Júniusban átlagosan 21 ezer forintot takaríthatnak meg a magyar háztartások a benzinárstoppal

A magyar kormány 2021 novemberében a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát 480 forint/liter szinten maximalizálta, mely intézkedését több lépcsőben, július 1-ig meghosszabbította. Tekintettel arra, hogy az európai országokban drasztikusan emelkedik az üzemanyag ára, a Századvég megvizsgálta, hogy a magyarok – a gépkocsihasználat gyakoriságát figyelembe véve – mekkora megtakarításra tehettek szert a kormányzati üzemanyagárstop révén.

Kiindulópontként fontos rögzíteni, hogy a hatósági ársapka nélkül a lakosság literenként 480 forint helyett 768 forintért vásárolhatna benzint, illetve 751 forintért gázolajat. A világpiaci árak érvényesülése esetén júniusban a magyar autósoknak – a 76 literes, átlagos havi üzemanyag-fogyasztásukból kiindulva – átlagosan 21 ezer forinttal kellene többet fizetniük az üzemanyagért. Érdekesség, hogy jelenleg hazánkban összesen 2,4 millió háztartás használ gépkocsit, így az említett megtakarítások körülbelül 5,5 millió embert érintenek - írja a Századvég kutatásában.

A benzinárstop létfontosságú segítség az ingázóknak

Az üzemanyagárstop révén elérhető megtakarítás – a gépjárműhasználat gyakoriságának függvényében – különböző mértékű az egyes háztartásoknál. Az egy háztartásra eső havi átlagos üzemanyag-fogyasztás alapján megkülönböztették:

• a gépkocsit alkalmanként használók (havonta kevesebb mint egyszer tankolják tele az autójukat, havonta átlagosan 17 liter üzemanyagot fogyasztanak, a gépjárműhasználók 20 százalékát teszik ki),
• a gépkocsit átlagosan használók (havonta egyszer tankolnak, havonta átlagosan 48 liter üzemanyagot fogyasztanak, az autóval közlekedők 40 százalékát teszik ki),
• a gépkocsit gyakrabban használók (havonta több mint egyszer, de kevesebb mint kétszer tankolják tele az autójukat, havonta átlagosan 88 liter üzemanyagot fogyasztanak, a gépkocsihasználók 20 százaléka sorolható ebbe a csoportba), valamint
• a gépkocsit intenzíven használók (havonta több mint kétszer tankolják tele az autójukat, havonta átlagosan 182 liter üzemanyagot fogyasztanak, a gépjárműhasználók 20 százaléka sorolható ebbe a kategóriába) csoportját.

Miközben az autót csak alkalmanként használók átlagosan havi 4800 forintot takaríthatnak meg, addig a gépkocsit átlagos mértékben használók – akik havonta egyszer teletankolják az autót – a benzinárstop következményeként átlagosan havi 13 ezer forintot spórolhatnak - emelik ki.

Az autót ennél gyakrabban használók körében (havonta körülbelül két teletankolás) átlagosan havonta 24 ezer forint takarítható meg a benzin és gázolaj ára felső határának rögzítése révén. Az átlagosnál gyakoribb gépjárműhasználat nem feltétlenül kényelmi szempontokat szolgál, valamint nem kizárólag a jómódúakra jellemző. Az ingázó munkavállalók esetében a fokozottabb autóhasználat egyenes következménye a munkavégzési kötelezettségek teljesítésének, így a közlekedők ezen csoportja számára különösen fontos az üzemanyagárak mérsékelt szintjének fenntartása. Ezt a tényt figyelembe véve a gépkocsit intenzíven használók (havonta több mint két teletankolás) átlagosan havi szinten 50 ezer forintot takaríthatnak meg a kormányzat intézkedésének köszönhetően - áll a kutatásban.

Nyilvánvalóan az nyer a benzinársapkán, akinek autója van. Na, most Magyarországon, akinek autója van, kevés kivételtől eltekintve, az csak a középosztályhoz sorolható inkább, ezeknek teljesen fölösleges támogatást adni – mondta Bokros Lajos, a megszorító csomagjáról ismert korábbi MSZP-s pénzügyminiszter, olvasható a Mediaworks Hírcentrum összefoglalójában.

Bokros nemcsak a hatósági üzemanyagárat bírálta, hanem a hatósági árakat általában is, mondván, az árstopnak romboló hatása van, az „ársapkák" szerinte hosszú távon fenntarthatatlanok, és ha véget érnek, akkor az érintett termékek ára hosszú ideig magasabb lesz a vártnál. 

