Szijjártó: Meg tudtuk védeni hazánk energiaellátásának biztonságát

„Átment” a hatodik brüsszeli szankciós csomag - közölte a külgazdasági és külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az európai uniós országok nagykövetei csütörtökön jóváhagyták az Oroszország elleni újabb büntetőintézkedések végső szövegváltozatát.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán úgy értékelt: „hosszú csatát vívtunk, de megérte. Megérte ellenállni a nyomásgyakorlásnak, megérte szembe menni a nemzeti érdekeink feladását követelő mainstreammel és megérte elviselni számos európai politikus és újságíró hazug vádjait”.

A magyar diplomácia vezetője hozzátette: „megérte, mert a csővezetékes szállításnak adott szankciós mentességgel meg tudtuk védeni hazánk energiaellátásának biztonságát. Ha nem harcoltunk volna, akkor ellehetetlenült volna Magyarország kőolajellátása és a gazdaság leállt volna”.

Szijjártó Péter bejegyzésében kitért arra, hogy Kirill (orosz) pátriárkát „végül sikerült levetetnünk a szankciós listáról”. „Ez számunkra elvi kérdés volt, hiszen - a nemzeti érdekhez hasonlóan - a vallásszabadság érvényesüléséhez is ragaszkodunk” - írta.

A miniszter szerint „belegondolni is rossz, hogy milyen folyamatokat indított volna el az egyik legjelentősebb európai keresztény egyház vezetőjének szankciós listára helyezése”.

Filozófiai-ideológiai viták helyett pragmatizmusra és józanságra van szükség az energiaellátás biztonságának kérdésében - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Azerbajdzsánban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 27. Bakui Energia Fórumon arról számolt be, hogy ma a biztonságos energiaellátás a legfontosabb kérdés a nemzetközi politika napirendjén, a téma azonban „abszolút túlpolitizálttá és túlideologizálttá vált”.

Felszólalásában hangsúlyozta: ennek fizikai és matematikai kérdésnek kellene lennie, a források és szállítási útvonalak, illetve a szükséglet kiszámítása tekintetében. „Ideológiai megfogalmazásokkal, nyilatkozatokkal a házakat fűteni nem lehet, főzni nem lehet, ideológiai nyilatkozatokkal nem lehet a gazdaságokat működtetni” - fogalmazott.

Aláhúzta: a legfontosabb feladat a visszatérés a normalitáshoz, a pragmatizmushoz és a józan észhez ebben az ügyben.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy történelmi és földrajzi szempontok határozzák meg az energiaforrásokhoz való hozzáférést, a nemzeti energiamix megváltoztatásához pedig az infrastruktúra fejlesztésére, beruházásokra van szükség. Miközben szerinte jelenleg „a vita kizárólag arról szól, hogy hogyan szabaduljunk meg az orosz energiahordozóktól, arról nem zajlik pragmatikus párbeszéd, hogy miként pótoljuk azokat”.

Kijelentette, hogy a kormány nem fog beleegyezni az orosz földgázimport bármiféle szankcionálásába, ugyanis hazánk a szükséglete mintegy 85 százalékát oroszországi forrásból fedezi, méghozzá nem „pusztán szórakozásból”, hanem a földrajzi és infrastrukturális adottságok miatt.

Rámutatott, hogy Magyarország egyértelműen elkötelezett a diverzifikáció, például a kaszpi-tengeri gáz esetleges bevonása mellett, de erre csak a kitermelés és a transzanatóliai csővezeték kapacitásának bővítése nyomán kerülhet sor, amihez komoly beruházások kellenek.

„Azerbajdzsán jó lehetőség, az azeri földgázt a jövőben majd számításba tudjuk venni, de ez csak akkor reális, ha a Kaszpi-térségből Európa középső felébe haladó szállítási útvonalakat fejleszteni fogják, ehhez európai uniós forrásokra, elköteleződésre és programokra van szükség” - mondta.

A miniszter figyelmeztetett: „ahelyett, hogy nyomást gyakorolnának az orosz energiaforrásoktól függő országokra, hogy szabaduljanak meg ettől, nekünk, az Európai Unióban arról kellene gondolkoznunk, hogy hogyan vonjunk be újabb forrásokat az energiamixünkbe”.

„Az nem elegendő Brüsszel részéről, ha csak azt mondják, hogy szabaduljunk meg az orosz energiahordozóktól, mert ha megszabadulunk tőlük, akkor mi lesz másnap? Hogyan fűtünk, hogyan főzünk, hogyan működtetjük a gazdaságunkat?” - tette fel a kérdést.

Közölte, a szavak és a tettek nincsenek összhangban, s erre példaként a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték ellehetetlenülését, a fekete-tengeri gázmezők kitermelésének csúszását hozta fel.

Leszögezte, hogy Magyarország nem fogja feladni jelenlegi energiaellátási rendszerét, ha az megnövekedett árakat eredményezne az emberek számára, ugyanis ezek óriási kihatással vannak az életkörülményekre és a gazdaság versenyképességére.

Szijjártó Péter a 27. Bakui Energia Fórum alkalmával többek között az azeri, a bolgár, a kazah és a román energetikai miniszterrel, illetve az azeri állami olajvállalat első elnökhelyettesével egyeztetett.

