Szijjártó: Óriási élelmiszer-válság fenyeget

– Ördögi körbe lépett a világ, az Ukrajnában zajló háború globális élelmiszer-ellátási válságot okozhat, ami ráadásul újabb migrációs hullámok veszélyével járhat – figyelmeztetett a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban. A tárcavezető azt közölte az európai uniós külügyminiszteri tanácsülés szünetében, hogy ezt az ördögi kört négy tényező alakítja. 

Ilyen a háborús inflációs környezet, illetve az orosz és ukrán mezőgazdasági termelési és exportkapacitások csökkenése, s az ennek nyomán előálló áremelkedés. Ezek mellett nagyban hozzájárul a problémához az alternatív források hiánya, valamint az, hogy Oroszország, Ukrajna és Belarusz is fontos szereplője a globális műtrágyapiacnak.

A probléma hosszú ideje ismert volt előttünk, sokat beszéltünk róla, megoldás azonban mind a mai napig nincsen. Bár most létrejött egy akcióterv az Európai Unió részéről, de ez egy terv, és nem akció, sajnos

– fogalmazott. Majd hozzátette, hogy jelentős energiákat felemészt a narratívákról szóló vita, pedig ehelyett inkább a megoldásra kellene koncentrálni. 

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint voltak, akik arról beszéltek az ülésen, hogy még több fegyvert kell küldeni Ukrajnába. 

– Én nem vagyok benne egészen biztos, hogy az élelmiszer-ellátási válságra globálisan ez jelentené a legjobb megoldást – hangsúlyozta, aláhúzva, hogy mielőbb észszerű tervezetet kell elfogadni az orosz és ukrán exportkapacitások legalább részleges visszaépítéséről. Ezt követően rámutatott: 

Oroszország és Ukrajna eddig a világ búzaexportjának 30 százalékát adta, ami a napraforgó esetében 80 százalék volt, s más fontos áruk tekintetében is jelentős szerepet töltöttek be.

– A Világbank előrejelzései szerint mintegy 400 millió embert fenyegethet az élelmiszer-ellátási válság a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsia délkeleti részén, olyan országokban, amelyek már vagy migrációs kibocsátóországok, vagy komoly erőfeszítéseket kell tenniük ennek elkerülése érdekében – tudatta.

A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország nagyjából a dupláját tudja előállítani az általa elfogyasztott élelmiszernek, de három intézkedésre még a kedvező helyzet ellenére is szükség van, hogy az embereket a lehető legnagyobb mértékben meg lehessen óvni a krízis hatásai alól.

• Először is fenn kell tartani az alapvető élelmiszerekre vonatkozóan bevezetett árstopot, annak eltörlése jelentősen megnövelné az inflációt.
• Emellett Magyarország felajánlotta, hogy elősegíti az ukrán élelmiszer-szállítmányok gyors áthaladását, amely szempontból rendkívül fontos, hogy a két ország közötti határ biztonságos a fegyverszállítások elmaradása miatt.
• Végezetül pedig erősen kell tartani, illetve meg kell erősíteni a határok védelmét, mivel a nyugat-balkáni útvonal továbbra is kedvelt a csempészek és a migránsok körében.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter közölte, hogy nincs semmiféle fennakadás Magyarország kőolaj- és földgázellátásában, s a kormány nem is vár rendkívüli eseményeket ezen a téren, valamint a gáztárolók feltöltése is az előzetes tervek szerint halad.

Továbbá az orosz olajfüggőség enyhítése kapcsán fontosnak nevezte a diverzifikáció lehetőségének megteremtését, amelynek sorsa azonban szerinte jelenleg nem a magyar kormány kezében van. – Az Európai Bizottság jó lenne, ha csipkedné magát egy kicsit itt ebben a helyzetben, és valamifajta hihető, realisztikus menetrendet kapnánk arra, hogy a Horvátországon keresztül történő szállítási kapacitás bővítése milyen menetrend szerint fog történni – mondta.

Brüsszel szankciói már az ENSZ-t is aggasztják

Maximo Torero, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) közgazdásza a Politico kérdésére megerősítette, hogy az egész világ megérezné a súlyos következményeit az európai szankciós politikának. A büntetőintézkedések hatására gyorsan kellene megváltoztatni a kontinens energiamixét. 

Ez borítékolhatóan tovább növekvő energiaárakhoz, így ismételten megugró élelmiszerköltségekhez vezetne. Mindez azt jelenti, hogy 

az orosz kőolaj és földgáz tilalmának az árát többszörösen is megfizetné Európa, ezzel világszerte elmélyítené a háború miatt kialakult súlyos élelmiszerválságot. 

