Kocsis Máté: A pártoknak is részt kell venniük a közös teherviselésben

A háborús infláció és a brüsszeli elhibázott szankciós politika miatt egy újfajta teherviselésben mindenkinek részt kell vennie, így a pártoknak és a frakcióknak is - minderről Kocsis Máté beszélt kedden az Országgyűlésben a frakciófinanszírozási szabályok átalakításáról szóló vitában. 

Kocsis Máté elmondta, hogy a szomszédban kitört háború miatt lett szükséges a rezsivédelmi és a honvédelmi alap létrehozására az eddigi gazdasági eredmények megóvása miatt.

A háborús infláció és a brüsszeli elhibázott szankciós politika miatt egy újfajta teherviselésben mindenkinek részt kell vennie, így a pártoknak és a frakcióknak is - idézte a Fidesz frakcióvezetőjének szavait az Origo.

Szólt arról is, hogyha a jelenlegi szabályok mellett működne tovább az országgyűlés, akkor is 3-3 milliárd forinttal kerülne többe a baloldal és a jobboldal. A javaslat értelmében hárommilliárd forintot vonnak el a baloldaltól, míg kétmilliárdot a jobboldaltól.

Eddig az volt, hogy egy ellenzéki képviselő 1,6-szor többe került, mint egy kormánypárti frakció képviselője. Mostantól kezdve is többe kerül majd egy baloldali képviselő, de módosulnak az arányok - mondta a Fidesz frakcióvezetője. 

A támogatottsági arányok azzal ugrottak meg, hogy a baloldali pártok hat frakciót alakítottak, miközben négy önállóan be sem jutna a parlamentbe. 

Kocsis Máté kifejtette, hogy az új számítási mód révén a választók akarata is jobban érvényesül majd. A választók nem frakcióalakításra szavaztak, hanem listákra. Mindenkinek részt kell vennie a közös teherviselében, hogy a magyar emberek terhei csökkenjenek - mondta a politikus.

A kormány támogatja a javaslatot

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja a törvényjavaslatot és annak céljait. 

Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a parlament és a frakciók működési költségeit csökkenteni kell a mostani háborús inflációs helyzetben. Kijelentette, hogy a baloldalt csak a hatalom és a pénz érdekli, ezért trükköztek a frakciók létrehozásával.

A frakciók finanszírozása kapcsán jelenleg súlyos aránytalanságok vannak, mivel a korábbi ciklushoz képest kevesebb baloldali képviselő többet keres, mint a korábbi ciklusban. 

Miközben a baloldal áprilisban 800 ezer szavazatot vesztett, addig 3 milliárd forinttal többet keresne, mint a korábbi ciklusban - mondta Zsigó. Ez teljesen igazságtalan főleg a mostani háborús inflációs helyzetben - tette hozzá. A javaslat egy új komplex számítást vezet be, és ennek révén igazságosabb lesz a támogatási rendszer, de még így is több jut majd az ellenzéki képviselőknek - mondta Zsigó.

Arató Gergely gyurcsányista képviselő támadást indított a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása kapcsán. Szerinte nem jó az európai parlamenti szisztéma átvétele. Arató szerint a Fidesz erőltette a baloldalra azt, hogy közösen induljon a választáson. Végül a DK-s képviselő közölte, nem szavazzák meg a közös teherviselést biztosító javaslatot. 

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka a joggal való visszaélésnek nevezte a Gyurcsány vezette baloldal azon lépését, ahogyan hat frakcióba osztódtak. Az uniós integráció mélyítésének tartja, hogy a vagyonnyilatkozati rendszerben átveszik az európai parlamenti szabályokat. 

A nemzetgazdasági stabilitás fenntartását szolgálja a parlamentnek benyújtott kormánypárti javaslat, amely a frakciófinanszírozás átalakításával sok milliárd forintot takarít meg a költségvetésnek, és így az adófizetőknek.

Ahogy korábban megírtuk, a baloldal összesen hárommilliárd forinttal zsebelt volna be több pénzt ebben a parla­menti ciklusban, mint az előzőben, amiatt, mert a képviselőik a korábbinál több frakciót alkottak. Az „osztódás” célja a minél nagyobb támogatás megszerzése, hiszen miután a baloldal egy listán indította valamennyi képviselőjét, a választást követően hat különböző frakcióra szakadt, hogy minél több csatornán kaphassák a frakciótámogatásokat.

Képviselőcsoportonként jár ugyanis működési, ellátási, bér- és cafetériakeret is. Tehát a baloldali politikusok úgy kapnának most sokkal több pénzt, mint az előző négy évben, hogy nyolcszázezer emberrel kevesebben szavaztak rájuk, mint a múltkori választáson. Részletesen: az elmúlt négy évben egy kormánypárti képviselő havonta 2,2 millió forintba került, míg egy baloldali képviselő 3,1 millióba. Ha nem változna a számítás, akkor ebben a ciklusban egy kormánypárti képviselő 2,7 millió forintba, míg egy ellenzéki 4,5 millióba – vagyis majdnem kétszer annyiba – kerülne az adófizetőknek.

A törvénymódosítás előterjesztői szerint ez nincs rendben, havonta képviselőnként másfél millió forint többlete keletkezne a baloldalnak, holott kevesebben lettek. Az országgyűlési törvényt módosító, új finanszírozási szabályok összesen hárommilliárd forintot vonnak el az ellenzéki és további kétmilliárd forintot a kormányárti képviselőcsoportoktól, ezek az összegek a rezsivédelmi alapba kerülnének. Az indoklás szerint az a cél, hogy a közelmúltban kialakult gazdasági és háborús helyzetben ez az összeg is hozzájáruljon a nemzetgazdasági stabilitás fenntartásához.

Ha megszavazzák a képviselők, átalakulnak a politikusi vagyonnyilatkozatok is. Az erre vonatkozó, ugyancsak kormánypárti javaslat az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét vezetné be itthon. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető tegnap közösségi oldalán arról írt, sok bírálat éri hosszú évek-évtizedek óta a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, ezért érdemes azon változtatni, függetlenül attól, hogy ezek a kritikák megalapozottak-e vagy sem. A Magyarországgal szembeni brüsszeli kettős mérce sajnos a mindennapjaink része, ezért mindezt kivédendő az tűnik a legcélszerűbbnek, ha az EP-ben használt szabályokat szóról szóra beépítik a magyar jogba. Ugyanezt a rendszert használják például Németországban is, így talán elkerülhetők a nemzetközi viták – jegyezte meg.

Ha elfogadják a módosítást, a magyar országgyűlési képviselőknek is az EP szabályai szerint kell vagyonnyilatkozatot tenniük a jövőben. Így nyilatkozniuk kell például a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységükről, és azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelem származik. Újdonság lesz a mostani rendszerhez képest, hogy a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságukról és tisztségükről is számot kell adniuk. A javaslat indoklása szerint mindez erősíti az uniós integrációt.