a jövedelemadó felső kulcsát például 30 százalékra, a társasági adót 19 százalékra növelnék.

– Úgy látszik ezek után, hogy akár kampány van, akár nincs kampány, akár békeidő van, akár háborús helyzet, akár konjunktúra, akár gazdasági nehézségek, van, ami nem változik. Az, hogy a baloldal képtelen az ország érdekeit nézni. Nagyon-nagyon sajnálom, hogy nem értették meg az április 3-i választás fő tanulságát – zárta szavait az államtitkár.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője a napirend előtti felszólalásában azt szorgalmazta, hogy nullázzák le az alapvető élelmiszerek és gyermeknevelési cikkek áfáját, mivel szerinte ezeket a cikkeket jelenleg uniós rekorder áfakulcs terheli. A baloldali politikus szólt arról is, hogy a kormány 1600 milliárd forinttal több áfabevétellel számol jövőre, és ennek az egytizede elég lenne a Jobbik javaslatára. Z. Kárpát úgy fogalmazott, hogy az adófizetőktől elvett pénz egy részét csoportosítsák vissza a gyermekeseknek, a pályakezdőknek vagy azoknak, akik a szülőföldjükön szeretnének boldogulni, továbbá javasolta azt is, hogy negyven ledolgozott év után a férfiak is nyugdíjba mehessenek, hogy legyen szülőtámogatási járulék, vagyis a befizetett adó 10 százalékát a szülő nyugdíjának kiegészítésére lehessen fordítani.

A kormány a magyar családokat minden körülmények között megvédi, a magyar családok ugyanis békében és biztonságban szeretnének élni

– rögzítette válaszában Vitályos Eszter. A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a jobbikos politikusnak azt mondta, 2002 és 2010 között hagyták, hogy a magyar családok a devizahitelezés csapdájába essenek, és 2010 után sem változtattak a politikájukon, csak a bankok helyett a külföldi energia- és közműszolgáltató cégek mellé álltak, ezért folyamatosan támadják a rezsicsökkentést.

A kormánypárti politikus az áfacsökkentésről azt mondta, az nem a fogyasztóknak kedvezne, az a külföldi multiknak segítene a magasabb nyereség által.

Emellett Vitályos közölte, jövőre 3225 milliárd forint jut családtámogatásra, 450 milliárd forinttal több, mint idén, az összeg három és félszerese a balliberális kormányok családtámogatásának.

– Magyarországon hivatalosan háborús és migrációs válsághelyzet van, nem hivatalosan, a valóságban pedig forintválság, mégpedig történelmi léptékű forintválság – mondta napirend előtti felszólalásában Gelencsér Ferenc.A Momentum frakcióvezetője szerint ennek oka a kormány iránti bizalomhiány, ami azt jelenti, hogy az üzleti világ és a piac nem bízik a magyar kabinetben.– Ez az önök felelőssége, ez az önök hibája – mondta Gelencsér, hangoztatva, hogy a cseh korona, a horvát kuna, a román lej vagy a lengyel zloty nem értékelődik le ilyen mértékben. A momentumos politikus szerint a forintválság valójában kormányválságot jelent, aminek megoldása érdekében többek között az MNB elnökének lemondását, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, illetve az euró bevezetését sürgette. 

Tállai András válaszában úgy fogalmazott, hogy a Momentum új frakcióvezetője az álmairól beszélt. 

– Önöknek a vágya az, hogy ne legyen bizalom az ország iránt. Önöknek az álma az, hogy a befektetők ne adjanak pénzt, ne jegyezzék le az államkötvényeket, és ezáltal az ország ne tudjon működni – mondta az államtitkár.Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy semmiféle bizalmi válságban nincs Magyarország, hiszen a devizakötvény-kibocsátás az elmúlt időszakban is sikeres volt, és sikeres lesz a jövőben is.Tállai elismerte, hogy az ország nehéz helyzetben van, ennek azonban a háború és az ebből fakadó energiaválság az oka, ami nemcsak hazánkat, hanem egész Európát sújtja. – A gáz vagy a villamos energia ára többszörösére, négy-ötszörösére emelkedett, és ez bizony a magyar vállalatokat, a magyar gazdaságot nagyon nehéz helyzet elé állítja. Mi ezt a küzdelmet vívjuk, és sikerrel bírjuk. De láthatja, hogy más országok Európában, például az a Németország, amely az export bajnoka, most külkereskedelmi mínuszt kell hogy elkönyveljen, azaz az importja meghaladta az exportot. Németországban már sokkal nagyobb baj van, mint Magyarországon. És mi ettől szeretnénk megóvni az országot – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: az inflációt tekintve Magyarország jobban áll, mint azok az országok, ahol az árfolyam egy kicsit jobban alakul.Szerinte ha megvizsgáljuk a gazdasági növekedést, a csökkenő költségvetési hiányt és államadósság-rátát, akkor azt kell mondjuk: stabil a magyar költségvetés, a „magyar gazdaság állja a kihívások próbáját”.

– Ön pedig ne vizionáljon bizalmatlanságot, és ne vágyakozzon Magyarországon válságra. A kormány teszi a dolgát, az első dolga az, hogy a magyar embereket megvédje – zárta szavait Tállai András.