Közben több távol-keleti ország már jelezte, kellene nekik az olcsó orosz olaj, vagyis úgy tűnik, Moszkva gyorsan talál új vevőket.

Elszegényedő Európa, éhező Afrika

Az ENSZ  szakértőinek egybehangzó véleménye, hogy a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben további millióknak kellene szembenézniük az éhínséggel, ha az EU komoly, akár évekig is eltartó felkészülés nélkül vezetne be importtilalmat az orosz energiahordozókra.

Az orosz–ukrán háború súlyos élelmiszer-ellátási válságba sodorta a legkiszolgáltatottabb észak-afrikai és közel-keleti országokat. 

Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb gabonatermesztő országai. Az ukrán mezőgazdasági termények importja nélkülözhetetlen volt a legszegényebb térségek alapvető élelmiszer-ellátásában. Ezekben a térségekben polgárháborús konfliktusokhoz vezethet az éhínség, emellett újabb migrációs hullám indulhat Európa irányába. 

Egyiptom például a gabonaszükségletének nyolcvan százalékát szerezte be Ukrajnából, ám a fegyveres konfliktus miatt a kivitel ellehetetlenült a legfontosabb fekete-tengeri szállítási útvonalon. A válság ráadásul tartós következményekkel jár, mivel a termőterületek elaknásítása és a gazdálkodók kötelező katonai szolgálata miatt az ukrán mezőgazdaság kibocsátása akár felére is visszaeshet. 

Európa ellátását ugyan nem veszélyezteti az ellehetetlenülő ukrán import, ám bizonyos termények, például napraforgó hiánya étolajhiányt okozott. A Magyarország bojkottja miatt elhalasztott kőolajembargó, és a későbbiekben tervezett, orosz földgázt érintő esetleges korlátozások miatt tovább dráguló energia már elviselhetetlen terhet jelentene az uniós lakosságnak is. 

Az évtizedek óta nem tapasztalt magasságokba szökő inflációhoz legnagyobb részben az energiahordozók világpiaci árrobbanása járult hozzá, a példátlan drágulás már az orosz–ukrán háború kitörését megelőző hónapokban rekordokat döntött. 

A sok országban megduplázódó áram és fűtési költségek komoly, immár hosszú távú többletterhet jelentenek még a tehetősebb országokban is a lakosságnak. A vállalkozásokat sem kímélte az árrobbanás: az önköltség megugrása miatt jelentősen nőtt az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások ára. 

Összességében az európai lakosok súlyos jövedelemcsökkenéssel küzdenek, az újabb szankciók már érdemben növelnék a szegénységet a kontinensen. 

A legtöbb állam kormánya nem avatkozik be a piaci folyamatokba, így a magyarországi ármérséklő intézkedések példa nélküliek. 

Nem orvosolja a krízist a Nyugat terve

Az Európai Unió és az Egyesült Államok az élelmiszerkrízisre hasonlóan reagált: a termőterületek és a hozamok növelésével próbálnák pótolni a kieső orosz és ukrán élelmiszert, miközben alternatív útvonalakon szállítanák el a meglévő gabonakészleteket az ukrán raktárakból. 

A nemzetközi szervezetek, a G7-ek és az OECD az élelmiszer-segélyalapok feltöltésével igyekezne elejét venni a súlyosabb éhínségnek. Mindez rossz irány, mivel tovább konzerválja a törékeny globális élelmiszerrendszereket és nem oldja meg a problémát.

Az ENSZ szakértői szerint most is van elegendő mennyiségű gabona a világban, az elmúlt évtizedek pedig világosan megmutatták, hogy a termésmennyiség növelésével párhuzamosan is nőtt az éhezés. 

Válságban is a pénz beszél

A globális élelmiszer-kereskedelem és a termények árát mozgató tőzsdei spekulációk néhány szereplőre vezethetők vissza – idézte a Politico a S&P Commodity Insights helyzetértékelését. A világ mezőgazdasági termelésének felét mindössze négy fő növényféle uralja: 

• a cukornád,
• a búza,
• a kukorica
• és a rizs.

Ezeket csak néhány ország exportálja, és mindössze négy multinacionális vállalat forgalmazza őket: 

• az Archer Daniels Midland (ADM),
• a Bunge,
• a Cargill
• és a Louis Dreyfus.

Ezek a szereplők aránytalan hatalommal bírnak a globális élelmiszer-elosztásban, egyedüli nyertesei az élelmiszerválságnak, mivel a magas árak miatt óriási profitra tesznek szert.

