Orbán Balázs: A Putyin elleni háború válságba sodorja a kontinenst

Orbán Viktor politikai igazgatója szerint uniós partnereinknek fel kellene hagyniuk ezzel stratégiával.

A négy hónapja tartó ukrajnai háborúban a gyors tűzszünet Európa egyetlen esélye arra, hogy elkerülje a bénító recessziót – mondta Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója a Financial Times-nak. A politikai igazgató úgy véli, hogy a többi uniós kormány a következő hónapokban az Ukrajna katonai támogatása felől a racionalitás és a konfliktus gyors befejezése felé mozdul el – írta a politikai igazgató lapnak adott interjúra hivatkozva a Portfolio.

„Magyarország egyes uniós partnerei túlságosan is lelkesek voltak a Vlagyimir Putyinnal való harcra, amely válságba sodorja a kontinenst” – mondta Orbán Balázs, aki arra figyelmeztetett, hogy fel kellene hagyniuk ezzel a stratégiával.

Több racionalitásra számít a következő hónapokban Orbán Balázs

„Háborút akarnak vívni. Azt látják, hogy meg tudják verni Putyint, el tudják foglalni a Kremlt, és ez a céljuk. A konfliktus kezdetén, legalábbis a médiában, ez volt a mainstream vélemény. De fogadást kötnék önökkel, hogy négy hónap múlva hogyan fog kinézni a helyzet, több racionalitás fog megjelenni” – mutatott rá a politikai igazgató.

Az egykori államtitkár úgy véli, hogy

„a közüzemi költségárak, az energia, a politikai destabilizáció, a középosztály szenvedése mindennapi probléma lesz” 

Ennek kapcsán beszélt arról is, hogy „Portugáliában vagy Spanyolországban az emberek nem fogják elfogadni, hogy háborúban állnak, mert messze vannak földrajzilag is, szóval ez biztosan politikai feszültséget fog okozni”.

Nehéz megjósolni milyen lesz az EU és Putyin közötti kapcsolat a jövőben

Orbán Balázs szerint nehéz megjósolni, hogy milyen lesz az EU és Putyin kormánya közötti jövőbeli kapcsolat, és megbeszélésekre lesz szükség arról, hogy a háború után hogyan kell majd Oroszországgal bánni.

„Amit az elmúlt 12 évben tettünk, az már nem fenntartható, mert a körülmények megváltoztak” – mondta. „Ezért most minimalizáljuk a kapcsolatfelvételt. Aztán megvárjuk a háború végét, aztán leülünk és kitaláljuk, hogy mit tegyünk” – magyarázta a politikai igazgató.

Európának ma komoly inflációs nyomással kell megküzdenie, a kontinensszerte tapasztalható áremelkedések fő oka pedig az orosz–ukrán háború.Régi megállapítás, és a történelmi tapasztalat is igazolja, hogy a fegyveres konfliktusok és az infláció kéz a kézben járnak. Elég csak a 20. század világégéseire gondolni, amikor nemcsak a vesztes országokat sújtotta kontrollálhatatlan hiperinfláció, de még a győztes államok is nagyléptékű áremelkedéssel küzdöttek – írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hivatalos Facebook-oldalán megjelent bejegyzésében.

1991-ben ezen a napon az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot.

Az elmúlt évtizedek közel-keleti és afganisztáni háborúi pedig – hasonlóan az ukrajnai konfliktushoz – az energiahordozók árnövekedése által okozott inflációs sokkhatást példázzák: a 70-es évek olajárrobbanása idején tízszeres, az iraki és afganisztáni invázió idején hétszeres volt az áremelkedés.

A mostani, a szomszédunkban zajló háború szintén inflációt gerjeszt.Mindenekelőtt azért, mert a két hadviselő fél, Oroszország és Ukrajna a világ élelmiszer- és energiaellátásában megkerülhetetlen szereplők: együttesen a gabonaexport közel harmadát adják, Ukrajna felel a kukoricakivitel 15, Oroszország pedig a kőolajexport szintén 15 százalékáért.A harci cselekmények bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot gerjesztenek, a félelem pedig áremelkedést okoz a piacokon.Az Eurostat szerint tavasszal kb. negyven százalékkal voltak magasabbak az energiaárak az eurózónában, mint egy évvel ezelőtt, míg az IMF előrejelzése alapján az energia- és az élelmiszerimport a tavalyinál kétszer többet fog felemészteni az európai össz-GDP arányában. Az amerikai jegybank szerint pedig az európai országok a leginkább kitettek a háború negatív gazdasági hatásainak.

Néhány napja Orbán Balázs a Nyugat-Balkán kérdéskörről is beszélt.

– Napjaink nemzetközi rendszere új realitást hozott, a Nyugat-Balkán mára stratégiai tényezővé vált. A régió jövője fogja meghatározni az európai biztonság és gazdaság jövőjét is. Az előrejelzések szerint a Nyugat-Balkán a következő öt évben évente átlagosan 1,4 százalékponttal nagyobb gazdasági növekedéssel számolhat, mint az Európai Unió.

A térség integrációja az EU következő nagy gazdasági motorját alapozhatná meg, ezért az EU-nak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkán tagságára, mint a Nyugat-Balkánnak az uniós tagságra.

– Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítéspolitikája azonban megrekedt, az elmúlt években nem tudott jelentős és régóta várt áttöréseket elérni. Ennek következtében a térség ismét a nagyhatalmi versengés színterévé vált. Ezért ideje, hogy minden uniós tagállam felismerje, hogy a Nyugat-Balkán nélkül nincs sikeres európai jövő, a térségtől nem szabad elfordulni, és s uniós integrációját fel kell gyorsítani – olvasható a a miniszterelnök politikai igazgatójának bejegyzésében.

Magyarország az elmúlt években az EU Nyugat-Balkán felé való bővítésének szószólójává vált. Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben most is azon dolgozik, hogy a térség uniós integrációja újból lendületet nyerjen.

Borítókép: Orbán Balázs és Orbán Viktor többedmagával az EU-csúcs előtt (Fotó: Facebook)