Brüsszel a szankciókkal tönkreteszi Európát

Az orosz-ukrán háború és az Oroszország elleni gazdasági szankciók hatására az egész nyugati világban elszabadult a háborús infláció. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az orosz gazdaság átvészeli ezt az időszakot, más kereskedelmi partnereket találnak az európaiak helyett, számos területen önerőből oldják meg a kihívásokat, míg Brüsszel az átgondolatlan és ideológiai alapon hozott intézkedések miatt romba döntötte a teljes Európai Unió gazdaságát. Azonban nemcsak Európában, hanem a szankciók másik nagy támogatójánál, az Egyesült Államokban is egyre drámaibb a helyzet. A legfrissebb adatok szerint a háborús infláció elérte a 8,6 százalékot, miközben történelmi csúcson az üzemanyag ára is. A brüsszeli őrület viszont nem áll meg, már készek lennének tárgyalni a gázembargóról és az importvámokról is.

Az Európai Unióban elképesztő áremelkedés tapasztalható, amelyhez a háború és a Brüsszel által hozott oroszellenes szankciók egyaránt hozzájárulnak. A legsúlyosabb helyzet a balti államokban van: Észtországban a májusi adatok szerint 20,1 százalék, Lettországban 16,4 százalék, míg Litvániában 18,5 százalék volt a háborús infláció - írja cikkében az Origo.

Szintén kétszámjegyű volt a háborús infláció Hollandiában, Görögországban és Szlovákiában is. Korábban arról is beszámoltunk, hogy Csehországban három évtizedes csúcsot döntött a háborús infláció a májusi 16 százalékos adattal. Legutóbb a cseheknél 1993-ban volt tapasztalható hasonló, akkor az infláció meghaladta a 18 százalékot.

A cseheknél egyébként nagyon hasonló kép rajzolódik ki, mint az Unió legtöbb országában, vagyis hogy a háború és a szankciók miatt elszabadult energetikai árak feltornásszák minden más termék árát is. Csehországban a friss adatok szerint az élelmiszerek és üdítőitalok 15,1 százalékkal drágultak, a földgáz 49,2 százalékkal, a tüzelőanyag 30,1 százalékkal, az áram 30,8 százalékkal, a meleg víz és a fűtés pedig 17,8 százalékkal.

Szintén elképesztő mértékben, 44,3 százalékkal emelkedett az üzemanyag ára a benzinkutakon tavaly májushoz mérten, de az olyan alapvető élelmiszerek, mint a liszt (64,6), a tej (33,5) és a vaj (51,9) ára is rendkívüli mértékben növekedett.

Görögországban közel három évtizedes csúcs dőlt meg, májusban 11,3 százalékkal emelkedett a háborús infláció. Az ELSTAT közlése szerint a lakhatási költségek 35 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, valamint a földgáz ára éves szinten 172,7 százalékkal, a villamos energia ára 80,2 százalékkal, a fűtőolajé pedig 65,1 százalékkal emelkedett.

Április végére szintén új rekordra gyorsult az euróövezeti háborús infláció, a márciusi 7,4 százalékról 7,5 százalékra emelkedett. Az euróövezeti háborús infláció így már több mint háromszorosan meghaladja az Európai Központi Bank kétszázalékos eddigi célját. Ugyan lassult az energiaárak növekedése, de még így is rendkívül magas a háborús infláció ezen a területen:

Az Eurostat összegzése szerint áprilisban 38 százalékos drágulás volt tapasztalható a márciusi 44,4 százalékkal szemben.

Az osztrákoknál is rég nem látott mértékben nőttek az árak, az áprilisi pénzromlás elérte a 7,2 százalékot, ami a legmagasabb inflációs mutató 1981 ősze óta. Egy felmérés szerint az osztrákok 92 százaléka érzi úgy, hogy jelentősen nőtt többek között az élelmiszerek ára, ennek hatására pedig az emberek harminc százaléka tervezi vásárlási szokásainak megváltoztatását, míg 75 százalék most már nagyon fontosnak tartja, hogy csakis akciós termékeket vásároljon.

A spanyol kormány az 1985 óta nem tapasztalt háborús inflációs nyomás miatt kénytelen volt lazítani a kukoricaimport feltételeit, miután a takarmánynak szánt kukorica harminc százalékát Ukrajnából importálta. Emellett Horvátországban is rendkívül rossz a helyzet, ott az ország függetlenné válása óta nem volt ilyen magas inflációs adat.

Az Egyesült Államokban eközben négy évtizedes csúcson a háborús infláció, amely májusban 8,6 százalék volt. Az üzemanyag ára 49 százalékkal emelkedett, míg az energiaárak 34,6 százalékkel nőttek az előző év azonos időszakához képest.

Magyarországon ezzel szemben a kormány megvédi a rezsicsökkentést, ráadásul az árstopnak köszönhetően a kutakon is 480 forintért tankolhatnak az autósok, valamint az alapvető élelmiszerek egy részének árát is befagyasztotta a kormány.

Brüsszel viszont a szankciókkal egyre inkább belelöki az Európai Uniót a háborúba, hiszen ezek a gazdasági intézkedések ugyan Oroszországot célozzák, de mégis Európa gazdaságát teszik tönkre. Ráadásul Brüsszel most új őrültséget készít elő: állítólag hamarosan asztalra kerül az esetleges gázembargó is, amely felérne egy öngyilkossággal az Európai Unió számára.

Brüsszel gőzerővel dolgozik a gázembargó bevezetésén, ha a tagállamok elfogadják az intézkedést, az európaiaknak tartós ellátási nehézségekre kell felkészülniük - mutatott rá Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője a Facebookon.

Ha az olajembargó atombomba lett volna a gazdaságra, akkor a gázembargó armageddon. Hiába javasolják ezt többen, a magyar kormány minden gázembargós javaslatra is határozottan nemet fog mondani, mert nem hagyja, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát - fogalmazott a Facebookra csütörtökön feltöltött videójában Hollik István, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.

A videó elején Hollik emlékeztetett, hogy Orbán Viktor nagy sikert ért el az uniós csúcson, amikor visszaverte a brüsszeli olajembargós javaslatokat.

Hozzátette: a rezsicsökkentésért folytatott küzdelem azonban nem ért véget, hiszen hazai és nemzetközi színtéren is egyre többen vannak azok, akik most az olajembargó után gázembargót követelnek. Erről nyilatkozott az ukrán elnök mellett Ljubov Nepop nagykövet is, Kocsis-Cake Olivio személyeben a hazai baloldalon is volt olyan politikus, aki ezt követelte.

A tét óriási: a magyar rezsicsökkentés ugyanis megvédi a magyar embereket, elég csak szétnéznünk Európában, hogy milyen mértékben.

A lakossági villanyáram ára a magyarénak hat és félszerese Londonban, közel öt és félszerese Koppenhágában, és majdnem ötszöröse Bécsben és Rómában.

A gázáraknál még drasztikusabb a helyzet: a magyar lakossági árakhoz képest Amszerdamban tizenötszörösét fizetik a lakosok, Bécsben tizenkétszeresét, Stockholmban és Londonban tizenegyszeresét, de Berlinben is közel a tízszeresét.

Ezek alapján teljesen világos, hogyha elzárnák a gázcsapokat, drasztikusan emelkednének a gázárak és leállna a gazdaság - mutatott rá Holllik István. Úgy fogalmazott: ha az olajembargó atombomba lett volna a gazdaságra, akkor a gázembargó armageddonnal ér fel. „Éppen ezért szeretnénk világossá tenni: nem fogjuk engedni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát, így ahogy az olajembargóra, úgy minden gázembargós javaslatra is határozott nemmel fogunk válaszolni” - szögezte le a kormánypárti politikus.

Ha Brüsszelben végképp elmennének otthonról, előre szólunk: ahogy az olajembargónál, úgy egy esetleges gázembargó ötleténél is a magyar nemzeti érdeket fogjuk védelmezni - írta Varga Judit Facebook-oldalán csütörtökön este.

Az igazságügyi miniszter arra reagálva posztolt a közösségi oldalra, hogy az utóbbi időben egyre inkább megszaporodtak az olyan hangok, amelyek az orosz olajembargó után most gázembargót követelnek. Mint ismeretes, az ukrán elnök után a napokban erről beszélt Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete is.

A téma kapcsán Varga Judithoz hasonlóan még a csütörtöki nap folyamán Hollik István, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója tett közzé egy videót a Facebookon, amelyben leszögezte, a magyar kormány nem hagyja, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát, ezért az olajembargó után egy esetleges gázembargós javaslatra is határozott nemet fognak mondani.