POLITIK
Az előző hat hónap és a 13. havi nyugdíj után járó emelést is megkapják.
A júliusi nyugdíj mellett az előző hat hónap és a 13. havi nyugdíj után járó emelést is megkapják az idősek. Erről Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő számolt be a közösségi oldalán.A júliusi nyugdíjjal együtt az azt megelőző hat hónap és a 13. havi nyugdíj után járó emelést is megkapják az idősek – írta Facebook-oldalán Szentkirályi Alexandra.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még egy április végi Kormányinfón jelentette be, hogy a kormány rendkívüli nyugdíjemelésről döntött.
Július 1-től további 3,9 százalékkal emelik a nyugdíjakat, így összesen 8,9 százalékkal emelnek a nyugdíjakon - derült ki akkor, majd kisvártatva Orbán Viktor alá is írta az erről szóló rendeletet. A kormányfő akkor elmondta, hogy a háború miatt emelkednek az árak, nő az infláció, a nyugdíjasokat pedig meg akarja védeni a kormány.
A rezsivédelmi és a honvédelmi alapra azért van szükség, hogy a családok terhein könnyíteni tudjunk, meg tudjuk őrizni az elért eredményeket, a háborús helyzetre válaszolva pedig garantálni az ország békéjét és biztonságát - mondta a pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának a jövő évi költségvetés tervezetéről.
Varga Mihály emlékeztetett: 2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat. A magas energiaárak, az emelkedő infláció és az adósságszolgálat kamatterheinek növekedése jelentősen növelik a kiadásokat - jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elkötelezettségén mindez nem változtat. A jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára, éppen ezért a hiány és az államadósság is csökken 2023-ban, 3,5 százalékra, illetve 73,8 százalékra.
A rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban két évre - 2022-re és 2023-ra - terveznek.
A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyna be. Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját - NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költi védelemre - már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni - jegyezte meg.
Varga Mihály elmondta, hogy a rezsivédelmi alappal az a céljuk, hogy megvédjék a korábban elért eredményeket, könnyítsenek a családok terhein. A rezsivédelem fontosságát mutatja az, hogy Európa számos országában most keresik a megoldást a családi költségvetések megtámogatására az energiacégek extraprofitján keresztül; erről Nagy Britanniában, Németországban és Franciaországban is folynak viták - jelezte.
A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely biztosítja ezt a védelmet, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében.
A magyar kormány úgy döntött, hogy meg kívánja ezt a rendszert őrizni: a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás - akár gázról, akár áramról van szó - az eddig megszokott keretekben történjen.
Varga Mihály szerint fontos lenne, hogy a vállalkozások által megindított fejlesztések folytatódjanak, a tervezett külföldi beruházások megvalósuljanak. Azon vannak, hogy a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz támogatást nyújtsanak, „ez tudja a következő 2-3 év lendületét megadni” - mondta. Hangsúlyozta: ha a bevételeink elmaradnak, ha a növekedés leáll, „jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban”.
Kitért arra is: a katáról tartanak még az egyeztetések, az a céljuk, hogy a kedvezményes adózás előnyeit megőrizzék a kis egzisztenciájúak számára, de „a katára rakódó visszaéléseket felszámolják”.
Elmondta, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de bízik a megállapodás létrejöttében. A másik uniós kérdésben, a hétéves költségvetésről a tárgyalások július végére zárulhatnak le, így a 2023-as költségvetésben azok forrásaival már számolhatnak - tette hozzá.
Végül Varga Mihály arról is beszélt, hogy a monetáris és a fiskális politika is azon van, hogy amennyire lehet, az inflációt megfékezze; arra számítanak, hogy a fogyasztói áremelkedés trendje megáll, ezért a jövő évi költségvetést 5-6 százalék közötti inflációval tervezték.
A hazai baloldal által támogatott intézkedések ellehetetlenítenék a rezsicsökkentés és a benzinárstop fenntartását, ami drasztikusan megnövelné a magyar háztartások terheit, átlagosan hetvenkilencezer forinttal, de a nagycsaládok esetében bőven százezer forint is lehet a különbözet – derült ki a Századvég felméréséből.
A közelmúltban több baloldali politikus és véleményformáló tüntette fel pozitív színben Brüsszel energiaembargós javaslatait – írta pénteken a Századvég Konjunktúrakutató. Emlékeztettek, Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kifejtette, hogy amennyiben a baloldal kormányozna, akkor Magyarország – a bolgár példát követve – „mindenképpen csatlakozott volna az olajembargóhoz”.
A Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence a magyar kormány törekvéseit az olajembargó alóli mentesség elérésére úgy értelmezte, hogy a kormányzat „12 év bűnös tétlenség után, a magyar embereket túszul ejtve zsarolja az uniót”. Egyebek mellett az összefogott baloldali tömb egykori kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter korábban kijelentette, hogy „A rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani”, míg az üzemanyagárstopot „elhibázott megoldásnak” titulálta. Ehhez hasonlóan Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a rezsicsökkentést 2014-ben egyszerűen „hülyeségnek” nevezte.
Amennyiben kivezetésre kerülnének a hatóságilag rögzített rezsiárak, akkor a villamosenergia-tarifák a jelenlegi több mint háromszorosára, míg a földgázszolgáltatások ára az öt és félszeresére emelkedne. A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy – rezsicsökkentés nélkül – egy átlagos magyar háztartás kilencezer forintos villamosenergia-kiadása harmincezer forintra, míg a 13 ezer forintos földgázszámlája 71 ezer forintra nőne.
Így összesen a rezsiszámla havi 22 ezer forintról 101 ezer forintra emelkedne, ami havonta 79 ezer, éves szinten több mint 948 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos magyar háztartásnak. Hangsúlyoznunk kell továbbá, hogy a rezsi piaci árazásával járó többletköltségen felül – amennyiben az olajembargó hatásaként a benzin és gázolaj esetében sem érvényesülhetne a hatósági ársapka – a magyaroknak júniusban a 76 literes, átlagos havi üzemanyag-fogyasztásukból kiindulva átlagosan 21 ezer forinttal kellene többet fizetniük az üzemanyagért – derült ki a Századvég összegzéséből.
A háztartások energiafogyasztását nagymértékben befolyásolja az egy fedél alatt élők száma, ugyanis minél többen alkotnak egy háztartást, annál nagyobb az energiafogyasztás mind a villamosenergia, mind a földgáz tekintetében. A piaci árak bevezetése okozta árnövekedés így fokozottan hátrányos lenne a családos és különösen a nagycsaládos háztartásokra nézve. Egy nyolcfős nagycsalád 132 ezer forinttal fizetne többet havonta a Századvég számításai szerint a rezsicsökkentésben garantált tarifákhoz képest.
Ripost hírek
