Varga Mihály: Tovább csökken a hiány és az államadósság

A kormány folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetés hiánya 4,9 százalékra csökkenhet az idei év végére, az államadósság rátája pedig 76,1 százalékra mérséklődhet - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön Budapesten.

Kiemelte: az infláció és az energiaárak emelkedése, továbbá a háború miatti szankciók hatására jelentősen megváltozott a gazdasági környezet a költségvetés tervezéséhez képest, így a hiánycél tartása érdekében módosítások szükségesek.

A kormány három fő célja, hogy megőrizze a stabilitást, biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje az eddigi eredményeket, így például a családtámogatásokat - mutatott rá.

A 2023-as költségvetés tervezetét június elején átadják a kormánynak. A növekedés továbbra is lendületben marad, a GDP 3-4 százalékkal bővülhet jövőre, a költségvetés hiánya 3,5 százalékra, az államadósság rátája pedig 73,8 százalékra csökken, azaz visszatér az ország a járvány előtti „egyensúlyi pályára” - hangsúlyozta.

Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt (k) beszél meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén

Emlékeztetett arra, hogy az egyensúlyi mutatók javítását már tavaly az év végén megkezdte a kormány: a tervezett kiadásokat 350 milliárd forinttal csökkentette, valamint további 700 milliárd forintot meghaladó értékben beruházásokat halasztott el.

Varga Mihály szerint a kormány eredményesen kezelte a járvány és a háború hatásait. Jelenleg az Európai Unió egyik leggyorsabb gazdasági növekedése a magyar, tavaly a növekedés 7,1 százalék volt, idén az első negyedévben 8,2 százalék - idézte fel.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt 12 évben a tíz legkockázatosabb országból a leggyorsabban növekvő gazdaságok sorába kormányozták az országot. A foglalkoztatottak számát 3,7 millióról 4,7 millióra növelték, csökkentették a kockázatokat, például a külföldiek kezében lévő államadósság arányát 60 százalékról 30 százalékra mérsékelték, a magyar családok részarányát a finanszírozásban 3 százalékról 25 százalékra növelték.

A beruházási ráta az unióban a második legmagasabb volt, tavaly 12 ezer milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon, ami „optimizmusra ad okot”, azt jelzi, hogy a gazdaság szereplői „bíznak a jövőben” - hangsúlyozta.

Tóth Endre (Momentum) azon kérdésére, hogy a hiány lefaragása mely területeket érinthet, a pénzügyminiszter-jelölt elmondta, hogy adóemeléseket és megszorításokat nem terveznek, más ösztönzőket fognak számba venni, előbb azonban meg kell alakulnia a kormánynak. Arra is kitért, hogy a kata bevezetése nagy siker volt, de meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményes adózási lehetőség változatlan formában fennmaradhat-e.

F. Kovács Sándor (Fidesz) kérdésére a válságok közötti különbségekről megjegyezte: miközben 2008-ban a világgazdaság növekedési pályán haladt, Magyarország nem volt képes a piacról finanszírozást szerezni; ehhez képest a 2020-as koronavírusválság kitörésekor a gazdaság jó állapotban volt, „föl sem merültek” a korábbi problémák.

Bakos Bernadett (LMP) azon kérdésére, hogy a kormány visszaadja-e az embereknek a tervezett 3 százalékos inflációhoz képest jóval magasabb, közel 10 százalékos inflációból származó többletbevételt, Varga Mihály úgy válaszolt, hogy az államháztartásnak jelentős többletköltségei is vannak. Ezek közül az energiaárak emelkedését és a kamatkörnyezet megváltozásából eredő plusz költségeket említette meg.

Jámbor András (Párbeszéd) azt szerette volna megtudni, hogy a kormány a jövőben engedi-e a hitelfelvételt az önkormányzatoknak, amelyek - mint mondta - „rossz anyagi helyzetben vannak”. A miniszteri poszt várományosa elmondta, hogy miután az állam átvállalta az önkormányzatok adósságállományát, az eddigi gyakorlat marad továbbra is: megvizsgálják, hogy az adott önkormányzat képes lenne-e törleszteni az adósságát és ezt követően járulnak hozzá a hitelfelvételhez; idén már 45 esetben született pozitív elbírálás.

Képviselői kérdésre Varga Mihály kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetést a jelenlegi forintárfolyamon és a jegybank előrejelzésével megegyező, 5,7 százalékos inflációval tervezik.

Varga Mihály misztifikáltnak tartja az euró kérdését, úgy fogalmazott, hogy fontos technikai eszköz, de nem több az euró bevezetése. Véleménye szerint a gazdaságpolitika minősége adja meg azt, hogy egy ország fejlettségi szintje miként alakul.

A képviselők 11 igen, 5 tartózkodás mellett támogatták Varga Mihály pénzügyminiszteri jelöltségét.

