Putyin kemény üzenetet küldött a nyugati fegyverszállítások miatt

Új területekre terjedhet ki a háború, ha a Nyugat nagy hatótávolságú rakétákat ad Ukrajnának – erre figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is ígéretet tett ugyanis arra, hogy a közeljövőben modern rakétarendszereket küldenek a frontra. Oroszország hetek óta bombázza Ukrajnát, legutóbb tegnap a fővárosban, Kijevben csapódtak be rakéták. A britek azzal magyarázzák tervüket, hogy az újabb fegyverszállítmánnyal csak egyenlő feltételeket akarnak teremteni a háborúban.

Új területekre is kiterjedhet a háború, ha a nyugati államok nagy hatótávolságú rakétákat küldenek Ukrajnába – jelentette ki Vlagyimir Putyin az orosz állami médiának adott interjújában.

„Ha ez megtörténik, levonjuk a kellő következtetéseket, és saját pusztító eszközeinket vetjük be olyan célpontok ellen, amiket ezelőtt nem támadtunk” – ígérte az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin a washingtoni államfő kijelentéseire reagált. Joe Biden csütörtökön jelentette be: az Egyesült Államok legfejlettebb és legpusztítóbb rakétarendszerével fegyverzi fel Ukrajnát, azzal a feltétellel, hogy Kijev garantálja: nem vesznek célba vele orosz területeket.

A Kreml fenyegetése ellenére a brit kormány is megerősítette: rövid időn belül nagy hatótávolságú rakétarendszereket küld Ukrajnának.

A londoni védelmi minisztérium szerint az ukrán hadsereg csak így lesz képes felvenni a harcot az orosz haderővel, amely hetek óta folyamatosan és válogatás nélkül bombázza nagy hatótávolságú rakétákkal az ukrán városokat.

Ilyenek csapódtak be vasárnap Kijevben is: hetek óta most először támadta az orosz hadsereg az ukrán fővárost. A moszkvai védelmi tárca közlése szerint európai adományokból származó tankokat semmisítettek meg.

„Preciziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel csapást mértünk egy olyan létesítményre Kijev külkerületében, ahol a kelet-európai országoktól kapott T-72-es harckocsikat tárolták” – jelentette be Igor Konasenkov.

A rakéták azonban a legnagyobb pusztítást a kelet-ukrajnai fronton viszik véghez, ahol teljes régiók és városok állnak hetek óta tartó, folyamatos szőnyegbombázás alatt. A donyecki Szlavjanszk városát még csak 20 kilométerre közelítették meg az oroszok, de máris szinte a földdel vált egyenlővé. A luhanszki Szeverodonyeckben is folytatódnak a harcok: a betondzsungelben azonban mit sem érnek a rakéták, itt utcáról utcára haladva néznek farkasszemet egymással a két hadsereg fegyveresei.

A frontvonalra látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök,

aki az ukrán haderő két parancsnokságán is látogatást tett. Utalást tett arra, hogy már most átadott néhányat a hadseregnek az új fegyverek közül.

„Hoztunk valamit a hadseregnek, de erről nem mondhatok többet. Viszont kaptunk is tőlük valami nagyon fontos dolgot: önbizalmat” – mondta az elnök.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezalatt Szerbiába lett volna hivatalos, látogatását azonban le kellett mondania, miután Bulgária és Montenegró is megtagadta a légterébe való belépést az orosz diplomata előtt.

Minél nagyobb hatótávolságú fegyvert szállítanak a nyugati országok Ukrajnának, annál távolabb fogja Oroszország tolni a területétől a fenyegetés vonalát – jelentett ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.

Helytelennek és leegyszerűsítőnek nevezte azt az állítást, amely szerint „ha nem lenne különleges művelet, nem lennének fegyverszállítások”.

Emlékeztetett rá, hogy más NATO-országokkal együtt az Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyvereket szállító Nagy-Britannia és Egyesült Államok is aláírta 1999-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) azt az elvet, hogy senki sem fogja a biztonságát mások biztonságának rovására erősíteni, de ennek ellenére a szövetséget öt körben bővítették az orosz határok felé.

Lavrov közölte:

jelenleg nem szerepel a tervek között, hogy Oroszország és NATO-tagállamok vezetői személyesen találkozzanak egymással.

A tárcavezető elmondta, hogy Moszkva a vele szemben barátságtalan országokkal is fenntartja a kapcsolatokat.

Mint mondta, ha ennek a „démonizálásnak” vége lesz, és amikor Európa észhez tér, Oroszország nem fogja ráerőltetni magát a Nyugatra, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat, de kész lesz megfontolni és mérlegelni a partnerek olyan ajánlatait, amelyek nem ellentétesek az érdekeivel.

Elvetette azt a lehetőséget, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzze az ukrán gabona ukrán kikötőkből való elszállításának kérdését. Azt mondta, a probléma megoldásához csak arra lenne szükség, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „megparancsolják” a kikötők aknamentesítését.

Emlékeztetett arra, hogy Oroszország naponta nyit humanitárius folyosót az Azovi- és a Fekete-tengeren, hogy biztosítsa a hajók kifutását a kikötőkből a nyílt tengerre.

A küszöbön álló ankarai látogatásáról szólva kifejezte reményét, hogy Oroszország és Törökország kidolgozhatja az ukrán gabona exportjának lehetőségeit.

Mind Moszkvát, mind Ankarát érdekeltnek nevezte az élelmiszerválság megoldásában.

