Salvini: A tűzszünet minden európai tagállamnak nemzeti érdeke

Az európai országok nemzeti érdekének nevezte az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet elérését a növekvő energia- és élelmiszerárak miatt Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, aki a társadalmi-gazdasági válság veszélyéről, valamint a Fidesszel való szövetségről beszélt a külföldi tudósítóknak Rómában kedden.

 Salvini kijelentette, hogy a háború emelte meg a nyersanyagok árát, az energiáét éppúgy, mint a tejét, kenyérét, húsét. Az olaszok máris „áldozatokat” hoznak, és ha a háború tovább tart, annak katasztrofális következményei lesznek - szögezte le.

„Ezért minden európai tagállam, köztük Olaszország nemzeti érdeke a tűzszünet minél gyorsabb elérése” - hangsúlyozta a kormánypárti Liga elnöke, aki a külföldi tudósítók szövetségében válaszolt az újságírók kérdéseire.

Elmondta, hogy az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan egyeztetett Oroszország és Ukrajna római nagykövetével. Cáfolta azokat a korábbi sajtóhíreket, miszerint a moszkvai és az ankarai kormány tagjaival tárgyalna.

Kifejtette, hogy nem áll szándékában megkerülni a római kormány diplomáciai csatornáit, de pártvezetőként és volt belügyminiszterként a békén dolgozik. Kijelentette: NATO-tagságával párhuzamosan Rómának a párbeszédért kell tennie.

A politikus megjegyezte, hogy a Nyugat szorgalmazta békefolyamatok kudarca már bebizonyosodott Afganisztánban és Líbiában is. Úgy vélekedett, hogy az ukrán-orosz béketárgyalások ideális helyszíne a Vatikán lehetne, vagy legalábbis a Szentszék garanciát vállalhatna a béketárgyalásokért. Hozzátette: nem működnek jól a szankciók, „ha végül azt büntetik, aki szankcionálni akar”.

Ami Ukrajna esetleges EU-csatlakozását illeti, Matteo Salvini rámutatott, hogy számos más ország, közöttük Szerbiát és Albániát említette, több, mint tíz éve vár ugyanarra.

A Liga vezetője úgy vélte, a Mario Draghi vezette nemzeti egységkormány a 2023-ban tavasszal rendezendő parlamenti választásokig a helyén marad. Kifejtette, hogy a jobboldali Ligának nem könnyű közösen kormányoznia a baloldali erőkkel, amelyek a választásokig még keresztül akarják vinni a vagyonadó bevezetését, a drogliberalizálást, az Olaszországban született bevándorló-gyerekek automatikus olasz állampolgárságát, valamint a homofóbia-ellenes törvénycsomagot, amely a Liga szerint a genderkultúra terjesztését szolgálja.

Salvini azt mondta: a következő választásokat „a jobbközép nyeri, és a Liga lesz a jobbközép koalíció legnagyobb ereje”. Hozzátette, ha a szövetséges Georgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) kap több szavazatot, akkor az FdI nevez meg miniszterelnököt. Emlékeztetett arra, hogy a június 12-i helyhatósági választás előzetes belpolitikai tesztnek számít.

Matteo Salvini aggodalmát fejezte ki a következő hónapokban szerinte növekvő feszültség miatt: „szeptembertől nehéz időszakot jósolok, társadalmi, gazdasági válság veszélyével” - mondta. Hozzátette, hogy ennek elkerülésére a politikának a munkahelyekért, a nyugdíjakért kell tennie, az adóterhek csökkentésével.

A Liga vezetője úgy vélte, a jobbközépnek nagyobb bátorsággal és erősebb identitással kell fellépnie Európában. „Az európai jobbközép három részre oszlik az Európai Parlamentben, jobb lenne, ha egységes lenne, új jobbközép frakció kell az Európai Parlamentben” - fogalmazott.

„Továbbra is célom, hogy Orbán Viktorral közös európai jobbközép pártcsaládot hozzunk létre, annál is inkább, mivel az Európai Néppárt a történetében még soha nem volt ennyire gyenge és ennyire kevés országban kormányon, mint jelenleg” - jelentette ki.

