Putyin: Gazdasági öngyilkosság az uniós energiapolitika

Gazdasági öngyilkosságnak minősítette az európai országok energiapolitikáját Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden egy, az orosz olajipar fejlesztéséről folytatott videokonferencián.

„Nyilvánvaló, hogy az orosz energiaforrásokkal együtt a világ más régióiba távozik a gazdasági aktivitás növelésének lehetősége is Európából. Egy ilyen gazdasági autodafé, öngyilkosság, természetesen az európai országok belügye” - mondta Putyin. „Nekünk pragmatikusan kell cselekednünk, elsősorban saját gazdasági érdekeinkből kell kiindulnunk” - tette hozzá.

Putyin szerint az emelkedő energiaárak aláássák az európai ipar versenyképességét. Mint fogalmazott, az orosz energiaforrások elutasítása azt jelenti, hogy a kontinens hosszú távon a világ legmagasabb energiaköltségű régiójává válik. Megjegyezte, hogy az emelkedő árak energiaforrásokat fognak ide vonzani, de a helyzet ettől nem fog gyökeresen megváltozni. „Ez a legsúlyosabb módon és egyes szakértők szerint visszavonhatatlanul alááshatja az európai ipar jelentős részének versenyképességét, amely már most is egyre inkább veszít a versenyben a világ más régióinak vállalataival szemben” - tette hozzá Putyin.

Az orosz elnök a folyamat felgyorsulását jósolta. Úgy vélekedett, Európa úgy utasítja el az orosz energiahordozókat, hogy figyelmen kívül hagyja a saját gazdaságának okozott károkat. „Az európaiak nyíltan elismerik, hogy még nem tudnak teljesen lemondani az orosz energiahordozókról, annál is inkább, mert nyilvánvaló, hogy egyes uniós államok, amelyek energiamérlegében különösen magas az orosz szénhidrogének aránya, nem lesznek képesek elég sokáig lemondani az olajunkról” - mondta. „Mégis ezt a célt tűzik ki maguk elé, ezt látjuk. Ezt tűzik ki, függetlenül attól, hogy milyen károkat okoztak már a saját gazdaságuknak” - hangoztatta az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, globális válságot okozhatnak az országa ellen bevezetett gazdasági szankciók. Ezzel szemben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az orosz félre hárította a felelősséget, mivel megfogalmazása szerint Moszkva veszélyezteti a világrendet.

Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre az Ukrajna elleni barbár háború, a Kínával kötött paktum és az önkényes nemzetközi kapcsolatokra való törekvése miatt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tokióban, az Európai Unió és Japán vezetőinek csúcstalálkozóján. „Nemcsak Ukrajna jövője, nem csak Európa jövője, de a szabályokon alapuló világrend jövője forog kockán”, fogalmazott. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a közös sajtótájékoztatón azt mondta, az Európai Unió és Ukrajna együttműködése alapvető jelentőségű, de rendkívül fontos az indiai- és csendes-óceáni térséggel ápolt kapcsolatok erősítése is. Az EU ezért egyre határozottabb összefogást sürget Kínával kapcsolatban – mondta.

Az Oroszország elleni nyugati szankciók sújtják az őket bevezető országok gazdaságát, és egyben globális válságot idéznek elő – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap egy gazdasági tanácskozáson. „Szerzőik, akiket rövidlátó, felfuvalkodott politikai ambíciók vezérelnek a ruszofóbia mellett, leginkább saját nemzeti érdekeiket, saját gazdaságukat, saját polgáraik jólétét sújtják” – mondta Putyin, aki a dominanciájukat védő nyugati országokat okolta az Oroszország elleni szankciók globális következményeiért, köztük a számos államban esetlegesen bekövetkező éhínségért.

Az ukrajnai háború megindítása utáni hetekben sok külföldi vállalat hagyta ott Oroszországot. A McDonald’s 850 éttermét zárta be márciusban, közben tovább fizeti 62 ezer alkalmazottját. Az étteremlánc közölte, havi 55 millió dollárt veszít az oroszországi eladások elmaradása miatt, és arra számít, hogy 100 millió dollár értékű készlete megy veszendőbe az üzletek bezárása miatt.

A Shell energiaipari vállalat úgy számolta, 3,9 milliárd dollárjába fog kerülni, hogy kilép az oroszországi befektetésekből. A rivális BP 25,5 milliárd dolláros költségekkel kalkulál, mert felmondta részesedését a Rosznyeft orosz olajipari konszernben. Más vállalatok korlátozottan működnek tovább Oroszországban: a Pepsi, a Nestlé és a Johnson & Johnson például továbbra is szállítja az olyan alapvető cikkeket, mint a gyógyszerek és a csecsemőtápszerek. Az olasz Pirelli gumiabroncsgyártó és a dán Carlsberg sörgyár azt állította: éppen csak annyit termelnek Oroszországban, hogy fedezni tudják az ottani munkásokkal kapcsolatos kiadásaikat.

Közben először állítottak bíróság elé orosz katonát az Ukrajna elleni támadás során elkövetett háborús bűncselekmény miatt – közölte a kijevi főügyészség. Vagyim Sisimarin 21 éves harckocsiparancsnokot azzal vádolják, hogy egy autó ablakán át lelőtt egy 62 éves, fegyvertelen, bicikliző civilt február 28-án. A főügyészség értesülései szerint Sisimarint az egyik felettese utasította a kerékpáros agyonlövésére, hogy az ne jelenthesse hollétüket az ukrán hadseregnek. A férfi a helyszínen meghalt. Sisimarint őrizetbe vették, és életfogytiglani börtönbüntetés várhat rá, ha bűnösnek találják.

Halálos áldozata is volt egy Oroszország ellen végrehajtott ukrán támadásnak – közölték orosz hírügynökségek. A határmenti Szolohi községet szerdán ukrán oldalról tüzérségi támadás érte, amelyben egy civil lakos életét vesztette, további hét megsebesült, 17 lakóház pedig megsérült. A falu lakosait evakuálták.

Terítéken a finn NATO-tagság

A finn államfő és a miniszterelnök közös közleményben bejelentette csütörtökön: támogatják, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő úgy fogalmazott, Finnországnak haladéktalanul be kell adnia jelentkezését. A Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta Helsinki fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, az orosz–ukrán háború pedig irányváltást hozott ebben a kérdésben.

A szintén hagyományosan semleges Svédországgal együtt Finnország az Oroszország által megindított háború kezdete óta egyértelmű hajlandóságot kezdett mutatni arra, hogy fontolóra vegye a NATO-tagságot. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő üdvözölte a finn döntést, hozzátette, ez „nagyon jó hír Európa és Lengyelország biztonsága számára”. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint viszont a NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegető Oroszország számára. Peszkov szerint az Oroszországi Föderáció a helyzetre reagálva az egyensúly ismételt megteremtése és saját biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni.