Szijjártó: Mi az adócsökkentések kormánya vagyunk

A globális minimumadó bevezetése olyan nehézségekbe ütközik, amelyeken „nem tudunk átlépni”, „mi az adócsökkentések kormánya vagyunk” - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Madridban a közmédiának nyilatkozva.

A tárcavezető Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről beszámolva kiemelte: minél alacsonyabbak a munkát, a vállalkozásokat terhelő adók, az annál inkább segíti a versenyképességet.

Ez Magyarország példáján keresztül be is bizonyosodott, hiszen amióta Európa legalacsonyabb társasági adóját kell fizetni Magyarországon, azóta minden évben megdől a beruházási rekord - magyarázta.

Hangsúlyozta: "mi az adócsökkentések kormánya vagyunk" és egy ilyen rendkívül nehéz helyzetben, amelyben a világgazdaság, azon belül az európai gazdaság is van, az adóemelés tragikus következményekkel járna gazdasági szempontból és munkahelyek ezreit, tízezreit veszélyeztetné Magyarországon.

A bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elutasításáról döntött múlt héten az Országgyűlés. Az újabb közteher nem a magyar érdekeket szolgálja.

Az Országgyűlés hatalmas többséggel utasította el a globális minimumadó bevezetését Magyarországon. A kormánypártok többek között a versenykorlátozásra hivatkozva elutasítják, míg a baloldal támogatja. A jelenlegi tervezet teljesen ellentétes célokat és érdekeket szolgál az eredeti elképzeléshez képest.

A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elutasításáról döntött tegnap az Országgyűlés. A képviselők 118 igen, 32 nem és 6 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Bánki Erik, az előterjesztő gazdasági bizottság elnöke emlékeztetett: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai kezdetben a nagy technológiai cégek adóelkerülését kívánták megakadályozni. Egyetértettek a techóriások egységes, 15 százalékos megadóztatásában. Az Európai Parlament azonban ezzel párhuzamosan egy második pillér kidolgozásába kezdett, amely nemcsak a technológiai vállalatokra, hanem valamennyi multicégre kiterjesztené a 15 százalékos adót. Szerinte sok minden kidolgozatlan, nincs válasz például arra a felvetésre, hogy az adókülönbözetet ne csak az anyaország szedhesse be, hanem a leányvállalatnak otthont adó ország is.

Munkahelyvédelem

A kormány elutasítja a globális minimumadót, mert az a magyar munkahelyeket veszélyeztetné – hangsúlyozta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Hangsúlyozta: ez egy adóemelést jelentene, márpedig a jelenlegi kormány nem az adóemelés, hanem az adócsökkentés kormánya. Felhívta a figyelmet, hogy a társasági adót akkor kellene 9 százalékról 15 százalékra emelni, amikor a szomszédban háború van, az energiaárak elszabadultak és az infláció magas, ez a javaslat a magyar kormány számára elfogadhatatlan.

Ráadásul a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal a mai parlamenti szavazáson világossá tette, hogy megduplázná a vállalkozásokat terhelő adókat. Az általuk támogatott 15 százalékos globális minimumadó ugyanis lényegében ezt jelentené Magyarországon. Ez még békeidőben is komoly terhet jelentene a vállalkozásoknak, nemhogy egy háborús gazdasági válság idején – írta a Fidesz-frakció sajtóosztálya. Hozzátették: a jelenlegi helyzetben gazdasági növekedésre, adócsökkentésre, beruházásösztönzésre van szükség, mert csak így lehet megvédeni a munkahelyeket.

Versenyképesség

A Fidesz támogatta a globális minimumadó elutasítását tartalmazó határozati javaslatot, a Demokratikus Koalíció ellenezte azt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy a kormány támogatja a gazdasági bizottság javaslatát. Ismertette: a globális minimumadóról szóló javaslat előírná, hogy ha egy ország a 15 százaléknál alacsonyabb társasági adót alkalmaz, akkor egy multinacionális nagyvállalatnak az anyaországban kell befizetnie a különbözetet. Ennek célja, hogy a társaságok kizárólag az alacsonyabb adók miatt ne települjenek át egy másik országba. A javaslat kidolgozásába még 2019-ben kezdett bele a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az alapgondolat az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztassák meg a digitális óriásvállalatokat, hogy ne a töredékét fizessék annak, amit egy helyben működő gyártóvállalkozás.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) elmondta, hogy frakciója támogatja az indítványt. Szerinte a mindenki által támogatható cél – a techcégek megadóztatása – úgy alakult át, ahogy az kifejezetten káros a magyar gazdaságnak. Kijelentette: az eredeti célt mindenki támogatná.

