A benzinárstop felfüggesztésére szólították fel Magyarországot

A külföldi rendszámú járművekkel szembeni diszkriminatív üzemanyagárak bírósági eljárást vonhatnak maguk után, újabb, Magyarország elleni támadás Brüsszelből.

Az Európai Bizottság levele szerint Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacáért felelős biztosa szerdán arra szólította fel Magyarországot, hogy függessze fel a diszkriminatív üzemanyagárakat a külföldi rendszámú járművekkel szemben, ellenkező esetben bírósági eljárást kockáztatnak – derül ki az említett levélből.

A hírügynökség forrása egy olyan levél, amelyet Breton a magyar technológiai és ipari miniszternek, azaz Palkovics László technológiai és ipari miniszternek címzett. A biztos szerint a benzinárstop azt jelenti, hogy a más uniós országokból származó rendszámmal rendelkező járműveknek 50–60 százalékkal többet kell fizetniük az üzemanyagért, mint a magyar rendszámú járműveknek, ami közvetett diszkriminációnak minősül, ez pedig ellentétes az uniós szabályokkal.

Breton egyrészt tájékoztatást kért Palkovicstól arról, hogy mi indokolja az intézkedést, valamint hogy meddig lesz érvényben. Emellett felhívta a magyar miniszter figyelmét arra is, hogy az uniós jog megsértésének minősülhet az, ha magyar rendszámhoz kötik a benzin hatósági árát. Egyúttal felszólította Magyarországot, hogy amíg nincs biztosítva az uniós joggal való összhang, addig függesszék fel a benzinárstopot. 

Arra kérem önt, hogy adja meg válaszát azon intézkedések indokoltságára és érvényességi idejére vonatkozóan, amelyek uniós jogsértésnek minősülhetnek

– írta Breton a magyar technológiai miniszternek.

Az EU biztosa szerint az Európai Bizottság fenntartja a jogot, hogy sürgős kötelezettségszegési eljárást indítson, amely végső soron bírósági eljáráshoz és esetleges pénzbírsághoz vezethet Magyarország ellen.

Tavaly novemberben vezették be a benzinárstopot

A kormány még tavaly döntött az ártstopról 480 forintos literenkénti felső határon rögzítette az üzemanyagárakat. A kiskereskedelmi benzinárstop után a  február 28-tól 480 forintban maximálta az üzemanyagok nagykereskedelmi árát is, hozzájárulva ezzel a kiskereskedelmi benzinkutak versenyképesebb működéséhez.

A tavaly novemberben bevezetett árstop eredetileg május 15-ig maradt volna érvényben, a kormány azonban meghosszabbította. 

A magyar választók 70 százaléka egyetért az extraprofit-különadó kivetésével – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából. Az intézkedés támogatói egyaránt nagyobb arányban vannak a kormánypárti szavazók körében (82 százalék) és a baloldali szavazók körében (49 százalék), mint annak ellenzői.

A magyar kormány egy mintegy 900 milliárd forintos rezsi- és honvédelmi alapot hoz létre annak érdekében, hogy az elhúzódó energiaválság és az elnyúló háborús konfliktus idején is meg tudja védeni a rezsicsökkentést és fejleszteni tudja a honvédelmet. Az alapok finanszírozásának társadalmi megítélése fontos kérdés, ezért a Nézőpont Intézet felmérte, hogy mit gondolnak a magyarok a különadóról.

A felmérés eredménye

Fotó: Nézőpont Intézet

A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából kiderül, hogy a magyar választók több mint kétharmada, közel háromnegyede (70 százalék) támogatja a járvány és a háború hatásaiból nyereségre szert tevő vállalatokra kivetett különadót, s mindössze kevesebb mint negyede (23 százalék) ellenzi azt. A kormánypárti szavazók körében is egyértelműen többségben vannak az intézkedés támogatói (82 százalék) az azt inkább elutasítókkal szemben (11 százalék). A baloldali szavazók ebben a kérdésben is megosztottak, de körükben is többségben vannak azok, akik inkább egyetértenek az extraprofit-különadó kivetésével (49), mint akik inkább nem támogatják (43 százalék).