Nagyot zuhant a baloldal támogatottsága

Az ellenzéki összefogás népszerűsége 10 százalékponttal, 35-ről 25 százalékra csökkent az április 3-i országgyűlési választások óta eltelt időszakban, miközben a kormánypártok stabilan őrzik vezető pozíciójukat – világít rá a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása. A felmérés feltérképezte, hogy a politikai szempontból aktív magyarok – önbevallásuk szerint – mely politikai erőt támogatták április 3-án, illetve jelenleg melyik párttal szimpatizálnak, majd összehasonlította az eredményeket.

A kutatási adatok tanúsága szerint a kormánypártok támogatottsága érdemben nem változott az elmúlt hónapokban, a jobboldali tábor szilárdnak tekinthető. A felmérés rámutat arra, hogy – önbevallása alapján – a válaszadók 52 százaléka szavazott a Fidesz–KDNP szövetségre április 3-án, 51 százalékuk pedig jelenleg is a kormánypártokat támogatná egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson.

Ezzel szemben a balliberális tömb népszerűsége – a korábbiakban megindult tendenciát folytatva – tovább zuhant. Míg a politikailag aktív magyarok 35 százaléka – önbevallása szerint – áprilisban az ellenzéki összefogásra adta a szavazatát, addig napjainkban pusztán 25 százalékuk szimpatizál az egyesült baloldali erőkkel, amely 10 százalékpontos zsugorodást jelent a balliberális szavazótáborban. Másképpen fogalmazva, az összefogott baloldali tömb az áprilisban rájuk voksolók több mint negyedének támogatását elveszítette.

A grafikon ide vagy a képre kattintva nagyban is megtekinthető (Forrás: Századvég)

A jelenség feltételezhetően azzal magyarázható, hogy a baloldali pártok – az orosz–ukrán konfliktus, és az ennek következményei által felfokozott politikai-gazdasági helyzetben is – saját belső válságukra és nem a magyar emberek jövőjét meghatározó kérdésekre fókuszálnak, amely jelentős kiábrándulást okozott a balliberális szavazók körében. Egyebek mellett komoly konfliktus robbant ki Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt körül a kampánypénzekkel történő elszámolás kapcsán, a Demokratikus Koalíció és a Momentum közti feszültségek miatt május végén elmaradt a fővárosi közgyűlés ülése, továbbá a Jobbik elnöke, Jakab Péter a saját párttársai nyomására lemondásra kényszerült a pártelnöki tisztségből. Miközben a baloldali erők figyelmét ehhez hasonló technikai, illetve hatalmi konfliktusok kötötték le, eltávolodtak saját választóiktól, valamint azok mindennapi problémáiktól.

Az ellenzéki összefogásból és annak pártjaiból kiábrándult szavazók a Mi Hazánk Mozgalomhoz és a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz vándoroltak.

A felmérés alapján kijelenthető, hogy az ellenzéki összefogásról leszakadó szavazók tekintélyes részét sikeresen tudta megszólítani a Mi Hazánk, illetve a Kétfarkú Kutya Párt. Ennek megfelelően a Mi Hazánk támogatottsága áprilisról júniusra 6-ról 9 százalékra, míg a Kétfarkú Kutya Párt bázisa 3-ról 8 százalékra nőtt. Egyéb pártokra jelenleg a válaszadók 2 százaléka voksolna.magyarok 79 százaléka támogatja, hogy a kormányzat különadót vessen ki azokra a vállalatokra, amelyek extraprofitra tettek szert, hogy az így keletkező bevételek segítségével hosszú távon is fenntarthatóvá váljon a rezsicsökkentés – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés kitért az árak emelkedésének okaival kapcsolatos lakossági véleményekre, továbbá arra a kérdésre is, hogy a magyarok milyen elvárásokat támasztanak a háborús helyzetben is hasznot realizáló vállalatok teherviselésével szemben.

Az orosz–ukrán háború gerjeszti az inflációt

A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarok reálisan látják, hogy az árak emelkedése elválaszthatatlan az orosz–ukrán háborútól, illetve annak következményeitől. Ennek megfelelően a megkérdezettek leginkább a háborút és általában a háborús helyzetet (89 százalék), az orosz–ukrán konfliktus miatt kialakult energiaválságot (90 százalék), az Oroszország elleni amerikai és uniós szankciókat, szankciós terveket (79 százalék), valamint a spekulatívan, az árakat egyoldalúan emelő nagyvállalatokat, kereskedőket (77 százalék) tartják felelősnek az inflációért. Azoknak az aránya, akik szerint Brüsszel energiapolitikája és az energia uniós megadóztatása is szerepet játszik az inflációs nyomás fokozódásában 71 százalékra tehető, míg a válaszadók 67 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Joe Biden politikája is felelőssé tehető az árak emelkedéséért.

(Forrás: Századvég)

A magyarok az extraprofit megadóztatása mellett állnak

Az Ukrajnában zajló háborús konfliktus hatásai – egyebek mellett a gazdaság és az energetika területén – jelentős kihívások elé állították hazánkat. A felmérés rámutat, hogy a megkérdezettek 84 százaléka elvárja, hogy azok a vállalatok, amelyek háborús helyzetben extraprofitot realizálnak, segítsék a magyar embereket és járuljanak hozzá Magyarország védelmi költségeihez, míg 13 százalékuk ezt nem tartja szükségesnek.

(Forrás: Századvég)

Ehhez hasonlóan a magyarok 79 százaléka egyetért azzal a javaslattal, hogy különadó sújtsa azon vállalatokat, amelyek – az infláció és a spekulatív áremelések révén – extraprofitra tettek szert, majd a kormányzat az így keletkező bevételeket a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartására fordítsa.

(Forrás: Századvég)

A Századvég teljes elemzését ide kattintva olvashatja el.