Németh Szilárd: Rezsicsökkentés nélkül a gázért ötször, az áramért háromszor többet kellene fizetnünk

Ha nem lenne a rezsicsökkentés, akkor a gázért ötször, az áramért pedig háromszor többet kellene fizetniük a magyar családoknak – erről beszélt reggel az M1-en Németh Szilárd, aki a rezsicsökkentés fenntartásáért felel kormánybiztosként. Hozzátette, hogy „nagyon nagy pénz” kell ahhoz, hogy fenn tudják tartani a kedvezményes árakat. Ezért hozták létre a rezsivédelmi alapot, és abban gyűjtik az extraprofitokra kivetett adók nagy részét – számolt be az M1 Híradója.

Nálunk nem kell kiszellőztetni a ruhát, mint ahogy ezt Brüsszelben javasolják a magas energiaárak miatt, hanem mindenki nyugodt szívvel használhatja a mosógépét. Magyarországon a családok jelenleg ugyanis 37 forintot fizetnek az áramért kilowattóránként, miközben a piaci ár már a 150 forintot súrolja.

Ahogy télen a fűtésért, úgy nyáron a főzésért sem kell aggódnunk, hiszen a rezsicsökkentés eredményeként köbméterenként 115 forintért kapjuk a gázt, miközben a piaci ár jóval 560 forint forint fölött alakul.

„A rezsicsökkentés az, ami Magyarországon ma garantálja azt, hogy az emberek megfizethető módon és biztonságosan jutnak hozzá az energiához. Nálunk nem kell azon törniük az embereknek a fejét, hogy majd mécsessel fognak fűteni, hogy kevesebbet kelljen világítani és majd kirázzák a ruhájukat mosás helyett” – erről már a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos beszélt az M1-en.

Németh Szilárd elmondta: az elmúlt 10 évben 2300 milliárd forintot spóroltak meg a családok a hatósági áram- és gázáraknak köszönhetően.

Megerősítette, hogy a jövő évi költségvetés úgy épül fel, hogy meg tudjuk védeni a családokat, a családtámogatási rendszert, a nyugdíjakat a teljes foglalkoztatást és természetesen a hazánkat is.

„A 2023. évi költségvetésben arra kellett koncentrálnunk, hogy a háborúnak az árát ne a magyar emberek, a magyar családok fizessék meg. Ezért is jött létre ebben a költségvetésben két komoly alap, az egyik a rezsivédelmi alap a másik pedig a honvédelmi alap. Hát, mi mást kellene megvédenünk egy szomszédunkban zajló háborúban, ha nem a hazánkat. Tehát a haza védelme, a magyarok biztonsága, a békénk megőrzése az elsődleges ilyenkor” – fogalmazott.

A tervek szerint a honvédelmi alapot 843, a rezsivédelmi alapot pedig 670 milliárd forinttal töltik fel az extraprofitadókkal. Ráadásul, ha az új teher befizetésére kötelezett cégek áthárítják az adót a lakosságra, akkor kemény szankciókra számíthatnak és a büntetésekből befolyt pénz is az alapokat növelheti.

A két alapnak is köszönhetően a magyar gazdaság jövőre 4,1 százalékkal növekedhet. A GDP-t, ahogy az elmúlt években, így 2023-ban is a beruházások húzhatják, hacsak időközben életbe nem lép a globális minimumadó, amit Brüsszel minden vállalatra kiterjesztene, holott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, azaz az OECD, amelytől az ötlet származik, egyelőre csak a digitális cégek esetében alkalmazná.

Az adó mértéke a tervek szerint 15 százalék lenne. Ha az új tehert bevezetik Európában, akkor több uniós tagországhoz hasonlóan Magyarország is veszíthet versenyképességéből, amit, nagyrészt befektetésbarát adórendszerének köszönhet, hiszen például a társasági adónk a legalacsonyabb a közösségben, 9 százalék.

Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke kedden az M1-en arról beszélt,

határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek, hogy utasítsák el a globális minimumadóra vonatkozó Európai Uniós elképzelést.

„Ezzel megint az európai cégeket, az európai vállalatokat hozzuk hátrányba a világ nagy cégeihez képest. Szerintünk – és erről szólt a javaslat is – állítsuk meg az európai szabályozást, amíg a nemzetközi szabályozás nem halad előre, hiszen ott már deklaráltan egy éves csúszásban vannak. Várjuk meg, ne rohanjunk előre” – fogalmazott.

A magyar kormány nem lelkes a globális minimumadó ötletétől, annak bevezetésétől még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség – erről írt közösségi oldalán a külgazdasági és külügyminiszter, miután Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel egyeztetett telefonon. Szijjártó Péter közölte, az európai gazdaság nagyon komoly kihívásokkal néz szembe a háború miatt, ebben a helyzetben a termelő vállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek.

Azt, hogy Budapest csatlakozna az energiatakarékossági sprintnek nevezett brüsszeli kezdeményezéshez, Németh Szilárd úgy kommentálta: ez egy fedőakció, mert valójában arról van szó, hogy ne legyen védett piac az egyetemes szolgáltatás, ne lehessen rezsicsökkentést bevezetni, és jól ki lehessen zsebelni az embereket.

Magyarország ma garantálja azt, hogy az emberek megfizethető módon és biztonságosan jutnak hozzá energiához – mondta a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos. Úgy fogalmazott: Magyarországon az embereknek nem kell azon törni a fejüket, hogy majd mécsessel fognak fűteni, kevesebbet kelljen világítani, és majd kirázzák a ruhájukat mosás helyett.

A kormánybiztos komoly büntetéseket helyezett kilátásba a cégeknek az extraprofitadó áthárítása esetére. A kormánypárti politikus az interjúban úgy fogalmazott: nagyon komoly büntetések lesznek abban a tekintetben, hogy jó néhányan nekiugrottak az extraprofitadónak, és azt mondták, hogy ezt jól ráterhelik az emberekre.

„Mi meg azt mondjuk, hogy nem, nem így lesz, hanem ezért komoly büntetések fognak járni mindenki számára” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezek büntetések is a rezsivédelmi alapba mehetnek majd.