Nem nagy meglepetés, őt bízta meg Macron a kormányalakítással

Emmanuel Macron francia államfő megbízta eddigi miniszterelnökét, Élisabeth Borne-t, hogy július elejére „alakítson egy új cselekvő kormányt” az elnöki koalíción kívüli pártok bevonásával.

Az elnök ezt az AFP hírügynökségnek szombat este adott interjúban jelentette be.

A nemzetgyűlési választások múlt vasárnapi második fordulóját követően a szokásjognak megfelelően Élisabeth Borne miniszterelnök kedden benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak, de az államfő azt nem fogadta el, viszont akkor nem is erősítette meg a bizalmát a kormányfőben. Ez alapján elemzők elképzelhetőnek tartották, hogy az államfő hamarosan lecseréli a miniszterelnököt, miután a pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű szövetsége a választások második fordulójában elvesztette abszolút többségét, s így az új nemzetgyűlésben nincs olyan egyértelmű többség, amely biztosíthatná a kormányzóképességet.

A köztársasági elnök szombaton találkozott a kormányfővel, és megbízta azzal, hogy a jövő hét folyamán valamennyi parlamenti párttal egyeztessen egy kormányzati megállapodásról, illetve az esetleges részvételükről egy új kormányban, valamint az álláspontjukról a miniszterelnök személyéről a július 5-én esedékes bizalmi szavazást illetően, és a költségvetés őszi szavazásáról is.

„A miniszterelnök javaslatokat fog bemutatni csütörtökön egy útitervhez Franciaország kormánya számára a következő hónapokra és évekre, és egy új cselekvő kormány összetételére is Franciaország érdekében, amelyet július első napjaiban fogunk felállítani” - jelentette ki az államfő az AFP-nek.

Ez azt jelenti, hogy Emmanuel Macron megerősítette bizalmát az elnökválasztási győzelmét követően május 20-án kinevezett miniszterelnökben, akinek immáron egy hete a távozását követeli az ellenzék, s a nemzetgyűlés összetételét jobban tükröző kormány kinevezését követeli.

„A miniszterelnök a bizalmamat élvezi a hosszú távú kormányzati munkához” - hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki ugyanakkor azt is jelezte, hogy az új végrehajtói hatalomba a pártszövetségével együttműködni kész pártok képviselőit is szeretné kinevezni.

Az államfő ezért azzal bízta meg a kormányfőt, hogy egyeztessen valamennyi parlamenti párttal, amelyeknek vezetőit a hét elején Emmanuel Macron már fogadta a hivatalában.

„Bízom a kollektív képességünkben ennek megvalósításához. Bízom a miniszterelnök képességében, hogy megtalálja ezeket az erőket. Bízom a kormányzati erők felelősségteljes hozzáállásában” - fogalmazott az államfő.

Emmanuel Macron leszögezte, hogy a parlamenti pártokkal a tárgyalási alap az elnöki program, amely „módosítható és gazdagítható”. Az adókulcsok és az államadósság emelését azonban „vörös vonalnak” tartja az elnök.

A választási eredmény ellenére Emmanuel Macron nem mondott le a nyugdíjreformról, amelynek keretében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 65 évre emelkedne.

Az elnök ugyanakkor kizárta, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) és a baloldali szövetséget irányító radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország (LFI) nevű pártjával lehetséges lenne kormányzati megállapodás.

„A lehetséges szövetségesek a kommunistáktól a konzervatív Köztársaságiakig terjednek. A franciák legitimitást adtak az RN és az LFI képviselőinek, és ezeknek a pártoknak vannak is politikai formációi (a nemzetgyűlésben). Nem keverem össze a szélsőségeket, de az ő kifejezésmódjuk, álláspontjuk - és mindig is egyértelmű voltam ebben a kérdésben - alapján ezek a formációk nem tekinthetők kormánypártoknak” - mondta Emmanuel Macron.

Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését. A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. A baloldal 150 képviselővel rendelkezik négy frakcióban, a Nemzeti Tömörülésnek 89 fős a csoportja, míg a hagyományos jobboldaliak 61-en vannak.

Nehéz hetek elé néz Emmanuel Macron francia elnök, szövetségeseket kell találnia a nemzetgyűlésben. Thibaud Gibelin politológus  hangsúlyozta: komoly változást jelent a Nemzeti Tömörülés sikere.

A hivatalos végeredmény is megerősítette, hogy Emmanuel Macron francia elnök centrista koalíciója, az Együtt elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. A francia belügyminisztérium hétfői adatai alapján a kormánypártnak  a következő öt évben 246 helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben az eddigi 345 helyett. Az abszolút többséghez 289 mandátum kellene.

A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt magában foglaló szövetség, a NUPES 142 mandátumot szerzett, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) pedig 89-et. A negyedik helyen végeztek a jobbközép Republikánusok. Az eddigi legnagyobb ellenzéki frakciót adó pártnak mindössze 64 képviselője lesz. Az új nemzetgyűlés 28-án alakul meg. Macron pártjában ugyanis az a megállapodás született, hogy azok a kormánytagok, akik nem tudnak mandátumot nyerni a mostani választásokon, lemondanak. Ez mások mellett négy tárcavezetőt érint.

Elisabeth Borne miniszterelnök vasárnap este példátlanul kockázatosnak nevezte a kialakult helyzetet, mint mondta, mostantól a cselekvő többség létrehozásán dolgoznak.

A brüsszeli Politico szerint többhetes tárgyalások várnak a kormánypártra, hogy szövetségeseket találjon a parlamentben. A Republikánusokat lehetséges partnerként említi a lap, hozzátéve, hogy Macronnak több tucatnyi képviselő támogatását kellene megnyernie a jobbközép erőből, és már a választás éjszakáján többen egyértelműsítették, hogy nem akarják támogatni a kormányt. A német Focus szerint az eredmény Macron számára kínos bukás és megszégyenülés.

Nehéz helyzetbe került Emmanuel Macron, a választási eredmény valódi változást jelez a francia politikában – hangsúlyozta lapunknak Thibaud Gibelin, a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója. A kormány legimitációja alacsonyabb, mint valaha, hiszen egyrészt Macron sok mandátumot vesztett, másrészt a választásra jogosultak csak 46 százaléka ment el szavazni. A francia politológus rámutatott, ugyan a legnagyobb ellenzéki blokk a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES lesz, csakhogy az egy ötpárti szövetség, Le Pen pártja pedig önállóan szerezte meg a harmadik helyet. Thibaud Gibelin felidézte azt is, hogy a kampányban fényesebb eredményeket jósoltak Mélenchonéknak, a szélsőbaloldali politikus többséget készült szerezni, és a miniszterelnöki székre pályázott.

Elemzők azt jósolták – emlékeztetett –, hogy a Nemzeti Tömörülés alig egy tucat mandátumot fog szerezni, most elért eredményük tehát óriási siker, a legnagyobb változás, amit a választás hozott. Ezt nagyon izgalmas fejleménynek nevezte, és úgy fogalmazott: összeomlott a baloldal immunrendszere, megrendült a „köztársasági front”, ahová minden párt sorolta magát Le Penékkel szemben.

A francia származású politológus a legfontosabb trendek közt sorolta fel azt, hogy a távolmaradás miatt meggyengült a rendszer legitimitása, a bal- és a jobboldalon is felemelkedett egy populista alternatíva, továbbá világosan megmutatkozott a francia társadalom megosztottsága. A nagy kérdés a következő hetekre, hogyan tud Macron többséget építeni a parlamentben. Mint mondta, a Republikánusok számára a Macronnal való kormányalkotás rövid távon jó ötletnek tűnhet, de hosszú távon öngyilkosság, a párt felolvadását eredményezné.