Szíjjártó: A szankciók lerombolnák hazánk stabil energiaellátását

„Magyarország jelenleg biztos, stabil energiaellátását a szankciós csomag atombombaként lerombolná, ezzel ugyanis a magyar gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése lehetetlenné válna” – írta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán.

Szijjártó Péter megjegyezte: a most javasolt brüsszeli csomag hétszáz forintos benzin- és nyolcszáz forintos gázolajárat jelentene Magyarországon. Leszögezte: „Ezért ebben a formában ezt a brüsszeli szankciós csomagot nem támogatjuk.” A magyar külügyminiszter arra kérte Shahid Abdullahot, az ENSZ közgyűlésének elnökét, hogy az ENSZ továbbra is vesse latba minden tekintélyét a tűzszünet és a béketeremtés érdekében. Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciós csomagot, amíg nincs megoldás a magyar energiabiztonságra.”

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője az M1 csatornáján elmondta, két tanulmány mentén kell az olajembargó bevezetését megvizsgálni. Emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „nem lesz egyszerű” a leválás az orosz olajról. Hortay Olivér szerint az egyik tanulmánynak arról kellene szólnia, hogy az Európai Unió egészében milyen hatást gyakorol az olajembargó. A másik tanulmánynak pedig arról, tagállami szinten, hogyan alakul, és hogyan kell ezeket a költségeket redukálni. Teljesen abszurdnak tartja, hogy először legyen meghatározva a vállalás, és csak utána látni azt, hogy ez teljesíthető-e vagy sem.

Időközben Németországban drágult leginkább a dízel üzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már majdnem nyolcszáz forintot kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy tegnap ismertetett kimutatás szerint.

Megegyezés nélkül maradtak abba az uniós nagykövetek egyeztetései a szankciós csomagról tegnap Brüsszelben, értesült a Politico. A lap szerint a brüsszeli tisztségviselőktől most azt várják, hogy mára vagy holnapra álljanak elő egy új, kompromisszumos javaslattal.

A Politicónak név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint Magyarország következetesen ellenzi a csomagot jelen formájában. A szankciós javaslatokat a múlt héten több tagállam is bírálta. A tegnap előterjesztett kompromisszumos javaslat – ami a Politico birtokába jutott – hazánknak és Szlovákiának 2024-ig adna haladékot az orosz kőolajról való átállásra, Csehországnak pedig ugyanazon év júniusáig. Magyarország azonban teljes mentességet szeretne. Bulgária is elégedetlen, hosszabb átállási időt akar. 

Magyarország nem szavazza meg az Európai Bizottság kezdeményezését az Oroszország elleni szankciókról, mert az az országnak problémát jelent és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában.

Szijjártó a kormány nevében mondott beszédében kiemelte: immár két és fél hónapja háború zajlik a szomszédban, és az ország álláspontja a kezdetektől világos, mielőbb békét akar Ukrajnában, ezért minden diplomáciai erőfeszítést támogat, amely a háború tárgyalásos lezáráshoz vezethet. Világos különbséget teszünk támadó és megtámadott között, elítéltük az orosz katonai agressziót, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, minden idők legnagyobb humanitárius segítségét nyújtjuk Ukrajnának, továbbá eddig csaknem 700 ezer menekülőt fogadtunk be - sorolta a miniszter.

Támogattuk az eddigi öt brüsszeli szankciós csomagot, de jeleztük, hogy hazánk energiaellátása biztonságának garantálása vörös vonalat jelent számunkra - mutatott rá a miniszter.

„Az Európai Bizottság olajembargóra vonatkozó javaslat felrúgta a korábbi konszenzusos megállapodást, amely garantálta, hogy csak olyan lépéseket lehet megtenni, amelyek figyelembe veszik az egyes tagországok eltérő helyzetét. A legújabb brüsszeli javaslat felér egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával, az eddig biztos lábakon álló energiaellátást atombombaként képes lerombolni. Ha a kőolajembargót az Európai Bizottság bevezetné, Magyarország ellátása veszélybe kerülne” - mondta Szijjártó, aki felsorolta, hogy az üzemanyag 7-800 forintra drágulna, valamint a kőolajfinomítókat is át kellene alakítani, aminek ugyancsak nagy a költsége. „Ennek a brüsszeli csomagnak az elfogadása több százmilliárd forintos kiadást jelentene Magyarország számára, és mindezek után drágábban tudnánk kőolajat venni” - tette hozzá.

Ha ez a szankciós csomag életbe lépne, akkor lehetetlenné válna a magyar gazdaság működéséhez szükséges kőolaj beszerzése - emelte ki a miniszter, hozzátéve: Magyarország számára az Európai Bizottság javaslata problémát jelent, s amíg ez így marad, Magyarország az újabb brüsszeli szankciós csomagot nem szavazza meg, mert a háború árát nem szabad a magyar emberekkel megfizettetni - emelte ki Szijjártó Péter.

A válaszadók 89 százaléka úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, továbbá 71 százalékuk ellenzi, hogy az említett szankciók az energiahordozókra, így a földgázra és a kőolajra is kiterjedjenek – derül ki a Századvég májusi közvélemény-kutatásából. A felmérés az orosz–ukrán háborúval összefüggő lakossági attitűdöket térképezte fel.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta több mint két hónap telt el, melynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a konfliktust Ukrajna és Oroszország viszonyánál tágabb kontextusban szükséges értelmezni, hangsúlyozta a Századvég, amely szerint a konfrontáció valójában a nyugati hatalmak (Egyesült Államok, NATO, Európai Unió) valamint Oroszország között zajlik, melyek ütközőzónájává vált Ukrajna. Ennek egyenes következménye, hogy az elmúlt hetekben a háborúban – közvetlenül vagy közvetve – érintett szereplők a lépéseikkel (gazdasági szankciók meghozatala és fegyverszállítmányok küldése a „nyugati tömb" részéről, illetve egyre intenzívebb katonai műveletek Oroszország részéről) sokkal inkább eszkalálták a konfliktust, mintsem a béke előmozdítását célozták volna.

Zelenszkij, Putyin és Biden megítélésének változása

Fotó: Századvég Alapítvány

A kutatási adatok tükrében kijelenthető, hogy a magyarok is felismerték ezeket a folyamatokat, így az orosz–ukrán konfliktusban érintett vezető politikusok megítélése a lakosság körében negatív, a háború kitörése óta folyamatosan romlik. A felmérés rámutat, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlen véleményt megfogalmazók aránya a 2022 februárjában mért 68 százalékról 72 százalékra nőtt, míg a Joe Biden amerikai elnökről negatívan vélekedők aránya 4 százalékponttal (58-ról 62 százalékra) emelkedett. Érdekesség, hogy az elmúlt időszakban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése romlott a legjelentősebb mértékben: 2022 februárjában a megkérdezettek 52 százaléka volt negatív véleményen Ukrajna elnökéről, májusban azonban már 65 százalékuk.

A jelenség hátterében feltételezhetően az a körülmény áll, hogy hazánk jelentős humanitárius segítségnyújtása ellenére Zelenszkij és kormányának tagjai többször is bírálták Magyarországot, többek között azért, mert a magyar kormány kőolajat és földgázt vásárol Oroszországtól, illetve nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy a magyar közvélemény egyértelműen elzárkózik attól, hogy hazánk fegyvereket küldjön Ukrajnába, a kutatás szerint a válaszadók 79 százaléka ellenzi ezt a felvetést - hangsúlyozza a Századvég.

A polgárok döntő hányada nem ért egyet azzal, hogy Magyarország fegyvert küldön Ukrajnának

Fotó: Századvég Alapítvány

Az orosz–ukrán konfliktus elmérgesedésével kapcsolatban elmondható, hogy a magyarok 28 százaléka szerint összességében a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot terheli nagyobb felelősség a konfrontáció eszkalálódásáért, míg 21 százalékuk úgy gondolja, hogy inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát. A megkérdezettek fele (50 százaléka) Oroszországot és Ukrajnát egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért.

A megkérdezettek fele (50 százaléka) Oroszországot és Ukrajnát egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért

Fotó: Századvég Alapítvány

Az elemzés hangsúlyozza: idén márciusban Oroszországot még a válaszadók 32 százaléka, Ukrajnát mindössze 13 százaléka tartotta felelősnek a konfliktus kiéleződéséért, vagyis májusra 8 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik szerint inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát terheli nagyobb felelősség a háborús helyzetért. A jövőbeli kilátások tekintetében megállapítható, hogy a magyarok kétharmada (66 százaléka) az orosz–ukrán háború elhúzódásával számol, ezzel szemben 30 százalékuk úgy látja, hogy a konfliktus a közeljövőben lezárul - mutat rá a Századvég.

A megkérdezettek zöme szerint elhúzódó konfliktusra kell számítani

Fotó: Századvég Alapítvány

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta az egyik legmeghatározóbb témája az európai közbeszédnek az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók kérdése, emeli ki a Századvég, hozzátéve: az Európai Unió jelenleg a hatodik szankciós csomagját készíti elő, amely az orosz olajimportot érintené. A felmérés rávilágít, hogy a megkérdezettek 40 százaléka elegendőnek tartja az eddigiekben meghozott gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, míg 31 százalékuk a napjainkig bevezetett intézkedéseket is túlzónak találja.

Különbségek mutatkoznak a szankciók elégségessét illetően

Fotó: Századvég Alapítvány

A Századvég által megkérdezettek között 24 százalékra tehető azok aránya, akik keveslik az eddig meghozott szankciókat Oroszországgal szemben, és támogatnák a megszorítások kiterjesztését az energiahordozókra (földgáz, kőolaj) is. Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a magyarok 89 százaléka úgy gondolja, hogy az Oroszországra kivetett szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, ezzel szemben 10 százalékuk szerint a szóban forgó büntetőintézkedések érdemben nem befolyásolják az Európai Unió gazdasági helyzetét, mutat rá a Századvég elemzése.

A túlnyomó többség véleménye szerint a szankciók Európának ártanak

Fotó: Századvég Alapítvány