Amerikai tábornok: Ukrajna továbbra is jelentős támogatásra számíthat

Ukrajna továbbra is számíthat az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős támogatására, tiszteletből a normandiai partraszállásban részt vett katonák iránt, akik nácik felett aratott győzelme új világrendhez és „jobb békéhez” vezetett – jelentette ki kedden Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a normandiai Colleville-sur-Mer városban.

Milley az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozott a normandiai partraszállás 78. évfordulójának ünnepségén, Normandia Omaha elnevezésű partszakaszán. Hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna ellen folytatott hadművelete aláássa a szövetségesek által kialakított, második világháborút követő rendet.

Kijev talán kétezer kilométerre van innen, de napjainkban ők is ugyanazokat a borzalmakat élik meg, mint a francia polgárok a második világháború idején” – közölte.

Felidézte azt az alapelvet, hogy az erős országok nem szállhatják meg egyszerűen a kis államokat.

Minden ország szuverén, és joga van területi épségéhez – fogalmazott a tábornok.

„A szabályokon alapuló világrend egyik alapelve, hogy országok nem támadnak más országokra katonai erővel, kivéve ha ez tisztán önvédelemből történik” – mondta. „Ukrajnában azonban nem ez történt. Ott nyílt, félreérthetetlen agressziót követtek el” – hangoztatta.

Úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai háború aláássa mindazt, amiért a Colleville-sur-Mer-i temetőben nyugvó szövetséges katonák harcoltak. Mint mondta,

az európai és a NATO-tagországok azért támogatják halálos és nem halálos fegyverzettel Ukrajnát, hogy ez a szabályrendszer fennmaradjon.

„Úgy gondolom, az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős mennyiségű támogatást nyújtanak Ukrajnának, és ez folytatódni fog” – tette hozzá Milley. A hétfői megemlékezésen több tucat – mára kilencvenes éveikben járó – veterán vett részt Nagy-Britanniából, Kanadából és a világ más részéből.

Az Overlord hadművelet vagy ismertebb nevén a D-day kulcsszerepet játszott a náci Németország ellenőrzése alá vont Európa felszabadításában.

Lengyelország 50 Krab lánctalpas önjáró tüzérségi löveget ad el Ukrajnának, a 250 milliárd forintnak megfelelő értékű ügyletről Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő számolt be keddi sajtóértekezletén.

A közép-lengyelországi Huta Stalowa Wola városban a Jacek Sasin kormányfőhelyettes, kincstárügyi miniszter és Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter részvételével szervezett sajtókonferencián Morawiecki az utóbbi harminc év egyik legnagyobb lengyel fegyverszállítási ügyletének nevezte a múlt héten Kijevben, a lengyel-ukrán kormányközi konzultációk során aláírt megállapodást.

A beszerzést Ukrajna részben az Európai Unió eszközeiből, részben az állami költségvetésből fedezi – közölte Morawiecki. A Dziennik Gazeta Prawna (DGP) lengyel napilap múlt heti értesülése szerint az első 18 Krab-tarackot múlt héten továbbították Ukrajnának a lengyel hadsereg készleteiből.

Az ügylet hátramaradt részét néhány hónapon belül véglegesítik

– írta a DGP.

A 40 kilométeres hatósugarú Krab önjáró tüzérségi lövegeket a Huta Stalowa Wola városban működő, a Lengyel Fegyvergyártó Csoporthoz (PGZ) tartozó üzemben állítják elő dél-koreai és német alkatrészek felhasználásával. A felszerelés ukrajnai szállításához ezért a szöuli és a berlini kormány jóváhagyására is szükség volt.

Az európai országok nemzeti érdekének nevezte az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet elérését a növekvő energia- és élelmiszerárak miatt Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, aki a társadalmi-gazdasági válság veszélyéről, valamint a Fidesszel való szövetségről beszélt a külföldi tudósítóknak Rómában kedden.

Salvini kijelentette, hogy a háború emelte meg a nyersanyagok árát, az energiáét éppúgy, mint a tejét, kenyérét, húsét. Az olaszok máris „áldozatokat” hoznak, és ha a háború tovább tart, annak katasztrofális következményei lesznek – szögezte le.

„Ezért minden európai tagállam, köztük Olaszország nemzeti érdeke a tűzszünet minél gyorsabb elérése” – hangsúlyozta a kormánypárti Liga elnöke, aki a külföldi tudósítók szövetségében válaszolt az újságírók kérdéseire.

Elmondta, hogy az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan egyeztetett Oroszország és Ukrajna római nagykövetével.

Cáfolta azokat a korábbi sajtóhíreket, miszerint a moszkvai és az ankarai kormány tagjaival tárgyalna. Kifejtette, hogy nem áll szándékában megkerülni a római kormány diplomáciai csatornáit, de pártvezetőként és volt belügyminiszterként a békén dolgozik. Kijelentette: NATO-tagságával párhuzamosan Rómának a párbeszédért kell tennie.

A politikus megjegyezte, hogy a Nyugat szorgalmazta békefolyamatok kudarca már bebizonyosodott Afganisztánban és Líbiában is. Úgy vélekedett, hogy az ukrán-orosz béketárgyalások ideális helyszíne a Vatikán lehetne, vagy legalábbis a Szentszék garanciát vállalhatna a béketárgyalásokért. Hozzátette: nem működnek jól a szankciók, „ha végül azt büntetik, aki szankcionálni akar”.

Ami Ukrajna esetleges EU-csatlakozását illeti, Matteo Salvini rámutatott, hogy számos más ország, közöttük Szerbiát és Albániát említette, több, mint tíz éve vár ugyanarra. A Liga vezetője úgy vélte, a Mario Draghi vezette nemzeti egységkormány a 2023-ban tavasszal rendezendő parlamenti választásokig a helyén marad.