A migrációra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy nyáron a bevándorlók érkezésének növekedése várható. „Az emberkereskedők már félig leeresztett gumicsónakokra teszik fel a csoportokat, tengerre érve úgyis a civilhajók felveszik őket a fedélzetükre, s minél több a Földközi-tengeren az NGO (nem kormányzati szervezet), annál több a veszélybe sodort ember, nem mentésről van itt szó, hanem szervezett utakról” - mondta Matteo Salvini.

Hozzátette, hogy amikor 2018-ban és 2019-ben ő volt az olasz belügyminiszter, akkor minimálisra csökkent az eltűnt és a halott migránsok száma. Elmondta, hogy csütörtökön a milánói bíróságon a Sea Watch nevű német civilhajó egykori kapitánya, Carole Rackete indította perben kell megjelennie, Rackete ugyanis aki rágalmazással vádolta meg őt.

Négyszázezren indulhatnak el az észak-afrikai partokról Olaszország felé, ha az ukrajnai és oroszországi gabona- és élelmiszer-szállítmányok nem indulnak el a világ szegényebb országaiba - idézte az olasz titkosszolgálat előrejelzéseit a Corriere della Sera című napilap szombaton.

Az újság értesülései szerint a titkosszolgálat már áprilisban figyelmeztette a római kormányt arra, hogy ha a „gabona-diplomácia” kudarcot vall, az Afrikában és Ázsia legszegényebb térségeiben kialakuló éhínség „precedens nélküli migrációt” indít el Európa felé, mindenekelőtt a Földközi-tenger partján fekvő országokba.

A Corriere della Serának nyilatkozó - neve elhallgatását kérő - kormányforrás úgy számolta, hogy Olaszország esetében négyszázezer bevándorlóról lehet szó.

A nemzetbiztonságért felelős parlamenti bizottság (COPASIR) folyamatosan egyeztet a nemzetbiztonsági hivatalt (DIS) vezető Elisabetta Bellonival, valamint Luciana Lamorgese belügyminiszterrel, aki pénteken „nagyon súlyos humanitárius válságról” beszélt, melynek következménye a migrációs nyomás folyamatos és jelentős növekedése lesz.

A Corriere adatai szerint az év eleje óta mostanáig érkezett több, mint 18 ezer bevándorló száma rövid időn belül 55 ezerre ugorhat: máris emelkedett az Egyiptomból, Tunéziából és Bangladesből érkezők száma, mely országokat kiemelten sújtja az ukrajnai gabona hiánya. Az újság megjegyezte, hogy Tunéziából már evezős csónakokkal kelnek át az olaszországi partokra, amire régóta nem volt példa. Indulásra készen állnak az emberekkel teli hajók Szirte líbiai tengerparti városból is: nem véletlen, hogy tucatnyi NGO-hajó várakozik a Földközi-tengernek azon a szakaszán, készen állva a migránsok fedélzetre vételére - írta a Corriere della Sera.

Mario Draghi kormányfő Oroszország és Ukrajna között igyekszik közvetíteni a Fekete-tenger partján fekvő ukrajnai kikötők működésének újraindítása érdekében. Csütörtökön telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, pénteken pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett.    

Az olasz kormányfő az egyik korábbi sajtótájékoztatóján már kijelentette: ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszer-szállítmányokat, annak „gigászi következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak”. Draghi megjegyezte azt is, hogy éppen ezért, „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság” elkerülésére kezdeményezte a kikötők ismételt működésbe léptetését.

A Corriere della Serának nyilatkozó Maurizio Martina, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) igazgató-helyettese szerint arra a 6 millió tonna búzára, valamint mintegy 14 millió tonna kukoricára van szükség, amelyet jelenleg nem tudnak útnak indítani Ukrajnából. A világ élelmiszerhiánnyal küzdő 55 országából 36-nak az ellátása függ Ukrajnától, búzaimportjuk több tíz százalékát Oroszország biztosítja. Az élelmiszerhiány majdnem 220 millió ember életét befolyásolja - tette hozzá Maurizio Martina.

A kormánypárti Ligát vezető Matteo Salvini a közösségi oldalán bejelentette, hogy készen áll minél előbb Ankarába és Moszkvába utazni a helyi kormányok képviselőivel tartandó egyeztetésre. „Minden diplomáciai csatornát ki kell használni a tűzszünet elérése, a gabonaszállítmányok újraindítása, valamint a párbeszéd érdekében” - írta Matteo Salvini. Hozzátette, hogy személyesen közli majd, ha a tervezett találkozókra sor kerülhet.