A versenyképesség a gazdaságpolitika egyik központi kérdése, ugyanakkor a helyes út kijelölése és főképp az úton maradás a folyamatosan változó világgazdasági helyzetben nehéz feladat – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter múlt pénteken Budapesten, a Csath Magdolna által is jegyzett, Versenyképességi mozaik című könyv bemutatóján.

Csak akkor van esély az úton maradni, ha a hosszabb távon követett gazdaságpolitika szilárd elvekre épül, amelyektől a válsághelyzetekben sem szabad eltérni. A kormány elmúlt tizenkét éves működése bizonyítja, hogy sokkal hatékonyabban és eredményesebben tudunk előre lépni, ha néhány alapértéket folyamatosan követünk – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken a Csath Magdolna által is jegyzett, Versenyképességi mozaik című könyv bemutatóján. Példaként erre a családpolitikát és a lakástámogatások rendszerének kiépítését említette.

Szükség van tudományos, szakmai iránymutatásra, amely segít abban, hogy Magyarország megőrizze növekedési lendületét – emelte ki a kötetet méltatva. A könyv a versenyképesség témakörét járja körül, kitérve az értelmezés, a mérés és az értékelés problémáira, a ritkábban említett összefüggésekre, valamint a szakirodalomban vitatott kérdésekre – ismertette.

Ismét nem mindennapi körülmények között élünk, háború van az egyik szomszédos országban, ennek nyomán pedig kibontakozóban van egy európai gazdasági válság, egyre pesszimistábbak az előrejelzések – jegyezte meg. Rámutatott: az Európai Unió a hatodik szankciós csomag előkészítésénél tart, de a szankciók hatásait senki nem mérte fel alaposan.

Ha a szankciós lendület folytatódik, akkor számolni kell azzal, hogy a gazdaság teljesítményére, a versenyképességre is olyan elemek hatnak majd, amelyeket egyelőre nehezen lehet számszerűsíteni – figyelmeztetett a miniszter. Mint mondta, a tervezés körülményei bizonytalanok, de a hazai hangsúly továbbra is az építkezésen, a fejlődésen és a lehetőségek megteremtésén van.

„Olyan változások közepette élünk, amikor nagyot léphetünk előre fejlettségben, vagy ismét lemaradhatunk” – hívta fel a figyel­met Csath Magdolna könyvéből idézve.

A kormány elmúlt 12 éves működése bizonyítja, hogy sokkal hatékonyabban és eredményesebben tudunk előre lépni, ha néhány alapértéket folyamatosan követünk - fogalmazott a pénzügyminiszter. Példaként erre a családpolitikát és a lakástámogatások rendszerének kiépítését említette.

A kötetet méltatva Varga Mihály kiemelte: szükség van tudományos, szakmai iránymutatásra, amely segít abban, hogy Magyarország megőrizze növekedési lendületét. A könyv a versenyképesség témakörét járja körül, kitérve az értelmezés, a mérés és az értékelés problémáira, a ritkábban említett összefüggésekre, valamint a szakirodalomban vitatott kérdésekre - ismertette.

Beszédében a pénzügyminiszter kifejtette, hogy ismét nem mindennapi körülmények között élünk, háború van az egyik szomszédos országban, ennek nyomán pedig kibontakozóban van egy európai gazdasági válság, egyre pesszimistábbak az előrejelzések.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió a hatodik szankciós csomag előkészítésénél tart, de a szankciók hatásait senki nem mérte fel alaposan.

Ha a szankciós lendület folytatódik, akkor számolni kell azzal, hogy a gazdaság teljesítményére, a versenyképességre is olyan elemek hatnak majd, amelyeket egyelőre nehezen lehet számszerűsíteni - fogalmazott.

Mint mondta, a tervezés körülményei bizonytalanok, de a hazai hangsúly továbbra is az építkezésen, a fejlődésen és a lehetőségek megteremtésén van.

Csath Magdolna, az Akadémiai Kiadó által kiadott kötet szerkesztője és egyik szerzője elmondta: a kilenc szerző között van egyetemi oktató, vállalati vezető és PhD-s hallgató is.

A professzor egyebek mellett kitért arra: a nemzeti vagyon nem csak gazdaság, hanem az emberek és a társadalom fejlődése. A versenyképességnek a társadalom fejlődésére kell támaszkodnia, ebből a megközelítésből írták az elemzéseket.

Csath Magdolna elmondta: a kilenc szerző között van egyetemi oktató, vállalati vezető és PhD-s hallgató is. A professzor egyebek mellett kitért arra: a nemzeti vagyon nemcsak gazdaság, hanem az emberek és a társadalom fejlődése. A versenyképességnek a társadalom fejlődésére kell támaszkodnia, ebből a megközelítésből írták az elemzéseket – hangsúlyozta.