Magyarország nem kér a globális minimumadóból

Nem támogatja Magyarország a globális minimumadó európai bevezetését – ezt személyesen is megerősítette Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek ülésén. A kormány szerint a magyar gazdaság sikerének egyik titka éppen az, hogy alacsony az adószint, tehát megéri idejönniük a külföldi cégeknek. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a minimumadó itthon adóemelést jelentene és megszűnnének munkahelyek, így a nemzetközi nyomás ellenére sem szabad támogatni.

Miért nem utasítja el Joe Biden elnök ezt a rettenetes ötletet ugyanolyan világosan, ahogy azt Magyarország teszi? – tette fel a kérdést Twitter-oldalán a globális minimumadó bevezetésének terveiről az Amerikaiak az adóreformért elnöke, Grover Norquist. A szervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a minimumadó árt az állampolgároknak és az adófizetőknek.

Norquist úgy fogalmazott: az adóalap külföldre csatornázása rontaná az Egyesült Államok versenyképességét. Szerinte a minimáladó hátrányos lenne olyan országoknak is, mint Írország, Bulgária vagy Magyarország, amelyek jelenleg alacsonyabb, versenyképesebb szinten tartják a társasági adót. Az amerikai szakértő elemzését azzal zárta, hogy különösen veszélyes az ötlet most, mikor háború dúl, és más kihívásokkal is szembe kell néznie a Nyugatnak.

A magyar álláspontot dicsérte a Trump-párti amerikai szakértő is, Russ Vought, aki az egyik legbefolyásosabb stratéga, és  Republikánikus Párt nemzeti szárnyának vezető alakja. Twitter-oldalán úgy fogalmaz: Örülök, hogy Magyarország elutasítja a Biden-kormányzat által a legmagasabb globális minimumadóért folyó versenyt!

A legfejlettebb országok évek óta tervezik, hogy egységesen 15 százalékra emeljék a multinacionális vállalatokra kivetett társasági adót.

A jelenlegi helyzetben a tervezett adónövelés drámai hatásokkal járhat

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tervekről. Hangsúlyozta, hogy az eredeti terv, amit Magyarország is támogatott korábban, nem ez volt.

„Amikor ez a konszenzus megszületett, arról volt szó, hogy a nagy digitális technológiai cégek átláthatóbb és hatékonyabb adóztatása és a globális minimumadó majd együtt halad előre, valamiért az elsőt azt elfelejtették”– ismertette a jelen helyzetet a külügyminiszter.

Európa olyan adóteher bevezetésére készül, amely lassítaná és nehezítené az európai gazdaságokat, ezért azt a magyar kormány nem támogatja – ezt már Varga Mihály mondta Luxembourgban, ahol az uniós tagországok pénzügyminiszterei üléseztek a minimáladóról.

„Európa ebben a kérdésben is lábon lövi magát, szó szerint, hiszen bevezet egy olyan adóterhet, ami lassítja, nehezíti az európai gazdaságokat, ugyanakkor pedig mások egyelőre kivárnak és nem készülnek arra, hogy ilyen típusú adót vezessenek be” – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter.

Ma a magyar adószint 7,5 százalék, míg a globális minimumadó 15 százalék lenne, ezért a bevezetése elviselhetetlen terheket róna a magyar gazdaságra és a magyar vállalkozásokra – jelentette ki a miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a pénteki Kormányinfón. Leszögezte: a minimáladó kérdésében csak egyhangú döntés születhet, Magyarország nélkül pedig ez nem valósulhat meg.

Amikor nagy nehezen sikerült konszenzusra jutni a globális társaságiadó-minimumról, akkor még nem volt háború Ukrajnában, azóta viszont teljesen új világgazdasági helyzet állt, amelyben ennek bevezetése drámai hatásokkal járna Európában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Ivan Korcokkal közös sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: „Az európai gazdaság elképesztő kihívásokkal néz szembe. Amikor egekben vannak a kamatok, az infláció meg az energiaárak, akkor a termelő vállalatokra kivetett adóemelés drámai hatásokkal járhat, például munkahelyek százainak, ezreinek, tízezreinek a veszélybe kerülésével.”

Rámutatott, hogy a megállapodás idején még arról volt szó, hogy a nagy digitális technológiai cégek átláthatóbb, hatékonyabb megadóztatása és a globális minimumadó majd együtt halad előre, de ennek az első felét „valamiért elfelejtették”, ami szerinte ugyancsak elfogadhatatlan.

Mint mondta, ha ezt az intézkedést az Európai Unió a jövő elején mindenki más előtt, elsőként életbe léptetné, az rendkívül negatív hatást gyakorolna a kontinens versenyképességére. És hozzátette, hogy

számos amerikai republikánus képviselő és szakmai szervezet nyilatkozott meg hasonlóan ebben az ügyben.