Fekete-Győr bevallotta: ha kormányon lennének, csatlakoztak volna az olajembargóhoz

A Momentum megbukott elnöke elmondta: ha ők lettek volna kormányon, csatlakoztak volna az olajembargóhoz, a bolgár példát követve.A baloldali közgazdászok már 2014 óta hajtogatják, hogy a rezsicsökkentés fenntarthatatlan, hasonlóképpen vélekedtek a teljes foglalkoztatásról szóló miniszterelnöki ígéretről is, azonban mindkét téren az idő igazolta, hogy tévednek.

Mint ismert, több európai országban mérsékelték az üzemanyagok árát. Lengyelországban az adótartalmat csökkentették az üzemanyagok esetében, de a nettó árak emelkedését ez sem befolyásolta. Spanyolországban 20 eurócentes kedvezménnyel igyekeznek csökkenteni az árakat, egyelőre sikertelenül, és így az inflációt sem tudták megfékezni. A magas üzemanyagárak tehát nemcsak a tehetőseket sújtják, hanem azokat is, akiknek nincs autójuk. Nem véletlen, hogy az új szlovén kormány is kénytelen volt visszaállítani az ársapkát, amelyet a választások után eltöröltek.

A magyar rendszámmal rendelkező autósoknak nyújtott kedvezményes benzinár ellen próbált érvelni Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője a napokban egy televíziós műsorban.

A magyar fogyasztókkal szemben az uniós bürokraták pártjára állt Gyurcsány Ferenc egykori államtitkára, Horn Gábor, aki egy televíziós műsorban elfogadhatatlannak nevezte a magyar rendszámmal rendelkező autósokra vonatkozó benzinárstopot. A volt SZDSZ-es politikus, jelenleg a Republikon Intézet vezetője önmagát piaci fundamentalistának nevezte és azt állította, hogy ez a modell törvénytelen, és el fog tűnni.

Az N1TV május 28-i adásában a benzinárszabályozásról Horn konkrétan ezt mondta:

„Bármi jöhet, azt látjuk tehát, hogy a fantázia végtelen. Ezek a lépések. Erről egyébként én azt gondolom, hogy ez nem állja ki az európai uniós keretek próbáját. Tehát azt gondolom, hogy ez nem fér bele az európai uniós megállapodásokba, nem lehet különbségtétel. Tehát az áru, a szolgáltatások szabad áramlása alapján nem lehet megkülönböztetni európai állampolgárokat, attól függően, hogy magyarok vagy osztrákok, vagy szlovénok. Tehát én azt gondolom, hogy ez el fog tűnni, de arra nagyon jó, hogy évek múlva fog kiderülni róla, hogy hát ez törvénytelen volt...„

Pár perccel később a műsorban a brüsszeli bürokratákat kezdte védeni, mondván, hogy a kormánypárti politikusok részéről „borzasztó szemétnek és morálisan vállalhatatlannak” tartja azokat a kijelentéseket, amelyekkel az elhibázott uniós szankciókat kritizálják. Horn Gábor szerint ugyanis nem Brüsszel miatt alakult ki a gazdasági válsághelyzet, mivel nem ők, hanem az oroszok támadták meg Ukrajnát. Arról nem beszélt, hogy a háború önmagában nem indokolja olyan uniós szankciók kivetését, amelyek több kárt okoznak Európa országainak, mint az oroszoknak.

Horn a műsorban még hitet tett a piac mindenhatósága mellett is, azt fejtegetve, hogy ő egyébként piaci fundamentalista, és azt gondolja, hogy a piacnál nincs jobb dolog a világon, ezért az ársapkához hasonló közvetlen állami beavatkozást elfogadhatatlannak tartja.

Korábban baloldali politikusok is támadták az árszabályozást és a piaci viszonyokhoz való visszatérést követelték. Dávid Ferenc, a DK új országgyűlési képviselője április végén a Szeged Tv adásában azt hangoztatta, hogy nem szabadna benzin- és élelmiszerárstopot bevezetni, hanem inkább a lakosságnak kellene spórolnia. „Én szerintem piaci folyamatokba ily módon beavatkozni nem szabad, a költségeket el kell ismertetni az árban, tehát azt hiszem, hogy ez hosszú távon nem valósítható meg” – fogalmazott. Hozzátette: bár elfogadja, hogy a kormány védeni akarja az alapvető élelmiszerek árát, de szerinte előbb-utóbb azért mégiscsak abba az irányba kellene menni, hogy szokjuk meg azt, hogy visszaállunk a versenypiaci körülményekhez.

A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a hétvégi videós jelentkezésében a benzinársapka megszüntetését javasolta. Szerinte a benzinárak magasabbak mindenhol Európában, hiszen Orbán befagyasztotta őket. „Mégis gazdaságilag ez a többi ország, ez ahhoz képest nagyon jól elvan” – vélekedett a hódmezővásárhelyi polgármester.