Helyi termékek helyett olcsó import

Az elmúlt évtizedekben kialakult ellátási láncok is hozzájárultak az afrikai és közel-keleti országok kiszolgáltatottságához – mutatott rá az ENSZ világélelmezési programjának bizottsági jelentése. A gyorsan válságba sodródott országok az olcsó európai gabona importjára rendezkedtek be, miközben a helyi termelést a fejlett országok piacaira alakították. 

Az orosz–ukrán háború következtében megváltozott az Olaszországba érkező bevándorlók nemzetiségi összetétele, egyre többen érkeznek Egyiptomból és Bangladesből, miközben a tunéziaiak száma visszaszorult a harmadik helyre. Sajtóelemzések szerint a növekvő bevándorlási nyomás egyik oka, hogy az Afrikába induló gabonaszállítmányok a Fekete-tenger kikötőiben ragadtak.

Az olasz lapok szerint rövid időn belül súlyos élelmiszerválság kirobbanására lehet számítani Egyiptomban, Tunéziában, Szomáliá­ban, Laoszban és Líbiában, és emiatt nagy a valószínűsége annak, hogy az éhínség elől menekülők tömege indul útnak Európa irányába.

Az afrikai elvándorlás felerősödésével a Földközi-tengeren tevékenykedő embercsempészet is fellendült – figyelmeztet az Il Tempo napilap cikke. Egyre több észak- és közép-afrikai ország lakosa indul útnak, hatalmas összegeket fizetve a tengeri utazásért, hogy a jobb jövő reményében Európába juthasson. A civil szervezetek hajóinak flottája az afrikai partoknál felsorakozva várja a segítségre szoruló gumicsónakok segélyhívását.

Az Il Tempo megjegyzi: a norvég, német és spanyol civil szervezetek hajói nem igyekszenek a Fekete-tenger irányába, hogy ukrán menekültek megsegítésére siessenek. Inkább ravasz módon a szicíliai partoknál horgonyoznak le, hogy azonnal válthassák egymást a líbiai és tunéziai vizeken.

Az olasz lapok csendes megszállásnak nevezik a déli partokon zajló folyamatokat. Sajtóbeszámolók szerint a helyzet kaotikus, a gumicsónakok sok esetben a tengerparti fürdőzők között kötnek ki, majd utasaik egészségügyi ellenőrzés nélkül szétszélednek. A hatóságok aggódva szemlélik a kezelhetetlenné vált helyzetet. A 250 fő befogadására alkalmas lampedusai központban már most 857 bevándorló van.

Idén 17 690-en hajóztak át a Földközi-tengeren, hogy elérhessék Lampedusa szigetét és Szicília partjait, ami 28,5 százalékos növekedés a múlt év ugyanezen időszakához képest.

Évek óta emelkedik Olaszországban a migrációs nyomás: 2021 egészében több mint 67 ezren érkeztek, kétszer annyian, mint 2020-ban. A nyári hónapokban a migráció további erősödése várható, amelynek oka többek között az afrikai országokat fenyegető élelmiszerkrízis.

Az olasz jobboldali politikusok aggódva figyelik a bevándorlási folyamatokat. Matteo Salvini, a Liga vezetője Oroszország és Ukrajna azonnali békekötését sürgeti az élelmiszerválság elkerülésére.

Már harmadik hónapja tart a háború. A konfliktusnak több tízezer áldozata van. Problémát jelent a két ország mezőgazdasági termelésének leállása is. Oroszország és Ukrajna látja el a világ nagy részét élelmiszerrel. Nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy felismerjük a közelgő katasztrófa fenyegetését. Nem nukleáris támadás vagy eltévedt lövedékek, hanem egy világszintű katasztrófa várható

 – elemezte a nemzetközi helyzetet Salvini a párt programját bemutató genovai találkozón. A jobboldali pártvezér úgy véli, „bibliai méretű népvándorlás” veheti kezdetét, olyan erőteljes elvándorlás, amelyhez képest Lampedusa legintenzívebb megszállása is feledésbe merül. A Liga főtitkára újra azt hangoztatta, senki sem küldhet könnyelműen fegyverszállítmányokat Ukrajnába. 

A háború megállítása mindenki kötelessége, a konfliktust az előtt kell megállítani, mielőtt a világméretű katasztrófa bekövetkezne

 – figyelmeztette a világ politikusait a szenátor. Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek párt elnöke a Földközi-tengeren elhelyezett hajóblokád felállításával állítaná le a gumicsónakok érkezését és a civil hajók cirkálását, amelyet ő migránstaxiztatásnak nevez.