Dávid Ferenc (DK) úgy vélte, áttörésnek számít a nemzetközi adóztatásban a globális minimumadó, amely a nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozik. Egy ilyen súlyú kérdés megvitatását alaposan elő kellett volna készíteni, de a Fidesz-többség kierőszakolta a hirtelen döntést – mondta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) közölte, támogatja a multicégek közteherviselésbe történő bevonását, de nem tudja támogatni azt a multivédő álláspontot, amelyet a magyar kormány képvisel. Jelezte, nem ért egyet a szuverenitástranszferrel sem, így nem tudja támogatni a globális minimumadó jelenlegi – nagyjából európai minimumadónak megfelelő mértékű – tervezetét.

Orosz Anna (Momentum) szerint az alacsony társaságiadó-kulccsal a nagy cégek járnak jól, a globalizáció miatt egyre nehezebb nyomon követni, hogy a vállalatok hol, milyen gazdasági tevékenységet végeznek, mekkora árbevétel mellett, és ennek a folyamatnak az az eredménye, hogy évente 150 milliárd dollár adóbevétel is elvész. Szerinte a globális minimumadó erre a problémára kínál megoldást.

Jámbor András (Párbeszéd) azt mondta, hogy a javaslattal a kormány a nép érdekei helyett az elit érdekeit képviseli. Az a probléma, hogy az elmúlt évtizedben nem szedték be ezt a „multiadót”, ez a bevétel pedig hiányzik az egészségügyből, az oktatásból, a kultúrából, a szociális ellátásból, a lakhatásból – közölte. A kabinet alapvetően a versenyképességgel érvel az indítvány mellett, a német cégek pedig azt mondják, hogy az alacsony adók, az alacsony fizetések, a gyenge munkajog jelentik Magyarországon a versenyképességet – fogalmazott.

Toroczkai László (Mi Hazánk) amellett érvelt, hogy a globális techcégekre, így például a Facebookra vagy a Google-re is vonatkozzon a globális minimumadó. Azzal indokolt, 2021-ben a Facebook 118 milliárd dolláros, a Google pedig 257 milliárd dolláros bevételt ért el, ami mintegy kétszer, illetve négyszer annyi, mint a magyar államháztartás bevételi oldala. Közölte: a Mi Hazánk ezért megszavazza a magyar vétót, illetve a globális minimumadó elutasításáról szóló határozati javaslatot. Ugyanakkor – folytatta – amennyiben a digitális techcégek megadóztatása visszakerül a globális minimumadóról szóló javaslatba, akkor a Mi Hazánk támogatja a kezdeményezést.

Amerikai érdek

Boros Imre közgazdász a Magyar Hírlanak elmondta, vannak olyan átláthatatlanul tulajdonolt óriáscégek, amelyek adóparadicsomokba települve mentik ki a hasznukat, ez 60–80 ezer milliárd dollárt is kitehet. Erre válaszul a Trump-kormányzat lecsökkentette a társasági adót, hogy az amerikai cégek visszatelepüljenek – sokan meg is tették –, ám a Biden-adminisztráció újból megemelte azt, mivel a társasági adóból az államadósság költségeinek növekedését finanszírozzák.

Érdekes még, hogy az egyes tagállamokban is eltérő a társasági adó mértéke, a demokrata vezetésűekben magasabb kulcsot alkalmaznak. Innen tehát az elképzelés a minimumadó nem eredeti, hanem a jelenleg bevezetni kívánt formájáról – mutatott rá a közgazdász. Azonban –nyomatékosította – az adópolitika Európában (is) nemzetállami hatáskör, és a minimumadó ebben a formában (miszerint a társasági adó kulcsa és a 15 százalékos minimum közötti különbözetet nem az adott országban fizetik meg), azaz az egyen-társaságiadó valójában nem is európai, hanem amerikai érdekeket szolgál.

Az adózási gyakorlatról is mondott egy példát: Luxemburgban, bár a társasági adó kulcsa csaknem huszonöt százalék, különböző kedvezményeket lehet elérni, ez által van olyan cég, amelyik öt százalékra (!) mérsékli ezt a közterhet. Magyarországnak azért érdeke az alacsony adókulcs és a cégek betelepülése, mert azok munkát adnak, ha pedig magasabb béreket kínálnak, és minél többeket foglalkoztatnak, az elkölthető jövedelmet jelent. Ez azért fontos, mert idehaza a fogyasztási típusú adók magasak, a fogyasztás ösztönzése ezáltal adóbevételt is hoz, igaz ez a hatósági áras üzemanyagok esetére is, amelyeken így is található haszonkulcs – tette hozzá.