tóth gabi
Legyünk képesek biztosítani Európa energiafüggetlenségét.
Az Európai Unió energiahatékonyságról és a megújuló energiákról szóló jogszabálycsomagjainak célja, hogy legyen elérhető energia, az legyen megfizethető, és képes legyen biztosítani Európa energiafüggetlenségét - jelentette ki a technológiai és ipari miniszter Luxembourgban hétfőn.
Palkovics László a tagországi energiaügyekért felelős miniszterek tanácskozásának szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a két uniós jogszabálycsomag megvalósítása az Oroszországtól való energiafüggetlenség mellett az energiaelérhetőség megteremtését is jelenti.
Egyik sem olcsó és nem valósítható meg rövid távon, azonban Európa energiaellátásának kérdése az orosz-ukrán háború óta más megvilágítást kapott - mondta. Palkovics László szerint a nagyratörő klímavédelmi csomagok céljainak megvalósítása mellett kérdéssé vált az is, hogy van-e olyan energia, amely elérhető Európában. Az energiaárak soha nem látott magasságban vannak, bármilyen jellegű probléma komoly kérdéséket vet fel az ellátásbiztonságot illetően - figyelmeztetett.
A miniszter kiemelte, hogy a leggyorsabban hatással bíró megoldások között az energiahatékonyság növelése szerepel. Magyarország azért fogadta el azt a célt, hogy az energiafogyasztás visszaszorítására vonatkozó korábbi célértékeket emelni fogja, mert „az el nem fogyasztott energia a legjobb energia” - mondta.
A megújuló energiaforrásokról szólva hangsúlyozta, hogy az ilyen energiák helyi felhasználása a környezet zöldítése és a megfizethetőség mellett hozzájárul az energiafüggetlenség megteremtéséhez is.
Palkovics László kitért arra is, hogy az energiahatékonyság nem csak keresletcsökkentést jelent. Magyarországon összekapcsolódik az energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségi rendszer célkitűzéseinek megvalósítása és a rezsicsökkentés fenntartása - szögezte le a miniszter.
Az energiafüggetlenség erősítését, a megfizethető energiaárakat, a növekvő energiaszükséglet biztosítását és a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét nevezte a legfontosabb energetikai feladatnak a technológiai és ipari miniszter.
Palkovics László kiemelte: Magyarország már megkezdte egyebek mellett az ipar és a közlekedés energetikai rendszerének átalakítását.
A 2050-re kitűzött klímapolitikai cél a teljes klímasemlegesség elérése, amelyhez szükséges a többi között a Mátrai Erőmű széntüzelésű részének leállítása, a megújuló energiaforrások további fejlesztése, valamint a lakó- és középületek energiahatékonyságának, fűtési rendszerének korszerűsítése - fejtette ki. A miniszter közölte, hogy a klímapolitikai célok elérése nincs veszélyben, hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy ehhez elengedhetetlen a nukleáris energia alkalmazása is.
Palkovics László elmondta: erős iparfejlesztési folyamat zajlik Magyarországon. Korábban azt tervezték, hogy 2030-ig éri el a hazai beépített naperőművi kapacitás a 6000 megawattot, de ez már jövőre rendelkezésre áll és 2030-ra várhatóan eléri a 12-13 ezer megawattot. Ez hozzájárulhat a növekvő energiakereslet kielégítéséhez, komoly feladatot jelent ugyanakkor a villamosenergia-hálózati, valamint az energiatárolási megoldások fejlesztése - tette hozzá.
A miniszter jelezte, hogy Magyarország Európában a legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitással rendelkező ország, illetve kitért a hidrogén-ökoszisztéma kialakításában, és a zöldgazdaságban rejlő egyéb iparfejlesztési lehetőségekre.
A beruházási irányokról szólva kiemelte egyebek mellett az energiahatékonyságot, a távhőfejlesztést, a fotovoltaikus kapacitások további erősítését és a nukleáris kapacitás fenntartását.
Palkovics László a Paks II. beruházás építése mellett reális alternatívaként említette az atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjainak további üzemidő-hosszabbítását. Elmondta, ezzel kapcsolatban a megvalósíthatósági tanulmányok elkészültek, a javaslatok hamarosan a kormány elé kerülnek.
A Mátrai Erőművel kapcsolatban elmondta: a létesítmény átalakítását úgy végzik el, hogy közben a hazai áramellátás biztonsága zavartalan legyen. A lignittüzelés megszüntetésével párhuzamosan a földgázalapú fejlesztés mellett a korszerű technológiák is fontos szerepet kapnak majd, ehhez uniós és hazai finanszírozási forrásokat is bevonnak.