Putyin: Oroszország nem fenyegeti Finnország biztonságát

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette Sauli Niinistö finn államfőt szombati telefonbeszélgetésük során, hogy hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakozni a NATO-hoz, és ez a finn-orosz kapcsolatoknak is károkat okozna - közölte a Kreml.

A moszkvai közleményben az is szerepel, hogy Putyin kiemelte: Oroszország nem fenyegeti Finnország biztonságát.

A finn elnöki hivatal közleménye szerint Niinistö arról beszélt Putyinnak, hogy alapvetően átalakította Finnország biztonsági helyzetét az Ukrajna elleni orosz támadás, illetve Moszkvának azok a törekvései, hogy megakadályozza újabb országok NATO-csatlakozását. Az államfő hangsúlyozta: Finnország korrekt és professzionális módon kívánja alakítani kapcsolatait Oroszországgal.

A telefonbeszélgetést a finn elnök kezdeményezte azzal a céllal, hogy magyarázatot adjon arra, miért készül Finnország a NATO-hoz csatlakozni - közölte a finn elnöki hivatal.

Sauli Niinistö és Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön bejelentette: támogatják, hogy Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz, és reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.

Szombaton pedig a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) is bejelentette egy rendkívüli tanácskozást követően, hogy támogatja az ország NATO-csatlakozását.

Helsinkiben akár már vasárnap bejelenthetik, hogy beadják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez, Svédország pedig várhatóan rövid időn belül követi majd a finnek példáját.

Több NATO-tagállam is támogatja a svéd és finn csatlakozási terveket

Számos NATO-tagállam külügyminisztere országa egyértelmű támogatásáról biztosította szombat este Finnországot és Svédországot abban, hogy csatlakozzanak a katonai szövetséghez, a török diplomácia vezetője viszont aggályainak adott hangot a miniszterek berlini tanácskozása előtt.

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek értekezletére érkező tárcavezetők újságírók kérdésére válaszoltak.

Ivan Korcok szlovák külügyminiszter azt mondta, Szlovákia teljesen készen áll arra, hogy támogassa a két skandináv ország felvételi kérelmét.

Anniken Huitfeld norvég külügyminiszter úgy fogalmazott, Norvégia 100 százalékban Finnország és Svédország mellett áll, ha úgy döntenek, hogy benyújtják csatlakozási kérelmüket.

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter azt hangsúlyozta a miniszteri tanácskozás előtt nyilatkozva, fontos, hogy a NATO-tagállamok most egységet képviseljenek ebben az ügyben.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont azt vetette fel: a NATO-tagállamoknak meg kell vitatnia azt az ügyet, hogy a NATO-csatlakozást fontolgató Finnország és Svédország "elfogadhatatlan és felháborító" módon támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát. "Ezek terrorista szervezetek, amelyek napi szinten támadják csapatainkat" - mondta a török miniszter, hozzátéve, hogy a törökök nagy többsége ellenzi a két skandináv ország NATO-tagságát, és azt várják az ankarai kormánytól, hogy ezt akadályozza meg.

Pekka Haavesto finn külügyminiszter úgy nyilatkozott, biztos benne, hogy végül találnak majd megoldást, Ann Linde svéd külügyminiszter pedig azt mondta, igyekszik majd tisztázni minden félreértést Törökországgal.

Edgar Rinkevics lett külügyminiszter azt mondta, megérti Törökország aggodalmait, de biztos benne, hogy találnak majd jó megoldást, mert szerinte a svéd és a finn NATO-tagság rendkívül fontos az egész szövetségnek, így Törökországnak is.

Recep Tayyip Erdogan török államfő külpolitikai főtanácsadója a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, Törökország nem zárja be a kaput Finnország és Svédország NATO-tagsága előtt, de tárgyalásokat szeretne az észak-európai országokkal, és azt akarja látni, hogy ott szigorúbban kezelik az Ankara által terrorista tevékenységnek tekintett ügyeket, különösen Stockholmban.

Ibrahim Kalin kiemelte, hogy ez a kérdés nemzetbiztonsági ügy Törökországnak. A Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) pénzt gyűjt és embereket toboroz Európában, jelenléte különösen Svédországban „erős, nyílt és köztudott” - állította Kalin. Hozzátette: Törökország azt akarja elérni, hogy ezekben az országokban ne engedjék tovább a PKK működését.

A NATO-tagság mindig egy folyamat eredménye. (A PKK ügye) az első szempont, amelyre fel akarjuk hívni NATO-beli szövetségeseink és a svéd hatóságok figyelmét - fogalmazott a török elnök tanácsadója.

Erdogan pénteken némi meglepetést okozott azzal, hogy kijelentette: nem lehetséges, hogy Törökország pozitívan tekintsen Finnország és Svédország NATO-csatlakozási terveire, és Ankara adott esetben arra használhatja saját NATO-tagságát, hogy megvétózza a két skandináv ország felvételét a katonai szövetségbe. Ankara ugyanis terrorista csoportként tekint a PKK-ra, Erdogan elnök pedig azzal vádolta meg Helsinkit és Stockholmot, hogy „terrorista szervezeteknek ad otthont”, amikor befogadja a PKK és más szervezetek tagjait.