Szijjártó Péter ezt követően a szlovákiai ingatlanvásárlásokra vonatkozó kérdésre válaszolt, és ezzel kapcsolatban minimális korrektséget kért az újságírók részéről.

Aláhúzta, hogy a szóban forgó ügyben nem a magyar állam, hanem egy olyan cég vásárolt ingatlanokat, amelynek tulajdonosa egy, korábban az állam által alapított alapítvány. Ráadásul amikor ezeket az épületeket az érintett vállalat megvásárolta, akkor a szlovák államnak elővásárlási joga volt, amelyről azonban a pozsonyi kulturális minisztérium lemondott – hangsúlyozta.

Hangsúlyozta, hogy a felek sokat dolgoztak az elmúlt években a jó kapcsolatok kialakítása érdekében, ezért azt kérte, hogy ezt egyesek ne akarják „mindenfajta összeesküvés-elméletek kreálásával”, illetve „ellentétek szításával” elrontani.

A miniszter Ukrajnával összefüggésben leszögezte, hogy az ország európai uniós tagjelölti státuszának támogatásáról a magyar kormány már akkor nyilatkozott, amikor a nyugat-európai országok többsége még hezitált.

Továbbá kijelentette, hogy Magyarország nem ellenzi a fegyverszállításokat.

A magyar kormány úgy döntött, hogy hazánk biztonsága érdekében nem szállít fegyvereket és nem enged át közvetlenül fegyverszállítmányokat,

de minden ország eldöntheti maga, hogy milyen álláspontot képvisel ez ügyben – közölte.

„Mások erről máshogyan gondolkoznak, és mi ezt tiszteletben tartjuk” – fogalmazott. Majd hozzátette, nem baj, hogy senki nem mondott köszönetet Magyarországnak a segítségnyújtásért, „de azt, hogy minket folyamatosan provokáljanak, folyamatosan követelőzzenek, folyamatosan szidalmazzanak az ukrán politika képviselői, azt nem tudjuk elfogadni”.

Szijjártó Péter végül a visegrádi négyek jövőjét is érintette, kiemelve, hogy bár erős együttműködésről van szó, „mindig köztudott volt, hogy mivel azt négy különböző ország alkotja, ezért elképzelhetetlen, hogy mindig minden ügyben egyetértsünk”, de nézetkülönbségek esetén is tiszteletben tartják egymás álláspontját.

Az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni a globális minimumadó-szabályozás keretrendszerét. A Párizsban elfogadott megállapodás lényege, hogy a jövőben egységesen 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra.

„Nem titok, hogy nagy hangsúlyt fektetek a nemzetközi adóreform előrehaladására, ideértve a globális minimumadót, amely egyenlő feltételeket biztosít, és emeli a kulcsfontosságú bevételeket az emberek javára szerte a világon” – így érvelt a Biden-kormány terve mellett a Szenátusban a múlt héten az amerikai pénzügyminiszter.

A Janet Yellen által említett globális minimumadó elvileg 2023-ban lépne életbe. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által megfogalmazott szabály 15 százalékos adót vetne ki a nagy nemzetközi válallatokra minden országban, ahol jelen vannak.

Joe Biden kormánya lelkesen támogatja a tervet, amelyet egy, a gazdagokat sújtó különadóval is kiegészített. A törvényhozás republikánus tagjai azonban hónapok óta arra hívják fel a figyelmet, hogy a minimumadó éppen a jól teljesítő amerikai vállalkozásokat fenyegeti, miközben más országok kivonhatják magukat a szabályok alól.

„Gazdasági értelemben megadjuk magunkat, itthon és külföldi versenytársainkkal szemben is.

A Kongresszus nem fog ratifikálni olyan megállapodást, amely Amerikát rossz helyzetbe hozza és értékes adóbevételeket ad át külföldi kormányoknak” – figyelmeztetett múlt héten az adóügyekben illetékes képviselőházi bizottság elnökhelyettese.

A globális minimumadó arra kényszerítené Magyarországot, hogy duplázza meg, emelje kétszeresére a vállalkozásokat terhelő adókat

Ma a magyar adószint 7 és fél százalék, míg a globális minimáladó 15 százalék, ezért a magyar kormány nem támogatja a bevezetését – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta:

A minimáladó elviselhetetlen terheket róna a magyar gazdaságra és a magyar vállalkozásokra.

„Ezzel Magyarország adóelőnyét is elvesztené a térségben és Európában és ami még fájdalmasabb hogy a vállalkozásoknak pedig olyan pluszterheket jelentene amit még egy normális gazdasági helyzetben is nehéz lenne elviselni nemhogy egy háború által szorongatott európai gazdaság időszakában” – fogalmazott.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az európai pénzügyminiszterek mai ülésére a magyar tárcavezető is ezzel az állásponttal érkezik. Ezt Varga Mihály közösségi oldalán is megerősítette: A magyar álláspont világos: háború és szankció okozta válság van, az adóemelés pedig káros a gazdaságra, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó bevezetését.