A magyar és a horvát kormány kész a hosszú távú energiabiztonsági együttműködésre, Horvátország így készen áll az Adria kőolajvezeték kapacitásának bővítésére, hogy vészhelyzet esetén is biztosított legyen Magyarország ellátása – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Zágrábban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Davor Filipovic horvát energiaügyi miniszterrel való tárgyalása után felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült kiharcolnia, hogy az Oroszországgal szembeni európai uniós kőolajembargó alól mentességet kapjon a csővezetékes szállítás, így Magyarország ellátása továbbra is biztosított legyen, de a teljes biztonsághoz arra van szükség, hogy hazánk ne csak egy irányból vásárolhasson kőolajat.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy délről, Horvátország felől rendelkezésre áll alternatív szállítási útvonal, az Adria kőolajvezeték, amelyet azonban bővíteni kell Magyarország és Szlovákia ellátásbiztonságának garantálásához. Ennek kapcsán pedig üdvözölte, hogy Horvátország készen áll erre egy hosszú távú energiabiztonsági együttműködés keretében, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon a kellő mennyiség Magyarország ellátásához. „Jó hírt tudok mondani, mivel megállapodtunk Horvátország energiaügyi miniszterével arról, hogy Horvátország is, Magyarországhoz hasonlóan készen áll egy hosszú távú energiabiztonsági együttműködésre” – jelentette be a miniszter.

„A legfontosabb tehát az, hogy mind a horvát, mind a magyar kormány készen áll és elkötelezett arra, hogy egy hosszú távú energiabiztonsági együttműködés keretében Horvátországon keresztül szükség esetén, vészhelyzetben, rendelkezésünkre álljon a Magyarország kőolajellátásához szükséges mennyiséget szállítani képes kapacitás” – összegezte Szijjártó Péter.

A miniszter hangsúlyozta: „Magyarország energiaellátása ma biztonságban van, kőolajellátásunk is biztonságban van, azonban fel kell készülnünk arra, hogy adott esetben vészhelyzet jöhet létre.”

A magyar stratégia helyes volt, amelyet a gazdasági növekedés is bizonyít, hiszen 12 év alatt 45 százalékkal növekedett a keleti export mértéke, a keleti világ és Magyarország közötti kereskedelem 48 százalékkal nőtt, a magyarországi külföldi befektetett tőke hatvan százaléka keletről érkezett – jelentette ki a külgazdasági és külügy­miniszter  múlt pénteken Delhiben az indiai–magyar üzleti fórumon.

Szijjártó Péter azt mondta, a keleti nyitás valódi sikertörténet, amelynek alapja az a gazdasági megfontolás volt, miszerint a kelet szerepe folyamatosan növekedni fog. A tény, amely bizonyítja, hogy ez a stratégia helyes volt, az a fantasztikus gazdasági növekedés – magyarázta, majd hozzátette: tizenkét év alatt 45 százalékkal növelték a keleti export mértékét, a keleti világ és Magyarország közötti kereskedelem 48 százalékkal nőtt, a magyarországi külföldi befektetett tőke hatvan százaléka keletről érkezett.

A Meenakshi Lekhi külügyi és kulturális államminiszterrel közösen megnyitott fórumon Szijjártó Péter ismertetése szerint India és Magyarország között a kereskedelmi forgalom folyamatosan rekordokat döntött, tavaly ez egymilliárd dollárt ért el 26 százalékos növekedés után.

A miniszter közölte: az Eximbank 560 millió eurós keretet nyitott a magyar–indiai üzleti lehetőségek kihasználására. A külgazdasági és külügyminiszter az üzleti fórumon úgy fogalmazott: az elkövetkező évek a kihívásokról fognak szólni, a migrációs, gazdasági, energiabiztonsági és háborús kockázatokról.

Az új magyar kormány egyértelmű feladata, hogy az eddigi eredményeket megvédje mind az energiabiztonság, mind a gazdasági biztonság terén – tette hozzá Szijjártó Péter. Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy fenn kell tartani a teljes foglalkoztatottságot Magyarországon, ebben a kormány számít az indiai cégekre.

Beszélt arról is, hogy Indiában is egyre több magyar cég jelenik meg. Példaként egy magyar energiaital-gyártó cég sikereit említette az indiai piacon, illetve a mumbai repülőtér biztonsági rendszerét is magyar cég installálta, és az indiai műholdakat magyar kommunikációs rendszerek segítik.

Szijjártó Péter az energiaellátást érintve azt mondta, azok az országok lesznek sikeresek, amelyek maguk tudják előállítani az általuk felhasznált energia nagy részét. Ezért Magyarországon egy új atomerőművet építenek, az új nukleáris egység 2030-ra kezdheti meg működését – közölte. Ezen kívül fontos növelni Magyarország napenergia-felhasználását is. A jelenlegi háromezer megawattot 2025-re hatezerre, 2035-re pedig 12 ezerre szeretné növelni a kormány – közölte. Összességében az atomerőművi és szoláris beruházások lehetővé teszik, hogy 2030-ra a magyarországi energiatermelés kilencven százalékban szén-dioxid-kibocsátás mentes legyen.

A miniszter hangsúlyozta, szeretné, ha a napenergiai beruházások terén még szorosabb lenne az együttműködés Indiával, ezért csatlakozott Magyarország a Nemzetközi Napenergia Szövetséghez. Úgy vélte, ezzel is gyorsítani lehet ezen beruházásokat, ami biztosítani fogja Magyarország biztonságos energiaellátását.