Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!

POLITIK
Létrehozva: 2022.06.14.
Módosítva: 2022.06.15.

A kormány célja a hazai energiatermelés és energiafüggetlenség erősítése

Ezek a legfontosabb energetikai feladatok.

Az energiafüggetlenség erősítését, a megfizethető energiaárakat, a növekvő energiaszükséglet biztosítását és a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét nevezte a legfontosabb energetikai feladatnak a technológiai és ipari miniszter a Huawei Technologies Hungary keddi budapesti konferenciáján tartott előadásában.

Palkovics László kiemelte: Magyarország már megkezdte egyebek mellett az ipar és a közlekedés energetikai rendszerének átalakítását.

A 2050-re kitűzött klímapolitikai cél a teljes klímasemlegesség elérése, amelyhez szükséges a többi között a Mátrai Erőmű széntüzelésű részének leállítása, a megújuló energiaforrások további fejlesztése, valamint a lakó- és középületek energiahatékonyságának, fűtési rendszerének korszerűsítése - fejtette ki. A miniszter közölte, hogy a klímapolitikai célok elérése nincs veszélyben, hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy ehhez elengedhetetlen a nukleáris energia alkalmazása is.

Palkovics László elmondta: erős iparfejlesztési folyamat zajlik Magyarországon. Korábban azt tervezték, hogy 2030-ig éri el a hazai beépített naperőművi kapacitás a 6000 megawattot, de ez már jövőre rendelkezésre áll és 2030-ra várhatóan eléri a 12-13 ezer megawattot. Ez hozzájárulhat a növekvő energiakereslet kielégítéséhez, komoly feladatot jelent ugyanakkor a villamosenergia-hálózati, valamint az energiatárolási megoldások fejlesztése - tette hozzá.

A miniszter jelezte, hogy Magyarország Európában a legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitással rendelkező ország, illetve kitért a hidrogén-ökoszisztéma kialakításában, és a zöldgazdaságban rejlő egyéb iparfejlesztési lehetőségekre.

A beruházási irányokról szólva kiemelte egyebek mellett az energiahatékonyságot, a távhőfejlesztést, a fotovoltaikus kapacitások további erősítését és a nukleáris kapacitás fenntartását.

Palkovics László a Paks II. beruházás építése mellett reális alternatívaként említette az atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjainak további üzemidő-hosszabbítását. Elmondta, ezzel kapcsolatban a megvalósíthatósági tanulmányok elkészültek, a javaslatok hamarosan a kormány elé kerülnek.

A Mátrai Erőművel kapcsolatban elmondta: a létesítmény átalakítását úgy végzik el, hogy közben a hazai áramellátás biztonsága zavartalan legyen. A lignittüzelés megszüntetésével párhuzamosan a földgázalapú fejlesztés mellett a korszerű technológiák is fontos szerepet kapnak majd, ehhez uniós és hazai finanszírozási forrásokat is bevonnak.

A Huawei Technologies Hungary keddi Tech4Green - Digital Power Summit konferenciáján a kormányzati, az ipari és a tudományos élet szereplői vitatták meg a megújuló energiák, illetve a technológia egyre hangsúlyosabb szerepét és lehetőségeit a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, az energiatermelés és tárolás területén.

Meg kell erősíteni a magyarországi energiatermelést, mert nem mindig lesz elérhető „a csövön keresztül” a gáz és az olaj - hangsúlyozta a technológiai és ipari miniszter, aki ennek érdekében az energiaellátást erősítő, hatpontos programot hirdetett.

Palkovics László csütörtökön Zalaegerszegen a Greentech, Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítás, Konferencia nyitóelőadásában hangsúlyozta: erősíteni kell az energiaszuverenitást, diverzifikálni kell az energiaellátást, növelni kell a hazai erőforrások szintjét és a megújuló energiaforrások arányát. Szükség van az energiahálózatok optimalizálására, de kiemelt szempont az energia megfizethetősége is.

A miniszter szerint „másfél évvel ezelőttig derűsnek tűnt a világ, volt energia”, ma pedig az tűnik a legfontosabb kérdésnek, hogy lehet-e tankolni a benzinkúton és van-e áram a konnektorban. A kormány az új Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) létrehozásával azt is deklarálta, hogy nem adja fel a környezet zöldítésének célját, de válaszokat kell adni a kihívásokkal teli környezetre - jegyezte meg.

