Szijjártó: Káros és hibás döntés, hogy Georgia nem kapta meg az EU-tagjelölti státuszt

Ukrajna és Moldova mellett Georgiának is meg kellett volna kapnia az európai uniós tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és Európa szempontjából is káros – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tbilisziben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilja Darcsiasvilivel közös sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón Ukrajna és Moldova megkapta a tagjelöltséget, de kiemelte, hogy ezt Georgiának is meg kellett volna adnia a közösségnek.

„Ha az Európai Unióban lenne akár csak egy pici stratégiai látásmód is, akkor a tagjelölti státuszt Georgia tegnap meg kellett volna, hogy kapja” – vélekedett, az ezzel ellentétes döntést megmagyarázhatatlannak, érthetetlennek és Európa szempontjából is károsnak nevezve.

"A tegnapi brüsszeli döntés ellentétes az EU megerősítésének céljával, újabb elfecsérelt lehetőséget jelent, ráadásul tiszteletlenség a georgiai nemzettel szemben” – fogalmazott.

Szijjártó Péter szerint a Georgia számára megszabott előfeltételek nyilvánvalóan megfoghatatlanok, teljes mértékben általánosak és sok esetben értelmetlenek is, ráadásul semmiféle objektív kritériumrendszert nem tartalmaznak.

Aláhúzta: „Brüsszel általában ugyanezt a kettős mércét alkalmazza velünk, magyarokkal szemben."

Hozzátette, hogy ebben a helyzetben Magyarország tovább fokozza a Georgiának nyújtott támogatását, és mindent meg fog tenni az együttműködés erősítése érdekében.

A kormány integrációs szakértőt delegál a georgiai külügyminisztériumba, támogatja az ország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, továbbra is évi nyolcvan felsőoktatási ösztöndíjat biztosít georgiai hallgatóknak, az Eximbank pedig 140 millió eurós hitelkeretet nyitott a vállalatközi együttműködés előmozdítására – sorolta.

A miniszter kitért arra is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 40 százalékos növekedést követően meghaladta a 60 millió eurót, és idén újabb 80 százalékos bővülést regisztráltak.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország és Georgia is a békében érdekelt Ukrajnában, mindkét ország mindent megtesz azért, hogy állampolgáraik ne szembesüljenek a háborús veszéllyel, ne nekik kelljen megfizetniük a háború árát, ugyanakkor világosan kiállnak Ukrajna mellett és jelentős humanitárius akciókat hajtanak végre.

Szijjártó Péter a látogatás során Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel és Levan Davitasvili gazdasági miniszterrel is találkozik.

A georgiai fővárosban, Tbilisziben tízezrek tüntettek a volt szovjet köztársaság európai uniós csatlakozását követelve. Az Európai Bizottság támogatta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, Georgia esetében megjegyezte, hogy fennáll az EU-csatlakozás perspektívája, aminek nincs jogi érvénye.

Az AFP francia hírügynökség számításai szerint mintegy hatvanezer tüntető vonult georgiai és európai zászlók alatt a parlament épülete elé, miután az Európai Bizottság azt ajánlotta, hogy várjanak még a tagjelölti státus megadásával.

Több Európa-barát szervezet és a teljes ellenzék Európáért tartandó menetre szólította fel híveit, hogy megmutassák: a georgiai nép eltökélt az európai választásában és a nyugati értékek iránt.

"A szabadság, a béke, a fenntartható gazdasági fejlődés, az emberi jogok védelme és az igazság mindnyájunkat egyesítő értékek, amelyeket garantál az Európai Unióhoz való integráció” – írták közleményükben a szervezők.

Az Európai Bizottság támogatta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, Georgia esetében megjegyezte, hogy fennáll az EU-csatlakozás perspektívája, aminek nincs jogi érvénye.

„Georgiának gyorsítania kell a reformokat és közelednie a nyitott kapu felé” – mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke.

Az EB szerint a hivatalos tagjelöltséghez Georgiának véget kell vetnie a politikai megosztottságnak, a sajtószabadsággal kapcsolatos pereknek, igazságügyi és választási reformokat, valamint oligarchamentesítést kell megvalósítania.

Öt nap alatt tíz települést foglaltak el az orosz csapatok a csak Moszkva által elsimert Luhanszki Népköztársaságban – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken a hadijelentést ismertetve.

