Magyarország erős tagállamokon alapuló, erős Európai Unióban érdekelt. De...

Magyarország egy erős és egységes Európai Unióban érdekelt, ehhez azonban nem egyfajta Európai Egyesült Államokra, hanem mindenekelőtt erős tagállamokra van szükség - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Vejkey Imre KDNP-s képviselő kérdésére válaszolva leszögezte, hogy a magyar kormány nem ért egyet az Európai Egyesült Államok létrehozását célzó, „szélsőséges, elhibázott és Európát, valamint az európai nemzeteket végletesen legyengítő” koncepcióval.

„Az EU akkor lehet erős, ha az őt alkotótagországok is erősek. Egy nemzet pedig akkor lehet erős, ha ragaszkodik a hagyományaihoz, nemzeti, kulturális, vallási és történelmi értékeihez. Ha ezt a köteléket meggyengítik, márpedig sajnos Brüsszelben erre vonatkozólag az elmúlt években elég erőteljes kísérletek történtek, akkor a tagországok meggyengülnek és meggyengül az EU is” - fogalmazott.

Kiemelte: a vitáknak az is oka, hogy Magyarországon kereszténydemokrata alapokon álló, konzervatív, jobboldali kormány van már huzamosabb ideje, amely ráadásul sikeres is.

„Ezt a Brüsszel által is képviselt vagy Brüsszelt is behálózó nemzetközi liberális mainstream egyszerűen nem tudja elfogadni, nem tudja megemészteni, ebből fakad a viták egy jelentős része” - vélekedett, s erre vezette vissza az áprilisi választást követően megindított jogállamisági eljárást is.

Szijjártó Péter ennek kapcsán kijelentette, szerinte abban is vita van, hogy ki mit ért demokrácia alatt. „Mi azt, hogy a kormányzati munkának az emberek akaratának kell megfelelnie. Ehhez képest Brüsszelben a demokrácia definíciója úgy szól, hogy demokrácia akkor van, ha a liberálisok kormányoznak” - mondta.

Emellett hangsúlyozta, hogy a közösségi források járnak Magyarországnak, visszatartásukat pedig „elképesztő botránynak” nevezte a kontinenst sújtó menekült- és energiaellátási válság közepette, amelyek hatalmas terhet jelentenek hazánk számára.
„A viták a jövőben is maradnak. Ezek megvívásához pedig biztos parlamenti többségre van szükség, de erről meg a választópolgárok gondoskodtak” - összegzett.

A miniszter a fideszes Zsigmond Barna Pál felszólalására reagálva kijelentette: Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármesternek a határon túli magyarokkal kapcsolatos minapi véleménye „valószínűleg minden jóérzésű magyar ember szerint felettébb ízléstelen és szégyenteljes”, de ebben semmi szokatlan nincsen.

„A magyar baloldal sajnos hírhedtté vált az elmúlt években arról, hogy folyamatos volt a gyűlöletszítás a határon túli magyar közösségekkel szemben” - húzta alá, hozzátéve, hogy az ellenzék ki akarta rekeszteni a külhoni magyarokat a nemzet egészének jövőjét meghatározó fontos döntésekből.

„Ezzel abszolút ellentétesen mi, a jobboldalon úgy gondolkodunk, hogy minden magyar felelős minden magyarért” - mutatott rá.

A tárcavezető azt hangoztatta, hogy a választás eredménye is a kormány nemzetpolitikájának helyességét igazolja vissza, ugyanis a külhoni szavazatok 94 százaléka a Fidesz-KDNP pártszövetségre érkezett be.

Majd kitért arra is, hogy több mint 60 ezer, magyarlakta területen működő vállalkozásnak mintegy 200 milliárd forintnyi pályázati támogatást adtak, újjáépítettek 300 bölcsödét és óvodát, felújítottak 1600 külhoni templomot, plébániát, parókiát és egyházi közösségi házat, illetve jelentős támogatást nyújtanak a helyi sportegyesületeknek is.

Az Európai Parlament mai plenáris ülésén megvitatták az Európai Tanács május 30-31-i rendkívüli ülésének következtetéseit. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke felszólalásában hangsúlyozta: „mi, magyarok a békét akarjuk megnyerni és készek vagyunk áldozatokat hozni érte. Ezért Magyarország, ahogy eddig is támogatott minden szankciós csomagot, a hatodik szankciós csomag esetében is a közös megoldást kereste. A béke célját szolgálja az is, hogy nem támogattuk a következtetések szövegében vallási vezetők szankcionálását. Egyházi vezetők nélkül nem lehet béke. Bár az európai térben látszottak törésvonalak, nagy győzelem, hogy megőriztük az EU egységét.”

Gál Kinga, a Fidesz alelnöke elmondta: Az EU országai más-más adottságokkal rendelkeznek, így Magyarország számára végzetes lenne a csővezetéken érkező kőolajra kivetett embargó. Sikerült jó kompromisszumot elérni: a vezetékeken keresztüli kőolajszállítás lehetséges marad hazánk esetében, ahogy a ciprusiak, máltaiak és görögök is tartályhajóikon folytathatják az orosz olaj szállítását.

A képviselő hangsúlyozta: A magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős. Nem támogatunk olyan szankciót, amely nagyobb kárt okozna a magyar családoknak, mint amekkorát okoz az orosz agresszornak. A mostani megállapodással sikeresen megvédtük a rezsicsökkentést is a magyar családok számára.

Gál Kinga hozzátette, Magyarország a mihamarabbi béke pártján áll. A béke célját szolgálja az is, hogy vallási vezetők szankcionálását Magyarország kereszténydemokrata államként nem támogatja.

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az uniós szerződések felülvizsgálatát szolgáló konvent összehívásáról szóló határozatát. Gál Kinga, a Fiidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke szerint a konferenciasorozat folyamata nem volt sem demokratikus, sem pluralista, a zárókövetkeztetések ilyen módszerrel történő elfogadása pedig nem legitim. A konferencia csupán az intoleráns liberális véleményhegemónia színjátéka volt, nem pedig keret a közös és szabad gondolkozáshoz Európa jövőjéről. Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője szerint ahhoz, hogy az Európai Unió visszanyerje a meginogni látszó bizalmat, a tagállamok érdekeit figyelembe vevő, professzionális cselekvésre van szükség. Ez azonban nem történhet előre gyártott prekoncepciók alapján, a centralizáció, a nemzeti szuverenitás csorbítása, az európai egyesült államok létrehozásának céljával.

A baloldali frakciók javaslatára az Európai Parlament csütörtökön határozatban erősítette meg a kudarcos és semmilyen legitimációval nem bíró Európa Jövőjéről szóló Konferenciasorozat végkövetkeztetéseit. Javaslatai nagyobb hatalmat biztosítanának az amúgy is folyamatosan a tagállamoktól lopakodó módon hatásköröket elvonó európai intézményeknek, veszélyeztetve a tagállamok szuverenitását.

A baloldal célja, hogy egy olyan centralizációs modell felé vigyék az európai integrációt, amely az Európai Egyesült Államok képét vetíti előre, így gyengítve a tagállamok döntéshozatali erejét. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke hangsúlyozta: „Olyan megújulásra van szükség, amely az európai nemzetek alkotmányos önazonosságát, kultúráját és hagyományait nem akarja túllépni.

Bármilyen további európai építkezésnek csakis ez lehet a kiindulópontja. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a nemzeti önrendelkezés jogát tiszteletben tartva, együtt, egy demokratikusabb és ellenállóbb Európai Uniót teremtsünk. Az erős Európai Unió csak erős, szuverén tagállamok kölcsönös megértésen alapuló együttműködéséből születhet meg."

Trócsányi László rámutatott, hogy az EP hivatkozási alapja a Konvent összehívásához a kudarcos és semmilyen legitimációval nem bíró Európa Jövőjéről szóló Konferenciasorozat zárókövetkeztetései.

„Már a Konferencia megkezdésekor tudhattuk, hogy azok, akik a tollat fogják, milyen irányba kívánják vinni az Európai Unió jövőjét. Mi mégis jóhiszeműen és tisztességgel vettünk részt a vitákban, hiszen számunka valóban fontos Európa egysége. Mi nem a centralizációban és nem egy ideológiailag vezérelt Európában hiszünk. Számunkra egy olyan európai integráció vonzó, amely a tagállamok együttműködésén alapszik, és amely tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását"- húzta alá.

Az Európai Parlament közvetlen jogalkotási jogköre szemben áll az uniós szerződések szellemiségével - hangsúlyozta csütörtöki közleményében Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, reagálva arra, hogy plenáris ülésén az EP megszavazta, hogy közvetlen jogszabály-kezdeményezési jogot kérjen.

Trócsányi László közleményében kifejtette: ha az EP általános jogalkotási kezdeményezési jogkört kapna, azzal az Európai Bizottság jogosítványait csorbítaná. Ezzel az intézményi egyensúly borulna meg, amely szemben áll az uniós szerződések szellemiségével. A szuverenitás hordozói a nemzeti parlamentek és nem az Európai Parlament - mutatott rá.

Az EP-képviselő aggályosnak nevezte, hogy az elfogadott EP-jelentés a magyarországi jogállamisággal is foglalkozik.

„Mit keres az Európai Parlament jogalkotás-kezdeményezési hatásköréről szóló jelentésben a magyarországi jogállamiság?” - fogalmazott Trócsányi László, majd emlékeztetett: áprilisban a Fidesz-KDNP ismét elsöprő választási győzelmet aratott, ezzel a magyar állampolgárok egyértelműen kifejezték véleményüket, miszerint nem osztják a jogállamisági aggodalmakat Magyarországgal kapcsolatban.