Az energetikai kihívások között említette a miniszter, hogy Magyarország nem túl gazdag energiahordozókban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a környező országok szinte mindegyikével, minden irányból sikerült átjárhatóvá tenni az energiavezetékeket. Hozzátette, új kérdés lett az olajimport, de „az EU embargókérését nem tudjuk támogatni, mert az országot hosszú időre menedzselhetetlenné tenné”.

Emlékeztetett rá, hogy a villamosenergia ára 300 százalékkal emelkedett egy év alatt, amire az 1970-es években volt utoljára példa. A társadalom és az ipar is igényli a klímabarát megoldásokat, azonban például az áram tárolásához akkumulátorra van szükség, ennek előállítása ugyanakkor energia- és vízigényes.

Megemlítette, léteznek olyan innovatív technológiák, amelyekkel eddig nem foglalkoztak, mert nem tűntek fontosnak, de a megváltozott környezetben már szükség lehet rájuk. Ilyennek nevezte például a makói palagázmező kitermelését vagy a lezárt zalai olajkutak újraindítását. Gondolkodni kell, hogy miként lehet évi 1,5 milliárd köbméterről 2,5 milliárdra emelni az éves gázkitermelésünket - ismertette Palkovics László.

Az energiapolitikát a klímapolitika szempontrendszere is meghatározza, ennek az ellentmondásnak a megfelelő kezelését vagy feloldását is célul tűzte ki az új minisztérium - mondta, és emlékeztetett rá, hogy a régióban Magyarország foglalta először törvénybe a károsanyag-kibocsátás csökkentését, a karbonsemlegesség elérését.

A miniszter szerint a villamosenergia-hálózat fejlesztésére mostanáig nem fordítottak kellő figyelmet, nincs tárolókapacitása sem az országnak, ma már azonban számolni lehet a hidrogénnel mint energiatárolóval és zöld módon előállítható energiaforrással, továbbá szükség van a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítására is.

Jelezte, hogy környezetbaráttá kívánják alakítani a Mátrai Erőművet, ahol 2025-ben leállítanák a lignittel működő blokkokat, de tartaléknak megtartanák. Ezzel együtt hidrogénnel működő erőművet és napelemparkot alakítanának ki. Utóbbi kapcsán megjegyezte azt is, hogy a jövőben a napelemparkok üzemeltetőinek legalább 30 százaléknyi tárolókapacitásról is gondoskodniuk kell.

Az ország energiaszuverenitásának erősítése érdekében mintegy 16 milliárd eurós beruházásra van szüksége az országnak, és ez a forrás „technikailag rendelkezésre áll”, az „Európai Unióval zajlanak a tárgyalások, hogy mikor juthatunk hozzá” - jegyezte meg Palkovics László.

Kitért arra is, hogy újból foglalkozni kell a „kritikus energiahordozók és nyersanyagok” magyarországi kitermelésének lehetőségeivel. Eddig a technológia drága volt, nem lett volna versenyképes, de mára ez sok esetben megváltozott, továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hulladékok feldolgozására mint nyersanyag- és energiaforrásra.

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Paks II. beruházás: megkapta az úgynevezett talajszilárdítási engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán megosztott videóban.

Szijjártó Péter azt mondta, a világot sújtó válságok közül az egyik legsúlyosabb az energiaellátásé, néhány hónappal ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy az energiabeszerzésnél nem az ár lesz a kérdés, hanem az, hogy van-e az adott energiahordozóból a nemzetközi piacon.

A következő években így azok az országok lehetnek majd biztonságban, amelyek a maguk által elhasznált energia jelentős részét képesek előállítani - tette hozzá.

„Mi magyarok azért építjük a paksi atomerőművet, hogy 2030-tól a nemzetközi energiapiac mindenfajta bizonytalanságától meg tudjuk szabadítani magunkat, és hosszú távon is fenn tudjuk tartani a rezsicsökkentés eredményeit” - fogalmazott Szijjártó Péter.

 

Kiemelte, hogy a paksi atomerőmű fejlesztéséhez szükséges, péntek este megkapott talajszilárdítási engedély azért fontos, mert az ilyen létesítményeknél kiemelt szempont, hogy ne süllyedjenek meg, ezért az alattuk lévő talajt meg kell erősíteni. Ezt különböző anyagokkal, de alapvetően cementtel végzik - tette hozzá.

Közölte azt is, a résfalazási engedély (amit már megkapott a beruházás) és a talajszilárdítási engedély a legfontosabbak a létesítési engedély előfeltételei közül. Az utóbbi megszerzése után indulhat majd a „valódi építkezés” - mondta Szijjártó Péter, megjegyezve: most az előkészítési munkák kapcsolhatnak egy újabb, magasabb sebességi fokozatba.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek