tóth gabi
Három NATO ország nem engedi át az orosz repülőgépet.
Példátlan és felháborító, hogy a NATO egyes országai megtagadták az orosz külügyminisztert szállító repülőgéptől a Szerbiába való átrepülést - jelentette ki Szergej Lavrov hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.
Lavrov a tervek szerint hétfőn és kedden Szerbiába látogatott volna, de vasárnap estére kiderült: Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária elutasította, hogy átengedje légterén az orosz külügyminisztert szállító repülőgépet. A tárcavezető, akit a belgrádi tárgyalásokon hétfőn az ottani orosz nagykövet helyettesített, nemzetközi online sajtótájékoztatót tartott Moszkvában.
„Tegnap este és ma reggel sok kérdést kaptunk a médiától arról, hogyan reagáltunk az Észak-atlanti Szövetség egyes tagjainak arra a példátlan döntésére, hogy megakadályozzák az orosz külügyminiszter látogatását a Szerb Köztársaságba. Megtörtént, ami elképzelhetetlen, megértem az érdeklődést, amelyet önök e felháborító cselekedetek értékelése iránt tanúsítottak" - mondta.
Lavrov cinikusnak, de már nem meglepőnek nevezte, hogy a Nyugat megfosztja Szerbiát a partnerválasztás szabadságától.
„Most ezt az elvet (a partnerek szabad megválasztásának szabadságának elvét), amelyet a Nyugat helyezett mindenek elé, maga a Nyugat tiporta el. Szerbiának a Nyugat szempontjából nem szabad megválasztania, nem szabadna szabadon megválasztania partnereit" - mondta Lavrov.
„Gyakorlatilag teljesen megfosztottak egy szuverén államot a külpolitikához való jogához. Szerbia nemzetközi tevékenységét blokkolták, legalábbis egyelőre orosz irányban" - mondta Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy mielőbbi moszkvai látogatásra hívta meg szerb hivatali partnerét, Nikola Selakovicot, és kifejezte reményét, hogy "az illemről leszokott Brüsszel és kliensei" nem fogják megakadályozni ebben.
„Brüsszel irányvonala a Balkánon és Ukrajnában lényegében ugyanaz, csak amíg a Balkánon az EU azoknak kedvez, akik a szerbek érdekeit sértik, addig Ukrajnában a NATO és az EU egy olyan rendszert támogat, amely már régóta hadat üzent mindennek, ami orosz" - mondta az orosz külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője leszögezte: az ellenséges intézkedések, amelyek meghiúsították Lavrov belgrádi látogatását, ha meg is változtatták valamelyest a menetrendet, nem tudják jelentősen megzavarni Moszkvának a barátságos országokkal folytatott viszonyát.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház alelnöke hétfői Telegram-bejegyzésében „rendkívül kemény", a diplomáciai tiltakozáson túlmenő, közös gyakorlati ellenlépéseket sürgetett Oroszország és Szerbia részéről a légterüket a Lavrov gépe előtt lezáró három balkáni ország ellen. A szenátor hangot adott álláspontjának, mely szerint a három NATO-tagország nem önállóan, hanem amerikai befolyás hatására döntött így.
Az Interfax hírügynökség jelentése alapján egy orosz külügyi forrás úgy nyilatkozott az esetről, hogy: a diplomatáink még nem tudnak teleportálni.
Minél nagyobb hatótávolságú fegyvert szállítanak a nyugati országok Ukrajnának, annál távolabb fogja Oroszország tolni a területétől a fenyegetés vonalát – jelentett ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.
Helytelennek és leegyszerűsítőnek nevezte azt az állítást, amely szerint „ha nem lenne különleges művelet, nem lennének fegyverszállítások”.
Emlékeztetett rá, hogy más NATO-országokkal együtt az Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyvereket szállító Nagy-Britannia és Egyesült Államok is aláírta 1999-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) azt az elvet, hogy senki sem fogja a biztonságát mások biztonságának rovására erősíteni, de ennek ellenére a szövetséget öt körben bővítették az orosz határok felé.
Lavrov közölte:
A tárcavezető elmondta, hogy Moszkva a vele szemben barátságtalan országokkal is fenntartja a kapcsolatokat.
Mint mondta, ha ennek a „démonizálásnak” vége lesz, és amikor Európa észhez tér, Oroszország nem fogja ráerőltetni magát a Nyugatra, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat, de kész lesz megfontolni és mérlegelni a partnerek olyan ajánlatait, amelyek nem ellentétesek az érdekeivel.
Elvetette azt a lehetőséget, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzze az ukrán gabona ukrán kikötőkből való elszállításának kérdését. Azt mondta, a probléma megoldásához csak arra lenne szükség, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „megparancsolják” a kikötők aknamentesítését.
Emlékeztetett arra, hogy Oroszország naponta nyit humanitárius folyosót az Azovi- és a Fekete-tengeren, hogy biztosítsa a hajók kifutását a kikötőkből a nyílt tengerre.
Mind Moszkvát, mind Ankarát érdekeltnek nevezte az élelmiszerválság megoldásában.
A finn és a svéd NATO-csatlakozásról szólva azt mondta, hogy a lépés politikai értelemben nem javít a helyzeten. Ebben az ügyben Oroszországot csak az érinti, hogy ennek a két ország belépése a jelent-e közvetlen fizikai, anyagi fenyegetést a számára.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve azt hangsúlyozta újságíróknak, hogy Oroszország soha nem jelentett és nem jelent fenyegetést Finnországra vagy Svédországra nézve, és fordítva sem. Így kommentálta Antti Pelttari finn rendőrfőnök nyilatkozatát, aki szerint Helsinki meglepődött azon, hogy Moszkva nem próbál nyomást gyakorolni Finnországra az országra a NATO-csatlakozásának ügyében.
Kétnapos látogatásra érkezett Odesszába hétfőn Claudia Roth, a német szövetségi kormány kulturális és médiaügyekért felelős államminisztere ukrán hivatali partnere, Olekszandr Tkacsenko kulturális és információs politikai miniszter meghívására.
„Meg akarjuk mutatni, milyen a kulturális élet egy támadás idején” – jelentette ki Roth. A tájékoztatás szerint a német zöldpárti politikust fogadja majd Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzója és Hennagyij Truhanov, Odessza polgármestere is.
Roth, aki ismételten támogatásáról biztosította az ukrán művészeket Németországban, a fekete-tengeri kikötővárosban látogatást tervez egyebek között az odesszai filmstúdióban, a városi filharmonikusoknál és az operában.
A stratégiai jelentőségű fekete-tengeri kikötőt a február 24-én megindult orosz hadművelet óta ismételten érték tüzérégi csapások. Mindemellett több tonna, külföldi exportra szánt gabona rekedt a tengeri blokád alatt lévő városban. Oroszország és Ukrajna jelenleg tárgyalásokat folytat Törökországgal a gabonaszállítmányok biztonságos kihajózásáról.