A finn és a svéd NATO-csatlakozásról szólva azt mondta, hogy a lépés politikai értelemben nem javít a helyzeten. Ebben az ügyben Oroszországot csak az érinti, hogy ennek a két ország belépése a jelent-e közvetlen fizikai, anyagi fenyegetést a számára.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve azt hangsúlyozta újságíróknak, hogy Oroszország soha nem jelentett és nem jelent fenyegetést Finnországra vagy Svédországra nézve, és fordítva sem. Így kommentálta Antti Pelttari finn rendőrfőnök nyilatkozatát, aki szerint Helsinki meglepődött azon, hogy Moszkva nem próbál nyomást gyakorolni Finnországra az országra a NATO-csatlakozásának ügyében.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve arról számolt be, hogy az orosz légierő nagy hatótávolságú, precíziós rakétái megsemmisítettek egy kovácsolóüzemet a Harkiv megyei Lozova falu közelében, amelyben az ukrán hadsereg páncélozott járműveit javították.

A levegő-föld rakéták elpusztítottak továbbá négy vezetési pontot, valamint 15 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.

A harcászati gépek 73 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében 150 nacionalista életét vesztette, valamint megsemmisült két vezetési pont, három rakéta- és tüzérségi raktár, egy üzemanyagraktár, nyolc harckocsi és páncélozott jármű, egy Grad rakétasorozatvető, egy tábori tüzérségi üteg, 10 speciális katonai jármű, valamint egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50 típusú, tüzérség elleni radarállomás.

Az orosz légvédelmi Szlavjanszk közelében lelőtt egy ukrán légierő MiG-29-es repülőgépet, valamint Ukrajna különböző területein 13 drónt. A rakéta- és tüzérségi erők 431 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, hét vezetési pontot és 34 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős alegységet találtak el, aminek következtében több mint 300 nacionalista életét vesztette és üzemképtelenné vált 10 tank, két Grad rakétasorozatvető, 17 speciális katonai jármű, 17 tábori tüzérségi ágyú és aknavető, valamint megsemmisült három rakéta- és tüzérségi raktár.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 190 repülőgépet, 129 helikoptert, 1127 drónt, 330 föld-levegő rakétarendszert, 3424 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 473 rakétasorozatvetőt, 1795 tüzérségi löveget és aknavető eszközt, valamint 3446 darab speciális katonai járművet semmisítettek meg.

Miközben a Donyec-medencében folytatódott a szakadár területek ukrán ágyúzása, Roman Sztarovojt, az orosz Kurszk megye kormányzója Telegram-bejegyzéseben számolt be róla, hogy hétfő hajnalban újabb ukrán belövések érték a határhoz közeli Tyotkino falut. A fő csapások egy hidat és a helyi cukorgyárat érték, de lakóházak is megsérültek. A támadásnak nem voltak sérültjei. A falut legutóbb május 21-én vették tűz alá.

Súlyos aggodalomra ad okot, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) mindeddig egyszer sem tájékoztatta Oroszországot ukrajnai orosz hadifoglyoknál tett látogatásól – jelentette ki Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos, amikor hétfőn fogadta őt Vlagyimir Putyin elnök.

Moszkalkova szerint Moszkvának nincs információja arról, hogy fogságba esett orosz katonák esetében is betartják-e a nemzetközi normákat és szabályokat, ahogy az orosz oldalon az ukrán hadifoglyokkal szemben. Beszámolt arról, hogy Szevasztopolban az ukránok esetében erről személyesen győződött meg, és személyesen fogadott foglyokat, akiknek kérésére sorsukról tájékoztatta a hozzátartozóikat. Elmondta, hogy egyeztetések folynak a fogolycseréről.

A Parlamentszkaja Gazetának arról nyilatkozott, hogy hivatala tárgyalásokat folytat az ukrán hatóságokkal 77, Izmajil kikötőjében fogva tartott orosz tengerész szabadon bocsátásáról. Közölte, hogy eddig 45 kamionsofőrt, 36 tengerészt és a Roszatom egy leányvállalatának négy munkatársát sikerült visszavinni Oroszországba.

Tájékoztatása szerint Oroszországban jelenleg több mint 1,4 millió ukrajnai menekült tartózkodik.

Az orosz ombudsman egyébként hétfői Telegram-bejegyzésében “törvényszerűnek” nevezte, hogy az ukrán parlament kedden menesztette ukrán hivatali partnerét, Ljudmila Denyiszovát. Moszkalkova szerint az ukrán biztos inkább PR-tevékenységet folytatott, amikor Ukrajnában mások segítettek a bajba jutott embereken, és “rég ideje volt”, hogy távozzon. Kifejezte reményét, hogy a hivatalba olyan ember kerül majd Kijevben, aki megérti az emberi jogok védelmének küldetését, és “aki számára a humanizmus és az irgalom értéket jelent”.

A menesztés oka a hivatalos indoklás szerint az volt, hogy Denyiszova nem teljesítette a humanitárius folyosók és a fogolycsere megszervezésével kapcsolatos feladatait, és emiatt az ukrán kormánypárt aláírásgyűjtést is indított az elbocsátását kezdeményezve. Az orosz sajtóban megjelent értesülések szerint az ombudsman hitelének megrendüléséhez az is hozzájárult, hogy nem tudott bizonyítani több olyan állítást, amelyet az orosz hadsereg állítólagos kegyetlenkedésével kapcsolatban tett, köztük azt, hogy orosz katonák nyilvánosan gyerekeket erőszakoltak meg.