A tábornok Loszkutivka, Pidliszne, Mirna Dolina, Sebkarjer, Vrubivka, Nirkive, Mikolajivka, Novoivanivka, Ustyinivka és Raj-Olekszandrivka “felszabadításáról”, valamint Zolote és Hirszke körülzárásáról számolt be. Mint mondta, Hirszkében négy ukrán zászlóalj 1800 katonáját, a Jobboldali szektor “náci alakulat” 120 fegyveresét és 80 külföldi zsoldost kerítettek be, több mint 40 páncélozott harcjárművel és mintegy 80 ágyúval és aknavetővel.

Konasenov szerint csak az elmúlt 24 órában 41 katona adta meg ott magát önként, a bekerített és folyamatos tűz alatt tartott alegységek feltöltöttsége nem éri el a 40 százalékot, a katonák kimerültek, kapcsolatuk a felsőbb parancsnoksággal megszűnt, az utánpótlásukat elvágták. Zolote község felét a tábornok szerint csütörtökön elfoglalták. (Ramzan Kadirov csecsen vezető pénteken bejelentette e falu “felszabadítását”.)

A TASZSZ idézte Szerhij Hajdaj elmenekült Luhanszk megyei kormányzó ukrán Dom tévécsatornának adott nyilatkozatát, amely szerint az ukrán erők parancsolt kaptak rá, hogy kiürítsék Szeverodoneck várost. A hírügynökség szerint az ukrán tisztségviselő elismerte, hogy a Zolote és Toskivka felől Liszicsanszkot támadó szakadár erők néhány helyen sikert értek el.

A luhanszki milícia szerint a szeverodonecki Azot vegyiműben körülzárt Ajdar nacionalista alakulat fegyvereseinek tömeges megadására lehet számítani.

A Konasenkov-féle hadijelentés szerint az orosz légierő Mikolajiv és Harkiv megyében három helyszínre mért rakétacsapásainak következtében több mint kétszáz zsoldos és mintegy száz ukrán nacionalista életét vesztette. A szóvivő azt állította, hogy az ukrán oldalon tömegessé váltak a dezertálás, és az ukrán hadvezetés mozgósított, kiképzetlen lövészzászlóaljakkal próbálja pótolni a Donyec-medencében elszenvedett súlyos emberveszteségeit.

A jelentés szerint az orosz tüzérség 367 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, öt lőszer- és fegyverraktárra, valamint 62 lőállásban lévő tüzérségi alegységre – köztük egy M-777-es ütegre – mért csapást, a Basztyion partvédő rakétarendszer egy Sz-300-as légvédelmi kilövőállást semmisített meg Odessza közelében. Légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében egy nap alatt 620 nacionalista vesztette életét, 19 harckocsit és egyéb páncélozott harcjármű és 17 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált. Az orosz légvédelem lelőtt két Szu-25-ös repülőgépet, öt drónt és öt Tocska-U taktikai rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 213 repülőgépet, 132 helikoptert, 1334 drónt, 350 légvédelmi rakétarendszert, 3769 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 659 rakéta-sorozatvetőt, 3002 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3835 speciális katonai járművet veszítettek.

Autóba rejtett pokolgép végzett péntek reggel az orosz ellenőrzés alá került Herszonban Dmitrij Szavlucsenkóval, a régió katonai és polgári adminisztrációjának család-, ifjúság- és sportügyi illetékesével. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az incidenst terrorcselekménynek minősítette, Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökhelyettese pedig indítványozta az Egyesült Államok felvételét a terrorizmust támogató országok lajstromába.

Az Uralvagonzavod orosz hadiipai vállalat az RBK című gazdaság napilap szerint Régis de Castelnau francia ügyvéd és újságíró Telegram-csatornáján hagyott bejegyzésében köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek, amiért CAESAR önjáró tarackokat küldött Ukrajnának. A gyár azt üzente, hogy az orosz fegyveres erők két, jó állapotban lévő darabot zsákmányoltak ebből a fegyverből, amely persze nem olyan jó, mint azt orosz Mszta-SZ tarack, de a háztartásban jó lesz valamire. Az Uralvagonzavod arra kérte Macront, hogy küldjön még ágyút szétszedésre.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel kiadott nyilatkozatában azt állította, hogy az amerikai CNN televízió két riportere érkezett az Azov nacionalista alakulat tíz fegyverese kíséretében Odesszába, hogy onnan megrendezett terrortámadásokról tudósítson, amelyek alapján a későbbiekben tiltott hadviselési módszerek alkalmazásával vádolnák meg Oroszországot.

Az állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) pénteken közzétett felmérése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmi indexe töretlenül 80 százalék, a teljesítményének támogatottsága pedig 81 százalékos. Azon oroszok aránya, akik nem bíznak meg a kormányfőben, 12 százalék, azoké pedig, akik negatív véleménnyel vannak a munkájáról, 8 százalék.