A baloldal újabb adóemeléseket szeretne elérni

Az inflációcsökkentő intézkedésekről, a béremelésekről és a családok támogatásáról beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlés tegnapi ülésén. A kormánypártok képviselői ismét egyértelművé tették: nem támogatják a globális minimumadót, mert megduplázná a vállalkozások terheit, és versenyhátrányt okozna a magyar gazdaságnak.

Háborús gazdasági helyzetben is mindent megtesz a kormány azért, hogy ne a családok viseljék a háború árát, ezért vezettük be az árstopokat. A baloldal ezzel szemben rácsatlakozott a globális minimumadó melletti nemzetközi kampányra, amivel megint fontos jogköröket vennének ki a kormány kezéből, ráadásul állandóan adóemelésen törik a fejüket – erről beszélt napirend előtti felszólalásában Fónagy János.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az LMP-s Ungár Péternek válaszolt, aki szerint a jelenlegi gazdaságpolitika arra épül, hogy a kormány kiszolgálja a német tőkét, miközben a nyugati cégek kiviszik az országból a profitot.

Fónagy János ezzel szemben rámutatott, hogy a baloldal által szorgalmazott globális minimumadó megduplázná a vállalkozások terheit, ami Magyarország gazdasági versenyelőnyét jelentősen csökkentené. Fónagy szerint a baloldal megint a külföldi elvárásokhoz igazítja a politikáját a magyar érdekek védelme helyett.

A minimumadó ellen emelt szót Dömötör Csaba államtitkár is, aki szerint az adóterhek növelése helyett beruházásösztönzésre van szükség. „Négyféle árstopot vezettünk be, önök egyiket sem támogatták, az olyan szankciók mellett viszont kiállnak, mint a magyar emberek számára hatalmas terheket jelentő gázembargó" – jegyezte meg Dömötör Csaba a DK-s Arató Gergelyhez címezve mondandóját, miután a gyurcsányista politikus azt hangoztatta, hogy a kormány a globális multicégek érdekeit védi, a kicsiktől pedig mindig csak elvesz.

A túl nagy államapparátust sérelmező Komjáthi Imre (MSZP) szavaira Dömötör Csaba azzal vágott vissza, hogy ha a baloldal a politikusokon szeretne spórolni, először a saját háza táján nézzen körül.

„Ne felejtsük el, éppen a Fidesz-kormány volt az, amelyik alatt jelentősen csökkent a parlament létszáma, és a kormánypártok most készülő törvényjavaslata is azt szolgálja, hogy véget vessünk a baloldal frakciós támogatottsági trükkjeinek" – fogalmazott, utalva arra, hogy a baloldali pártok hárommilliárd forinttal többet akarnak felmarkolni, mint az előző ciklusban, ezért alkottak a korábbinál több parlamenti frakciót.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy semmilyen leépítésre nem készülnek a közszférában, sőt béremelést adtak a közalkalmazottaknak. „Az elmúlt időszakban nőttek a fizetések Magyarországon, az átlagbér már 511 ezer forint körül jár, a minimálbér jelentősen emelkedett. Januártól a szociális, a bölcsődei és a kulturális dolgozók, valamint az ápolók és a fegyveresek fizetése is emelkedett, sőt, folyamatban van az elmúlt évtizedek legjelentősebb orvos-béremelési programja" – sorolta a példákat Dömötör.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt hangsúlyozta, hogy a férfiakat jobban el kell ismerni mint apákat és támogatni abban, hogy nagyobb részt vállaljanak a család körüli feladatokban. Ennek érdekében törvénymódosítást nyújtanak be, amely a gyermekszületéskor járó apai pótszabadság mértékét növelné.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára leszögezte: a magyar jövőt a magyar családok írják, Magyarország pedig a szülési szabadság tekintetében élen jár az Európai Unióban, vagyis itt mehetnek el a nők a leghosszabb szabadságra a gyermekvállalást követően. A kormány jelentősen bővítette az apák kedvezményét is, hiszen már a gyedet, a gyest, a gyetet és a gyermekápolási táppénzt is igénybe vehetik az édesapák – mutatott rá, hozzátéve: a kormány eleget tesz az uniós jogból eredő kötelességeinek, ezért is emelte három és félszeresére a családtámogatásokat 2010-hez képest.

Vitályos Eszter példaként említette, hogy a szülők februárban visszakapták a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat, emellett a gyed maximális összegét két és félszeresére növelte a kormány, továbbá bevezették a családi adókedvezményt is, ami egymillió családnak jelent segítséget. Az apáknak jelenleg öt nap, ikergyermekek esetén pedig hét munkanap pótszabadság jár, amelyet a születést követő két hónapon beül kell kivenni. A munka és magánélet összehangolása szempontjából a magyar rendszer nagyon kedvező – szögezte le az államtitkár.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt vetette fel, hogy alulfizetettek a rendőrök, emiatt létszámproblémák és utánpótlási gondok jellemzik az állományt. Jelezte azt is, hogy a határon szolgálatot teljesítő őrök támadásoknak vannak kitéve, mindennapossá váltak az őket ért atrocitások, a migránsok sokszor botokkal, kövekkel, sőt éles lőfegyverekkel támadnak rájuk. Dócs szerint jelentős béremelést kell végrehajtani a rendvédelmi szektorban, amire javaslatcsomagot dolgozott ki a Mi Hazánk.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára kijelentette: a kormány megbecsüli a rendőröket, akiknek az idén 197 milliárd forinttal jut több pénz, mint tavaly, miután tíz százalékos béremelést, majd hathavi illetménynek megfelelő fegyverpézt is adtak nekik. Cáfolta, hogy nagymértékű felmondások lennének a rendőrségnél, mint mondta, az egy százalékot sem éri el azok száma, akik az elmúlt évben kiléptek a rendőrség kötelékéből.

Rétvári szerint furcsa, hogy éppen a Mi Hazánk beszél a rendőrök tiszteletéről és megbecsüléséről, miután ez volt az a párt, amelyik korábban számos alkalommal direkt provokálta a rendőröket csak azért, hogy bekerüljön a hírekbe. A Mi Hazánk képviselői például jogellenes tüntetést szerveztek, ahová kést és gázsprét vittek magukkal, de olyan is volt, amikor szándékosan megszegték a járványügyi szabályokat – idézte fel az államtitkár.

Hajnal Miklós (Momentum) a János kórház felújításáról és a budai közlekedésfejlesztésről érdeklődött, de ő is csípős választ kapott Rétvári Bencétől, aki emlékeztette, hogy a momentumosok a Fővárosi Közgyűlésben tárgyalhatnának a fővárosi ügyekről, ha nem az lett volna az első dolguk, hogy szándékosan határozatképtelenné teszik a közgyűlést.

„Amikor nem mennek el az ülésre, akkor nem fontos a budapesti közlekedés önöknek?" – fordult Hajnalhoz Rétvári, megjegyezve: a kórházakért aggódó baloldalnak valójában az volt az egészségügyi programja, hogy az intézmények negyvenöt százalékát be akarta zárni.