Az európai átlaghoz képest bizakodó a magyar lakosság

„Az európai átlaghoz képest bizakodó a magyar lakosság a gazdasági helyzetének jövőjével kapcsolatban” – hívta fel a figyelmet egy szakértő a Kossuth Rádióban. Ezt az „optimista fogyasztói várakozást” szerinte az indokolja, hogy 2010 óta a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek mindig az volt az egyik fontos célja, hogy javítsa a lakosság anyagi helyzetét. És sokan bíznak benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Ebbe a sorba illik bele – a szakértő szerint –, hogy a háborús válság ellenére marad a rezsicsökkentés.

„Hála Isten, hogy rezsicsökkentés van és nagyon reméljük, hogy ez maradni fog” – mondta még május elején az M1-nek a zalagereszegi Iványi Ildikó, aki a vele egy háztartásban élő gyermekeivel együtt már több mint félmillió forintot spórolt a rezsicsökkentéssel.

Magyarországon 2013 óta jogszabályok rögzítik és tartják fixen a magyar fogyasztók által fizetendő villamosenergia és földgáz árát. Elemzések szerint 2013 és 2021 között így összesen már több mint 2600 milliárd forintot spórolhattak a magyarok a rezsicsökkentéssel. Ennek megvédésére vállalkozott a kormány május utolsó hetében.

Orbán Viktor miniszterelnök akkor bejelentette, hogy

egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot hoznak létre, amelyeket a bankok és a multicégek extraprofitjának megadóztatásával töltenek fel.

Múlt héten három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol a részletszabályokat is elfogadták. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint az alapok célja, hogy a kormány a továbbiakban is megvédje a magyar lakosságot a drasztikusan emelkedő energiaáraktól, és az ország biztonságának megerősítéséhez folytassa a haderőfejlesztést.

A különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak és a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni idén és jövőre.

A gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta: számításaik szerint az extraprofit-különadó összege idén meghaladja a 800, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot.

„Nagyon fontos, hogy mindezt úgy léptük meg, hogy négy dolgot továbbra is megvédünk és ebben nem kötünk kompromisszumot, a teljes foglalkoztatottságot megvédjük, a nyugdíjasokat és a nyugdíjak vásárlóerejét megvédjük, a családtámogatásokat megvédjük és a rezsicsökkentést megvédjük, tehát összességében a családokat megvédjük” – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Nagy Márton hozzátette:

a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát nem az embereknek kell megfizetniük.

„A kormány célja továbbra is az, hogy a rezsicsökkentés megmaradjon és azzal a magyar családokat támogathassák” – szögezte le a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője a Kossuth Rádióban.

„Egy központi eleme a magyar kormányzati gazdaságpolitikának 2010 óta, hogy a lakosság helyzetét a kormány támogassa, javítsa. És, hogy ebben milyen sikeresek vagyunk csak egy konkrét indikátort is hadd mondjak. Hogyha az OECD-nek a fogyasztói bizalmi indexét nézzük, akkor ez az index egyedül Magyarországon, egész Európában Magyarországon jelez most optimista fogyasztói várakozásokat” – hangsúlyozta Sebestyén Géza.

A tervek szerint a rezsivédelemből az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek azonban ki kell lépniük. Vagyis a rezsicsökkentés csak a családoknak marad elérhető a jövőben.

Az árstopok megújításáról június közepéig dönt a kormány – írta a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, minden árstopról külön hoz döntést a kormány. Hozzátette, ezek jó intézkedések, ezért szeretnék őket továbbra is fenntartani. 

Az árstop február elsején lépett hatályba, azóta pedig az energiaválság mellett az orosz–ukrán háború is jelentős szerepet játszott abban, hogy Európa-szerte rohamos drágulás ment végbe az élelmiszerek piacán.

A benzinárstopot 2021. november 11-én jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter és 15-én lépett hatályba az intézkedés. A rendelet 480 forinton rögzítette a 95-ös oktánszámú benzin árának felső határát.

Rezsivédelmi és honvédelmi alap felállítását jelentette be a kormány május végén azért, hogy a gazdaságpolitikai célok ne kerüljenek veszélybe, és meg tudják védeni az országot. A két alapot finanszírozó extraprofitadó kivetéséről és az összegekről a hétvégén a kihelyezett kormányülésen döntöttek, a kormányrendelet megjelent a Magyar Közlönyben. 

A kormány a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, amelynek összege 2022-ben meghaladja a nyolcszázmilliárd forintot, jövőre pedig eléri az ezermilliárd forintot – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva. Extraprofitadót vetettek ki az olajvállalatokra, az erőművekre, a bankokra és a biztosítókra, a gyógyszerforgalmazókra és a légitársaságokra, pótadót a kiskereskedelmi, valamint a távközlési cégekre, tranzakciós illetéket vezetnek be a brókerszámláknál és a külföldi utalásoknál is. Emelkedik a chipsadó, a jövedéki adó és a cégautóadó, és változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai is.

Nagy Márton közölte, az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe. Nagy Márton megerősítette, a kormány folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, és gyorsan és keményen fellépnek, ha ez esetleg megtörténne. A miniszter szólt arról is, hogy a kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást.

A minisztériumok költségvetését tíz százalékkal csökkentették, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig ötszázmilliárd forint megtakarítást jelent. Emellett a kormány az állami beruházások átütemezésével és halasztásával 2022–2023-ban összesen 1150 milliárd forintot takarít meg. Nagy Márton kiemelte, a kormány a következő hetekben az infláció alakulását figyelembe véve dönt az élelmiszerek és üzemanyagok július elsején lejáró árstopjának sorsáról. Ezzel összefüggésben megjegyezte, a kormány tapasztalatai szerint egyelőre nem tetőzött ezeknek a termékeknek a drágulása.

A miniszter elmondta, a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető.

Nagy Márton emlékeztetett, a rezsicsökkentési szabályok eredetileg is a családoknak szóltak, a kormány a koronavírus-válság miatt döntött úgy 2021 végén, 2022 elején, hogy abba az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalatok is beléphessenek. A kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat. Ezek az új kormányzati intézkedések évente több mint kétezermilliárd forintos megtakarítást jelentenek, és elérhetővé teszik az idei 4,9 százalékos és a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Kijelentette, a kormány továbbra sem köt kompromisszumot abban, hogy a családok érdekében megvédi a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjak vásárlóerejét, a családtámogatásokat és a rezsicsökkentést.