Miért mondott le a lengyel kormányfőhelyettesi posztról Kaczynski?

Lemondott a lengyel kormányfőhelyettesi posztról Jaroslaw Kaczynski, aki ezentúl csak a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnökeként akarja folytatni munkáját - ezt a politikus maga jelentette be.

„Benyújtottam lemondásomat a kormányfőhöz, el is fogadta. Tudomásom szerint az államfő is aláírta” - közölte Kaczynski a PAP hírügynökséggel.

Elmondta: a kormányfőhelyettesi poszton Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter váltja majd fel. „Ez egy teljességgel természetes döntés. Háború van, ő pedig védelmi miniszter, rendkívüli helyzetben nagy előnyei vannak az ilyen összekapcsolódásnak” - jegyezte meg.

Kaczynski már tavaly októberben kilátásba helyezte lemondását, akkor azt mondta, hogy már év elején távozik posztjáról. Döntését a keddi beszélgetésben is a PiS hatékonyabb irányításának szükségességével hozta kapcsolatba a jövő ősszel esedékes parlamenti választások előtt. Megerősítette, hogy távozását az ukrajnai háború miatt halasztotta el eddig.

„Négy hónappal rövidebb ideig akartam a kormányban dolgozni, de kitört az ukrajnai háború” - mondta el. Hozzáfűzte: a háború friss fejleményei is azt mutatják, hogy „nem tudni, mikor ér véget”. Tudvalevő viszont, hogy „körülbelül mikor lesz a választás, ezért döntenem kellett, és döntöttem is” - fogalmazott.

Jaroslaw Kaczynski 2020 októberében lett a belbiztonsági és a védelmi tárcákat felügyelő miniszterelnök-helyettes, de megtartotta a 2003 januárja óta megszakítás nélkül betöltött pártelnöki tisztségét is. A kormányfőhelyettesi poszt vállalását korábbi sajtónyilatkozataiban is átmenetinek nevezte, és jelezte, hogy bizonyos feladatok befejezése után „igazi foglalkozásához, vagyis a pártvezetéshez” tér vissza.

A keddi interjúban úgy értékelte: „sikerült teljesítenie a kitűzött tervét”. Beismerte mindazonáltal: a terv nem foglalta magában az ukrajnai háborút.

Kaczynski előzőleg a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvény előkészítését nevezte a kormányfőhelyettesi poszton elvégzendő egyik kiemelt feladatának. A jogszabályt a lengyel parlament márciusban elfogadta. „Úgy akarunk fegyverkezni, hogy az országunkkal szembeni esetleges támadás teljesen ésszerűtlen vállalkozás legyen” - nyilatkozott erről kedden Kaczynski.

A német hadsereg lehet a legnagyobb konvencionális haderő a NATO-n belül Európában. Nem mindenki örül annak, hogy Németország újra fegyverkezik. „Kérdéses, vajon valójában ki ellen fegyverkezik Németország” – fejezte ki aggodalmát az Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes.

„Azt, hogy a németek Oroszország ellen vagy ellenünk akarnak-e fegyverkezni, nem tudom, de az biztos, hogy fegyverkeznek” – tette hozzá. Kaczyns­ki egy pár nappal korábban arra is kitért, hogy Németország továbbra sem kompenzálta a lengyeleket a második világháború alatt elkövetett háborús bűnök miatt. Arról beszélt, hogy Németország egyáltalán nem az a „morális szuperhatalom”, aminek a berlini vezetés igyekszik beállítani.

A lengyel politikus aláhúzta, a mostani helyzetben Lengyelországnak olyan hadsereggel kell rendelkeznie, amely képes visszaverni egy esetleges támadást, és megfelelő elrettentő erővel bír. Amennyiben elfogadják, a mostani törvénytervezet több korábbi – még eredetileg a rendszerváltozás előtt elfogadott, azóta számtalanszor módosított – törvény helyébe lép.

Ennek értelmében felgyorsítanák a védelmi kiadások növelését, és azok már 2023-ban a GDP 2,3 százalékát, 2026-ban pedig a GDP 2,5 százalékát tennék ki. Továbbá egyéb új finanszírozási formákat is kialakítanának. A hadsereg létszámnövelése érdekében pedig bővíteni tervezik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Blaszczak korábbi bejelentése szerint a hadsereg a jelenlegi 110 ezer főről 250 ezer főre bővül majd, az önkéntesek számát 50 ezerre fogják növelni. A további korszerűsítésekhez szükséges forrás biztosítása érdekében létrehozzák a fegyveres erők támogatási alapját, amelynek forrásait a költségvetési eszközök mellett az állami kötvények, az Állami Fejlesztési Bank által kibocsájtott kötvények, valamint a jegybank nyereségéből származó befizetések képezik majd. A hadsereg létszámnövelése érdekében bővítik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. A hivatásos katonák létszámát 250 ezerre, a 2016 óta működő területvédelmi erők tagjainak számát legalább ötvenezerre emelik. 

Bejelentette továbbá: a kormányba új minisztert neveznek ki Zbigniew Hoffmann, a kormányfői hivatal helyettes vezetőjének személyében. Hoffmann az eddig Kaczynski által irányított, a miniszterelnökség keretében működő nemzetbiztonsági és védelmi bizottság titkára is volt, miniszterként pedig átveszi e testület irányítását. A bizottság a védelmi, az igazságügyi, a belbiztonsági és a külügyi tárca működését hangolja össze.

Kaczynski szerint az EU-ban fennálló helyzet rossz, mert az alapszerződéseket „nem teljességgel, illetve nagyon laza módon foganatosítják”. A lengyel politikus úgy látja, az alapszerződéseken azok akarnak módosítani, akik központosított államot csinálnának Európából – az ilyen terv egyik híveként Kaczynski Németországot nevezte meg.

Rámutatott, hogy ezen változtatások ellentétben állnak Lengyelország érdekeivel, és kizárólag rossz dolgokat eredményezhetnek az olyan területeken, mint az emberi méltóság, a gazdaság vagy a lengyel–német kereskedelmi kapcsolatok. Kaczynski szerint egész Európa érdeke, hogy változtassanak a helyzeten.