Gyöngyösi Márton indulása a Jobbik elnökségért félelmet kelt a zsidóság körében

Újabb zsidó szervezet adott hangot félelmének amiatt, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője is benevezett a július 2-án esedékes tisztújításra, amelyen új elnököt választ a Jobbik kongresszusa.

Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára kedden a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy a zsidó közösség tagjai nagyon nagy aggodalommal figyelik, hogy egy ilyen ember lehet egy parlamenti párt vezetője.

Gyöngyösi 2012-es parlamenti felszólalásában a zsidó származású képviselők listázására tett javaslatot, amely a legsúlyosabb antiszemita megszólalás volt egy magyar parlamenti képviselőtől. Gyöngyösi szerint az itt élő és különösen a Magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban lévő zsidó származású emberek, akiknek kettős állampolgárságuk is van, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Magyarország számára.

„Egy olyan pártnak, amely rasszizmusban és antiszemitizmusban fogant, nem kellene már léteznie. Legjobban akkor teljesíti be a küldetését, ha feloszlatja önmagát – fogalmazott Szalai Kálmán. Majd hozzátette: a Jobbik jelenlegi EP-képviselője tíz évvel az ominózus felszólalása után visszatér ahhoz a szellemi kútfőhöz, amelynek tagjaként azt a „dicső” nyilatkozatot megtette. Ráadásul azóta nem volt benne annyi karakánság, hogy kiálljon, és azt mondja, tévedtem, rosszat mondtam, helyette a maszatolást választotta.

A Tett és Védelem Alapítvány titkára úgy vélekedett, hiába fogott össze a Jobbik Gyurcsány Ferenccel, ez a párt ugyanaz a párt, amelyik annak idején cigányozott, zsidózott, Magyar Gárdát hozott létre, masírozott, fenyegette az embereket az utcán.

Kiemelte, a 2022-es választás előtt rengeteg olyan párt volt, amelyik önmagát szembeköpve, politikai haszonszerzésből együttműködött a Jobbikkal.

Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese ugyanakkor az ATV-ben arról beszélt, a Jobbik mindent túlél. „Egy olyan pártnak, amely a tizenhét-tizennyolc fős frakcióhoz szokott, nem kellett volna a »jobbközép« arcélét beáldoznia” – mondta.

A Jobbik elnökjelöltjei eközben viszont erős kampányba kezdtek. A szexuá­lis erőszak feltételezett elkövetője, a szatmári Földi István kortesbeszédében célját úgy fogalmazta meg, hogy „önállóan, a magunk útját járva, ismét meghatározó és megkerülhetetlen erő legyünk a magyar politikai életben.

Iszonyatos munka kell ehhez és ahhoz is, hogy a baloldali és liberális ellenzéki erők szövetségéből kilépve, végre újra önálló és bizalmat teremtő arculattal állhassunk a választópolgárok előtt mi, mint jobbikosok”. Kitért arra is, hogy bár Jakab Péter lemondott, „kiemelten fontosnak tartom, hogy a párt új elnöke képes legyen hatékonyan együtt dolgozni a párt frakcióvezetőjével, vagyis Péterrel. Mi ketten valóban bajtársak vagyunk”.

Riválisa, a magyar zsidókat listázni akaró Gyöngyösi Márton euró­pai parlamenti képviselő szerint viszont a következő EP-választás selejtező, ahol ha elbuknak, a Jobbik már csak néző lesz a politikai színtéren. Gyöngyösi ezért konzervatív irányba vinné a pártot, ennek ellenére jelezte, hogy a baloldali pártokkal még nem ért véget a munka. Kijelentette: „Bár az ellenzéki együttműködés a választásokon óriási vereséget szenvedett, valószínűleg lesz még dolgunk a többi ellenzéki párttal, és ezt én magam is így tartom helyesnek.“ Emlékezetes, ő egyike volt azon jobbikosoknak, akik Soros embereivel konferenciáztak Brüsszelben.

Gyöngyösi indulását Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője és Róna Tamás, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet elnöke egyaránt kritizálta. Róna szerint ha egy ilyen eszmerendszerrel politikus domináns szereplőjévé válhat a közéletnek, az maga a katasztrófa. Róna Tamás arról is beszélt, hogy 2012-ben, amikor Gyöngyösi az említett listázási ötletét ismertette az Ország­gyűlésben, a hazai zsidóság körében egy időre eluralkodott a félelem.

Ugyanakkor a XXI. Század Intézet elemzése szerint a párt a végóráit éli.

Csapást csapás követ a Jobbikban: tegnap a párt fellegvárának számító Tapolca esett el, Dobó Zoltán jobbikos polgármester közgyűlési többsége omlott össze amiatt, hogy az ellenzéki összefogás négy képviselője kiugrott a várost irányító civil egyesület frakciójából. A Jobbik választmánya egyébként július 2-ra tűzte ki az elnökválasztó kongresszus időpontját. Sajtóhírek szerint erre bejelentkezett a szexuális erőszakba torkolló buli feltételezett elkövetője, Jakab Péter lemondott elnök bizalmasa, Földi István, továbbá az elnök megpuccsolásában szerepet vállaló Ander Balázs alelnök és Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselő is.

A Jobbikon belüli személyi ellentétek mára odáig fajultak, hogy a párt vezetői egymást is feljelentik, a kiszivárgó információk szerint pedig a mozgalom megmaradt erőforrásainak megszerzéséért folytatott belső küzdelem újabb pártszakadást, sőt Jakab Péter távozását is eredményezheti – olvasható abban az elemzésben, amelyet a XXI. Század Intézet tett közzé csütörtökön.

Mint írják, a Jobbik megszűnés irányába tartó története nem ismeretlen a magyar politikában: egykori parlamenti pártként a Független Kisgazdapárt (FKgP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is hasonlóképpen esett szét, ezért is nevezhetjük a Jobbikban zajló mostani folyamatokat „elkis­gazdásodásnak”. Mivel az ellenzéki oldal többi szereplőjének már nincsen szüksége a szavazóit teljesen elveszítő Jobbikra, így mára ők is érdekeltek lettek abban, hogy az egykori nemzeti radikális párt a lehető leghamarabb a felejtés homályába vesszen. A Tapolcán történtek is ebbe az irányba mutatnak – tehetjük hozzá.

A XXI. Század Intézet elemzői rámutatnak, hogy a Jobbik a végóráit éli. A múlt héten Jakab Péter bejelentette, hogy – miután teljesen elfogyott körülötte a levegő, illetve megingott az elnökség bizalma is – távozik a párt éléről. Ennek előzménye, hogy a párt történelmi kudarcot szenvedett el a baloldali összefogás részeként az április 3-i választáson, gyakorlatilag teljesen eltűntek a szavazói, akik vagy a Fideszhez, vagy a korábbi jobbikos pártszakadások eredményeként létrejött Mi Hazánkhoz vándoroltak, esetleg egyszerűen otthon maradtak.

A választási kudarcot Jakab Péter nem kezelte megfelelően, a tanulságok levonása és szerényebb kommunikáció alkalmazása helyett továbbra is agresszív stílusban szerepelt a nyilvánosságban és a párton belül is. Erre jött rá a Szilágyi György élettársát érintő erőszakbotrány, amely kapcsán Jakab Péter egyáltalán nem tanúsított együttérzést, továbbá olyan, belső konfliktusokba bonyolódott, ami a párt vezetésében jogi természetű vitává fajult: saját elnökhelyettesének, Potocskáné Kőrösi Anitának a feljelentéséről beszélt, amit – mint azt tegnap megírtuk – végül nem tett meg, csupán a párton belüli zsarolásra használta a fenyegetőzést.

Tovább növeli a feszültséget, hogy a megmaradt erőforrásokért is megindult a belső küzdelem, Jakab Péter párton belüli ellenfelei a frakciópénzeket is szeretnék megkaparintani. Ebből fakadóan nem elképzelhetetlen, hogy a frakción belül is megpuccsolják majd Jakab Pétert, akinek így nem lesz maradása a Jobbikban – olvasható a tanulmányban. A Jobbik megszűnése egyre reálisabb, ugyanis szavazók és ismert politikusok nélkül garantált a szétesésük, és a tel-jes eljelentéktelenedésük. Emellett a többi ellenzéki párt sem érdekelt a Jobbik létezésében – hangsúlyozza az elemzés.