Ibrahim Kalin az interjúban kitért arra is, hogy Törökország elítélte az orosz inváziót, segített Ukrajna felfegyverzésében, és igyekezett elősegíteni a Moszkva és Kijev közötti párbeszédet is, viszont ellenzi a Moszkva ellen hozott szankciókat. Ankara azt szeretné, hogy a NATO valamennyi tagállamának aggodalmait figyelembe vegye, ne csak bizonyos országokét - jegyezte meg Kalin.

Oroszország leállította éjfélkor a villamosáram szállítását Finnországnak - közölte az illetékes finn áramszolgáltató.

A finn elnök és a kormányfő csütörtökön hivatalosan bejelentette, hogy Finnország a lehető leggyorsabban kéri felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborújával összefüggésben. Svédország saját kérelméről pedig szombaton várható a stockholmi döntés.

Moszkva, amióta csak a két skandináv ország nyilvánosan és magas szinten fontolgatni kezdte NATO-csatlakozását a háború kezdete után, óva intette őket ettől, és katonai válaszintézkedéseket helyezett kilátásba az észak-atlanti szervezettel szemben.

A nyugati országok egyebek között az orosz energia vásárlásának bojkottjával próbálják meg rábírni Moszkvát arra, hogy állítsa le a háborút. Moszkva erre a bojkottra is adott válaszintézkedéseket.

Pénteken a RAO Nordic orosz áramszolgáltató bejelentette, hogy éjféltől leállítja az áram szállítását Finnországnak állítólagos kifizetetlen számlák miatt, a szolgáltatást fogadó finn cég, a Fingrid pedig szombaton délelőtt közölte, hogy éjfélkor leállt a szállítás.

Az orosz szállítás leállítása ellenére nincs fennakadás a finnországi áramszolgáltatásban, mert svédországi importból pótolják a hiányt. Finnország villamosáram-szükségletének 10 százalékát fedezte eddig Oroszországból.

Finnország NATO-csatlakozási szándékát várhatóan egy vasárnapi sajtóértekezleten jelenti be hivatalosan is Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök.
 

Az ukrán-orosz háború árnyékában Finnország és Svédország hosszú ideje fontolgatja a NATO-csatlakozási kérelem benyújtását. Ezzel a lépéssel Oroszország katonai értelemben fokozatosan kiszorulna a Baltikumról, következményei pedig beláthatatlanok, amennyiben az orosz vezetés fenyegetésként értelmezi. 

A svéd védelmi miniszter, Peter Hultqvist szerint Svédország és Finnország NATO-tagsága erősítené az északi katonai képességeket. Kijelentette: „ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz, azzal mindkét fél erejét és előnyeit kihasználnánk”, továbbá hozzátette, hogy fontos tényező egymás erejének kiegészítése, pótlása illetve a közös akciótervezés is.

Amennyiben hivatalosan is NATO tagokká válnak, a miniszter szerint erejük erősebb lesz. „Ez történhet, ha úgy döntünk, hogy csatlakozunk a NATO-hoz” - zárta beszédét. Hultqvist azonban később nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy támogatja-e Svédország NATO-csatlakozását. A finn elnök és miniszterelnök május 12-én hivatalosan bejelentették, hogy támogatja az ország NATO-tagságát. A tagság iránti kérelemről szóló végleges döntéshez azonban parlamenti szavazásra van szükség.

Háborús nyomás alatt születhet döntés 

A svéd Szociáldemokrata Munkáspárt május 15-én fog dönteni Svédország észak-atlanti szövetségi tagságának kilátásairól. Sauli Niinistö Finnország elnöke várhatóan a héten jelenti be, hogy támogatja Helsinki esetleges NATO-csatlakozási kérelmét. A múlt héten Sanna Marin finn és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy amennyiben országaik a NATO-csatlakozás mellett döntenek, a tagsággá válás folyamatát fel kell gyorsítani. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára korábban már nyilatkozott arról, hogy lenne lehetőség arra, hogy Finnországot és Svédországot „elég gyorsan” beléptessék a szövetségbe.

"Amennyiben Finnország a jelentkezés mellett döntene, nagy szeretettel fogadnánk a NATO-ban. A csatlakozási folyamat zökkenőmentes és gyors lenne" - mondta a főtitkár. „Finnország a NATO egyik legközelebbi partnere, kiforrott demokrácia, tagja az Európai Uniónak, és fontos tényezője az euroatlanti biztonságnak." - nyilatkozta. Ann Linde svéd külügyminiszter megjegyezte a témával kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciákat nyújt Stockholmnak, miközben az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozásra pályázik. Mette Frederiksen dán kormányfő a Twitteren úgy nyilatkozott: a finn csatlakozás erősítené a NATO-t és a közös biztonságot. Hozzátette: Dánia mindent megtesz majd annak érdekében, hogy minél gyorsabban lezárják a csatlakozási folyamatot.