Az esetleges energiahiány megölné a gazdaságot

Világos álláspontot kell képviselni az ukrajnai háborút illetően, de a válaszintézkedések során fontos figyelembe venni a realitásokat, ugyanis az energiahiány súlyos gazdasági károkat okozna - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtöki ülésén Párizsban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrajnai orosz agresszió következményeivel foglalkozó ülésen figyelmeztetett, hogy a közelmúlt eseményei következtében nehéz gazdasági helyzetre kell készülni.

Felszólalásában ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: el kell kerülni minden olyan intézkedést a következő hónapokban, amelyek további terheket rónának a gazdaságra és az emberekre, illetve biztosítani kell, hogy ne azoknak az országoknak kelljen megfizetniük a háború árát, amelyek nem felelősek érte.

Kiemelte, hogy a jelenlegi körülmények közepette kerülni kell bármifajta adóemelést. Emellett aláhúzta, hogy valóban nem szabad szem elől téveszteni a zöld átmenetet, azonban a jelenlegi körülmények közepette „őrült ötlet” lenne a terhek növelése, például a karbonadó bevezetése a hagyományos autót használók számára.

Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy a szankciók és egyéb válaszintézkedések elrendelése során tekintettel kell lenni a további áremelkedés megelőzésére, hogy így ellenőrzés alatt lehessen tartani az inflációt. Illetve - mint mondta - meg kell egyezni abban, hogy a korlátozások nem veszélyeztethetik az európai országok biztonságos energiaellátását.

„Miközben egyértelműen világos álláspontot kell képviselnünk a geopolitikai kérdésekben és az ukrajnai háborút illetően, figyelembe kell vennünk a realitásokat is, mégpedig azt, hogy az európai országok egy jelentős része olyan helyzetben van, ahol az energiaellátást az infrastruktúra és a földrajzi adottságok határozzák meg” - hangsúlyozta.

A miniszter rámutatott: a földrajzi adottságokat lehetetlen megváltoztatni, az infrastruktúra esetében pedig erre hosszú időre van szükség.

„Az esetleges energiahiány megölné a gazdaságainkat, és úgy gondolom, nem szabad, hogy ez legyen a célunk” - fogalmazott.

Őrült ötletnek és mindenképp megakadályozandónak tartjuk azt a brüsszeli elképzelést, amelynek alapján megadóztatnák a hagyományos meghajtású, dízel vagy benzines autóval közlekedő embereket - jelentette ki Szijjártó, aki az OECD ülését követően közölte: „nagyon úgy tűnik az elmúlt időszak fejleményeiből, hogy a világ egy kontrollálhatatlan hullámvasútra ül a gazdasági kilátások szempontjából”.
Mint mondta, nagy falatnak ígérkezik a globális kihívások kezelése, két dologban azonban biztosra kell menni, egyrészt nem szabad növelni az emberek adóterheit, másrészt el kell kerülni, hogy azok az országok fizessék meg az ukrajnai háború árát, amelyek nem felelősek érte.
„Mi elutasítunk minden olyan adóváltozást, amely az embereknek jelentene újabb tehernövekedést” - szögezte le.

Az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika kiszámíthatatlan világgazdasági környezetet teremtett. A kormány célja Magyarország stabilitásának megőrzése, a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjak védelme mellett is a fegyelmezett költségvetési politika fenntartása. Ennek érdekében a kormány tartja az idénre tervezett 4,9 százalékos költségvetési hiányt és folytatja az államadósság csökkentését. A frissen benyújtott, jövő évi költségvetésben továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, az államadósság és a költségvetési hiány további csökkentésével számol a kormány, miközben megvédi a rezsicsökkentést és erősíti a honvédelmet - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb közleményéből.

Május végéig az államháztartás központi alrendszere 2737,0 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2879,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 150,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 8,6 milliárd forintos hiányt értek el.

A költségvetési kiadások közül kiemelendő, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést: nyugellátásokra 2021,5 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra 892,0 milliárd forintot fordított a kormány május végéig.

Május végével lezárult a családi adóvisszatérítés folyamata is. A második körös kiutalási szakasz után, a gyermeket nevelő családok több mint 685 milliárd forintot kaptak vissza.

A jövő évi költségvetési tervben több mint 491 milliárd forintot szán az állam a lakástámogatásokra, ami jelentős - közel 30 százalékos - ugrás a 2022-es büdzsében szereplő kiadáshoz képest. A szabad felhasználású, de jelentős részben lakáscéllal felhasznált babaváró támogatásra az idei több mint 90 milliárddal szemben 175 milliárd forint van félretéve.

Ez arra utal, hogy a lakáscélú kedvezmények a várakozásoknak megfelelően jövőre is elérhetőek lesznek. - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából, amely a lakáspiacot érintő költségvetési kiadásokat vizsgálta meg.

A babaváró hitelekre betervezett 175,263 milliárd forint, illetve a lakástámogatások jogcímnél feltüntetett 491,225 milliárd forint ugyanis első pillantásra jóval több, mint amit esetleg a jegybanki alapkamat-emelési sorozat miatt a kamattámogatott konstrukcióknál emelkedő kamatkiadások indokolnának.

