kulcsár edina
A dízel esetében Németország Svédországgal és Lettországgal áll együtt az első helyen
Németországban drágult leginkább a dízel üzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már majdnem 800 forintot (2,075 eurót) kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy vasárnap ismertetett kimutatás szerint.
A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Die Linke (Baloldal) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának kérésére a szövetségi statisztikai hivatalban (Destatis) összeállított statisztika szerint február 21. - három nappal a háború kitörése előtt - és április 25. között 38 centtel (144 forint) emelkedett a dízel literenkénti ára a németországi töltőállomásoknál. A 95-ös szuperbenzin (Super 95) 23 centtel drágult ugyanebben az időszakban, átlagára szerdán 2,002 euró volt.
A dízel esetében Németország Svédországgal és Lettországgal áll együtt az első helyen, ezekben az EU-s tagállamokban is 38 cent volt a növekedés az Európai Bizottság adataira támaszkodó kimutatás alapján. Franciaországban ezzel szemben a gázolaj literjének ára csak 17 centtel, Olaszországban pedig mindössze öt centtel emelkedett.
A benzinnél Ausztria az első, ahol egy centtel nagyobb, 2
4 centes áremelkedést regisztráltak. Magyarországon viszont 6 centtel, Olaszországban pedig 8 centtel olcsóbb lett a benzin a vizsgált időszakban, Oroszország Ukrajna elleni háborújának első két hónapjában - emelte ki a Berliner Morgenpost című lap a hírportálján közölt összeállításban.
Dietmar Bartsch, a Baloldal frakciójának társelnöke a lapnak elmondta, hogy a szövetségi kormánynak fel kell lépnie az olajipari vállalatokkal szemben, mert „szégyentelenül kihasználják a helyzetet, hogy megtömjék részvényeseik zsebét”.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány június 1-től három hónapra az EU-s szabályok által biztosított mozgásteret kihasználva a lehető legalacsonyabbra csökkenti az üzemanyagok árára rakodó adóterhet, kiemelte, hogy ez nem elég, az átmeneti csökkentés helyett „fel kell függeszteni az energiaadót mindaddig, amíg az árak elfogadhatatlanul magas szinten vannak”.
Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén miden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt. Az autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) autóklub legutóbbi, szerdai jelentése szerint a dízelért átlagosan 2,075 eurót, a benzinért 2,002 eurót kell fizetni literenként.
Szlovéniában nyert a baloldal és el is törölték az üzemanyagárstopot. Noha a helyi kormány márciusban itt is befagyasztotta az üzemanyagárakat, az új kormány azonban ezt az intézkedést nem tartotta fent, ennek következményeként azonnal 20 százalékkal lett drágább a gázolaj ára.
Vasárnap Szlovéniában a normál benzin ára mintegy 8 százalékkal, a gázolajé pedig több mint 20 százalékkal emelkedett, miután a kormány megszüntette az árstopot - írja a Portfolio az Euractive információi alapján.
A normál benzin literenkénti ára szolgáltatótól függően 1,617-1,619 euró , az autópályákon pedig akár 1,628 euró is lehet (ma árfolyamon számolva 618-622 forint) . Szombatig 1,503 euró 574 forint) volt a felső határ.
A dízel ára a nagyobb szolgáltatóknál a 1,817-1,824 euró közötti sávba ugrott volt (694-697 forint) , egyes kisebb benzinkutaknál pedig még ennél is magasabb. Ehhez képest szombatig 1,514 euró (578 forint) volt. Ez 20 százalékos drágulást jelent.
Az árakat március közepén maximálták, hogy enyhítsék az energiaárak emelkedését a világpiacokon. A múlt hét végén a kormány azt mondta, hogy az intézkedést nem hosszabbítják meg, mivel a piacok stabilizálódtak. Az árstopot nem ugyanaz a kormány vezette ki, mint amelyik bevezette: április 24-én a Robert Golob által alapított frissen alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) nyerte meg a választásokat, leváltva a a Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Pártot - írj a portál.
Az üzemanyag- és energiaárak drágulása miatt "vérzik" a gazdaság, és nincs több tartalék - figyelmeztetett pénteken a Szlovén Kézműves és Vállalkozói Kamara (OZS), sürgetve az állam beavatkozását.
Branko Meh, az OZS elnöke sajtótájékoztatóján kiemelte: a koronavírus-válságból még ki sem lábalt az ország, a gazdaság máris új krízisbe került. Ezúttal az energia- és nyersanyagárak drágulása, valamint az ukrajnai háború miatt - tette hozzá.
Az „abnormális” üzemanyagár-emelkedés dráguláshoz vezet a gazdaság minden szegmensében. Ezért elmondása szerint a kamara azonnali lépéseket vár az új kormánytól, amely nagy valószínűséggel június elején alakul meg.
Úgy vélte: támogatási rendszert kell kialakítani a vállalkozók számára, vagy újra kell szabályozni az üzemanyagárakat. Meh szerint a vásárlóerő csökkenése a kereslet visszaeséséhez vezet, amelyet elbocsátások követnek.
A leköszönő kormány nem hosszabbította meg a két és fél hónappal korábban maximalizált üzemanyagár alkalmazásának időpontját, amit azzal magyarázott, hogy a piacok stabilizálódtak. Azóta már kétszer is emelkedett a benzin és a dízel ára Szlovéniában.
Jelenleg a 95-ös oktánszámú benzin literenkénti ára szolgáltatótól függően 1,652-1,716 euró. Május 1-jéig 1,503 euró volt a felső határ. A dízel ára 1,853-1,913 között mozog. Ennek rögzített ára szombatig 1,514 euró volt.
Peter Pisek, az OZS közlekedési részlegének vezetője elmondta: nagyon meglepte őket a 45 napos árszabályozás április 30-i eltörlése. A jelenlegi problémát pedig a „politikai vákumban” látja. A régi kormány már nem akar új rendelkezéseket hozni, az új pedig még nem alakult meg.
„Nagyon jól együttműködtünk a leköszönő kormánnyal, sokat tett a kézművesekért és a vállalkozókért a koronavírus-járvány ideje alatt” - emlékeztetett.
A készülő európai uniós olajembargóval kapcsolatban az OZS világos forgatókönyvet követel az államtól, hogy milyen alternatívái vannak az orosz olajnak.
Ha nincs más lehetőség, azt javasolják, Szlovénia csatlakozzon azon keleti beszerzésnek súlyosan kitett országok csoportjához, amelyek átmenetileg felmentést kaphatnak az embargó alól.
Gratulált a magyar benzinárstophoz Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti delegációvezetője tegnapi Facebook-bejegyzésében.
A politikus azt írta, hazánkban átszámítva 1,25 euró a szuperbenzin, mivel Orbán Viktor „képes arra, amire mások nem”. Úgy fogalmazott, a magyar miniszterelnök valóban tesz a honfitársaiért, miközben sajnos Ausztriában és az Európai Unió többi részében egészen máshogy cselekszenek a vezetők.
„Több Orbánra van szükség az EU-ban!” – írta Vilimsky. Az osztrák politikus legtöbb követője egyetértett a bejegyzéssel, sokan azt írták, a jelenlegi helyzetben Orbán Viktor mindent helyesen tesz, szemben a német és osztrák vezetőkkel.