Németországban drágult leginkább a gázolaj az EU-ban

Németországban drágult leginkább a dízel üzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már majdnem 800 forintot (2,075 eurót) kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy vasárnap ismertetett kimutatás szerint.

A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Die Linke (Baloldal) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának kérésére a szövetségi statisztikai hivatalban (Destatis) összeállított statisztika szerint február 21. - három nappal a háború kitörése előtt - és április 25. között 38 centtel (144 forint) emelkedett a dízel literenkénti ára a németországi töltőállomásoknál. A 95-ös szuperbenzin (Super 95) 23 centtel drágult ugyanebben az időszakban, átlagára szerdán 2,002 euró volt.

A dízel esetében Németország Svédországgal és Lettországgal áll együtt az első helyen, ezekben az EU-s tagállamokban is 38 cent volt a növekedés az Európai Bizottság adataira támaszkodó kimutatás alapján. Franciaországban ezzel szemben a gázolaj literjének ára csak 17 centtel, Olaszországban pedig mindössze öt centtel emelkedett.

A benzinnél Ausztria az első, ahol egy centtel nagyobb, 24 centes áremelkedést regisztráltak. Magyarországon viszont 6 centtel, Olaszországban pedig 8 centtel olcsóbb lett a benzin a vizsgált időszakban, Oroszország Ukrajna elleni háborújának első két hónapjában - emelte ki a Berliner Morgenpost című lap a hírportálján közölt összeállításban.

Dietmar Bartsch, a Baloldal frakciójának társelnöke a lapnak elmondta, hogy a szövetségi kormánynak fel kell lépnie az olajipari vállalatokkal szemben, mert „szégyentelenül kihasználják a helyzetet, hogy megtömjék részvényeseik zsebét”.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány június 1-től három hónapra az EU-s szabályok által biztosított mozgásteret kihasználva a lehető legalacsonyabbra csökkenti az üzemanyagok árára rakodó adóterhet, kiemelte, hogy ez nem elég, az átmeneti csökkentés helyett „fel kell függeszteni az energiaadót mindaddig, amíg az árak elfogadhatatlanul magas szinten vannak”.

Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén miden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt. Az autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) autóklub legutóbbi, szerdai jelentése szerint a dízelért átlagosan 2,075 eurót, a benzinért 2,002 eurót kell fizetni literenként.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fokozatosan tiltsa be az Unió az orosz kőolajimportot. Ismert, katasztrófához vezetne, ha Magyarországnak le kellene mondania az orosz kőolajról. Egyes hírek szerint Magyarország és Szlovákia részben vagy egészben mentességet kaphat egy esetleges olajembargó alól, de azt nem lehet tudni, hogy Brüsszel időközben nem áll-e elő új követelésekkel. A két ország egyértelműen jelezte, megvétózza az újabb szankciós csomagot, ha elfogadásuk veszélybe sodorná a gazdaságuk működését. 

Az Európai Bizottság szerdán bemutatja az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Ursula von der Leyen, az Európai Parlament plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

Leállna a szankció elfogadása esetén a magyar gazdaság

Mint arról korábban beszámoltunk, teljesen kivitelezhetetlen, hogy Magyarországon leálljon az orosz kőolajimport, mivel ez a hazai gazdaság szinte azonnali összeomlását jelentené. Ha ezt elfogadnánk, akkor pillanatokon belül a többszörösére emelkedne a benzin és a dízel ára, vagy éppen nem lehetne sehol vásárolni. A teljes magyar ipar és közlekedés összeomlana. Persze Brüsszelt nem érdekli a tagállamok és az emberek problémái, mert velük akarják megfizettetni a teljesen értelmetlen szankciók árát. Magyarország nem engedheti lerombolni az ország energiabiztonságát.

Amennyiben a brüsszeli terv, az oroszok elleni azonnali olajembargó megvalósulna, benzin- és gázolajhiány lenne az egész kontinensen, amely azokban az országokban, amelyeknek nincs tengerpartja, óriási méreteket öltene. Különösen igaz ez az egykori szocialista országokra, amelyeknek olajellátása történelmi okokból az Oroszországból érkező vezetékekre alapul. ÍGY A SZANKCIÓK BELÁTHATATLAN KÖVETKEZMÉNYEKET OKOZNÁNAK MAGYARORSZÁGON: AZONNAL ÁRUHIÁNY ALAKULNA KI A BOLTOKBAN, ÉS GYAKORLATILAG LEÁLLNA A GAZDASÁG.

Szijjártó: A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását

Korábban már több tagállam, köztük Magyarország kormánya is világossá tette, hogy egy esetleges orosz kőolajimport-tilalom felbecsülhetetlen károkat okozna a gazdaságban, gyakorlatilag a legtöbb ágazatban leállna a termelés. Az olajembargó az elmúlt hetekben már többször is napirendre került.

A német médiában megjelent hírekkel ellentétben Magyarország továbbra sem támogat olyan szankciós intézkedéseket, amelyek veszélybe sodorják a gazdaság működőképességét.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar álláspontról világosan fogalmazott:A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát. Magyarország jelezte, hogy nem politikai, hanem pusztán gazdasági, energiabiztonsági kérdés miatt nem állhatnak az embargó mellé.

Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat. Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot – fogalmazott Szijjártó Péter. Emlékeztetett: a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi húszezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ennek a mennyiségnek a pótlására.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán egyébként megerősítette:Magyarország energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandóak feladni. Ez nem politikai, hanem ellátásbiztonsági kérdés.

Kedvezmények?

A szankciós csomag elfogadása érdekében ezért Brüsszel Magyarországnak és Szlovákiának kedvezményt ígért. Ez a kedvezmény lehet egy jóval hosszabb átmeneti időszak vagy akár felmentés az embargó alól. Persze azt nem lehet tudni, hogy időközben Brüsszel nem változtat-e a feltételeken, és áll elő új követelésekkel, így pedig meglehetősen bizonytalan lábakon áll a csomag elfogadása.

EZEKKEL A KEDVEZMÉNYEKKEL EGYÉRTELMŰEN AZ A CÉL, HOGY A KÉT ORSZÁG NE VÉTÓZZA MEG A SZANKCIÓS CSOMAGOT.Azt már a brüsszeli testület is jelezte, hogy készek kompromisszumos megoldást találni a magyar érdekek figyelembevételével, miután Magyarország jelezte, hogy nem politikai, hanem pusztán gazdasági, energiabiztonsági kérdés miatt nem állhatnak az embargó mellé.