A lakástámogatások a tervezet szerint több mint 491 milliárd forintot tesznek ki 2023-ban, ami jóval meghaladja az idei költségvetésben szereplő 382 milliárd forintos összeget.

Vagyis közel 30 százalékkal nagyobb összeg mehet ezekre a támogatásokra.

A babaváró támogatás esetében az idei 91 milliárd forintos keret 175 milliárd forintra emelkedik. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében megvásárolt lakások illetékmentessége összesen 40 milliárd forintos kedvezményt jelenthet jövőre.

Egyelőre költségvetési tervezetről van szó, így az abban szereplő számok változhatnak. A lakáscélú kedvezményekre szánt több pénz egy része a növekvő kamatok miatt biztosan a kamattámogatásra mehet el. A tervből ugyanakkor az is kiolvasható, hogy a lakáscélú és babaváró támogatások jövőre is elérhetők lesznek. A korábbi hónapokban, hetekben voltak olyan félelmek, hogy a bizonytalanabb gazdasági környezet miatt több lakástámogatás is megszűnik. A költségvetési tervezet azonban nem erre utal - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Stabil lakáspiaci forgalom várható

Mivel a lakástámogatási kiadások jelentős része az adásvételekhez köthető, ezért a költségvetési tervekből az is látszik, hogy a kormányzat stabil lakáspiaci forgalommal számol - véli a szakértő.

A járványhatás miatt a forgalom 2020-ban 130 ezres, 2021-ben pedig 150 ezres adásvételi szint körül mozgott. Balogh szerint idén akár 150-160 ezer adásvételre is sor kerülhet.

Marad a segítség

Nem csupán a lakhatáshoz köthető adókedvezményeket tartja meg a kormány: a tervezet szerint a személyi jövedelemadózásnál a családi adóalap és az első házasok kedvezménye miatt 320 milliárd forintról, a 25 év alattiak szja-mentességével 155 milliárd forintról, a négygyermekes anyák szja-mentességével 32,5 milliárd forintról, míg a tb-járulékoknál érvényesített családi kedvezményekkel 52 milliárd forintról, a szociális hozzájárulási adónál a három vagy több gyereket nevelő, munkapiacra visszatérő nők után érvényesíthető adókedvezménnyel 1,85 milliárd forintról mond le a költségvetés.

Az illetékmentes öröklés pedig a kormány kalkulációi szerint jövőre 43 milliárd forintot hagy a családoknál. 

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat megvédi a rezsicsökkentést, a kormány 670 milliárd forintos alapot hoz létre annak érdekében, hogy a lakosság és a családok ne fizessenek többet gázra és villamos energiára - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára a Hír TV műsorában szerdán.

A 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter kedden adta át Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

Az államtitkár kiemelte: a költségvetés tervezete reagál a háború kihívásaira, a bruttó hazai termék 2 százalékára emelkedik jövőre a honvédelemre fordított kiadás, és ezzel a NATO felé tett korábbi vállalást hamarabb teljesíti az ország.

A családok támogatásai jövőre 450 milliárd forinttal nőnek, elérve a 3225 milliárd forintot - hívta fel a figyelmet. Összehasonlításképpen elmondta, hogy a fiatalok szja-mentessége összesen 155 milliárd forintot hagy idén a munkavállalóknál.

Elismerte, hogy az önkormányzatoknak pluszkiadást fog jelenteni, hogy 2023-tól piaci áron juthatnak hozzá a gázhoz és a villamos energiához. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a szektor támogatásai is nőnek; az például, hogy 2023-tól megszűnik a kkv-k iparűzésiadó-kedvezménye, 100 milliárd forintos többletbevételt jelent az önkormányzatoknak - húzta alá, utalva arra, hogy ez meghaladja a rezsiszámlát.

Banai Péter Benő azt mondta: a kormány intézkedései abban különböznek a megszorításoktól, hogy a 2010 előtti lépésekkel szemben nem közvetlenül a lakosságot érintik, nem a bérek, a nyugdíjak és a családtámogatások csökkennek, hanem a többletbevételt elérő ágazatokra hárítják a terheket.

A bankszektorban több száz milliárd forintnyi előre nem tervezett profit realizálható arra visszavezethetően, hogy a járvány alatt a családok és a vállalkozások rengeteg pluszforráshoz jutottak, amelyek ott maradtak a pénzügyi rendszerben, továbbá az inflációs környezet és az alapkamat is nőtt - mutatott rá. A többletbevétel egy részét kéri az állam a szektortól, hogy fizesse be közkiadások fedezésére - tette hozzá.

Arra is kitért, hogy ugyan kis mértékben, de Magyarországon is zajlik olaj- és gázkitermelés, aminek a profitabilitása szintén nagyban nőtt; ennek egy részét rezsitámogatásra átcsatornázzák.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a költségvetés készítésekor számoltak a háború hatásaival, azzal, hogy a korábban vártnál alacsonyabb, 4 százalék körüli lesz jövőre a növekedés, továbbá a magas energiaárak tartósan fennmaradnak és a kamatkörnyezet is magasabb lesz. Az „előre nem látható folyamatok kivédésére” 170 milliárd forint tartalékot különítenek el - fűzte hozzá.