Létrehozva: 2022.05.04.

Moszkva kész tárgyalni Kijevvel

Putyin erről Macron elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után nyilatkozott.

Szerző ripost

Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre, annak ellenére is, hogy Kijev „következetlen, és nem hajlandó komoly munkára” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetése során.

A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin beszámolt Macronnak az ukrajnai „különleges hadművelet” előrehaladásáról, beleértve Mariupol „felszabadítását” és a civilek evakuálását az Azovsztal üzemből. Ez utóbbi azzal a megállapodással összhangban történt, amely az orosz államfő és António Guterres ENSZ-főtitkár április 26-i találkozóján született.

Putyin kifogásolta, hogy az Európai Unió országai szemet hunynak az ukrán biztonsági erők háborús bűntettei, valamint a Donyec-medencei városok és települések tömeges, civilek halálát okozó ágyúzása felett. Megjegyezte, hogy szerinte „a Nyugat segíthetne megállítani ezeket az atrocitásokat azáltal, hogy megfelelő befolyást gyakorol a kijevi hatóságokra, valamint azzal, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat”.

Vlagyimir Putyin és Macron a globális élelmezésbiztonság problémájáról is tárgyalt, miután a francia fél ezzel kapcsolatban az aggályait hangoztatta. Ezzel összefüggésben az orosz államfő elsősorban a nyugati országok szankciós intézkedéseit tette felelőssé a nehézségek miatt, és megjegyezte a globális logisztikai és szállítási infrastruktúra zavartalan működésének fontosságát.

Putyin gratulált Macronnak újraválasztásához. A két vezető megállapodott abban, hogy a két ország különböző szinteken folytatja a kapcsolattartást.

Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két államfő között azóta, hogy Macront második elnöki ciklusára megválasztották. A felek legutóbb március 29-én beszéltek telefonon. Macron szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott eszmecserét.

Nemzeti érdeknek nevezte Kövér László, hogy az Alaptörvény legújabb módosításával megadják a kormánynak azt a felhatalmazást, hogy ha a szomszédságban folyó háború miatt gyors döntést kell hoznia, azt megtehesse.

Az Országgyűlés hétfőn újraválasztott elnöke kedden az Inforádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: olyan világban élünk amelyben nehéz kiszámítani, hogy milyen jövő vár ránk.

Az Alaptörvény módosításáról kiemelte: a világ egyik legerősebb atomhatalma áll háborúban a szomszédságunkban, nemzeti érdek, hogy megadják a kormánynak annak lehetőségét, ha gyors döntést kell hozni, ne kelljen a parlamenti procedúrát végigjárni a törvényalkotásnál. A modell ugyanaz, amelyet a pandémia idején alkalmaztak, a korábbi veszélyhelyzeti intézkedés bevált – mondta.

A legfontosabb teendő, hogy azokat az eredményeket, azt a relatív pozíciót, amelyet Magyarország az elmúlt 12 évben elért – beleértve a létbiztonságot, a családok támogatását és az ország biztonságát – meg tudják őrizni

– hangsúlyozta.

Ha nem szállunk bele a háborús kórusba, már sokat tettünk, hogy ez a háború minél kisebb áldozatokkal és minél előbb véget érjen – emelte ki Kövér László.

Ami Ukrajnában történik, sokak megállapítása szerint – amivel, mint mondta, „hajlamos egyetérteni” – valójában nem orosz–ukrán, hanem orosz–amerikai háború és előcsatározása egy amerikai-kínai geostratégiai összeütközésnek. Ennek lehetséges következménye, célja nem más, minthogy leválasszák Európát gazdaságilag, politikailag Oroszországról és Ázsiáról.

Megakadályozva ezzel, hogy az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig egységes politikai-gazdasági térség jöjjön létre. Ez akkora potenciált jelentene, ami mellett az Egyesült Államok „nem rúgna labdába” – fejtette ki Kövér László.

Kitért arra is:

az Európai Unió jogi értelemben szilárd, de politikai értelemben még sosem volt ilyen zilált.

Értékelése szerint nyíltan kevesen fogalmazzák meg, de ki lehet olvasni azt a brüsszeli törekvést, hogy fel kell számolni a nemzetállamokat.

Azt mondta: 32 éve olyanok vezették a világot és Európát, az európai államokat, akik nagy formátumú, vízióval rendelkező tehetséges politikusok voltak. Akik ma Európát, a nyugati világot vezetik, „rémséges karikatúrái ennek a generációnak” – jelentette ki.

Egy részük nem érti még a kérdéseket sem, nemhogy válaszokat tudna adni a kihívásokra, egy részük megzsarolt, megvásárolt, korrumpált, jellemtelen figura, egy részük annak a globális elitnek a haszonélvező résztvevője, amelynek a forgatókönyve szerint történik Európa föderalizálása. Egy részük pedig a régi, idősebb generáció maradéka, akik cinikusan – bár tudják, mit veszítettek – még felveszik a javadalmazást. Nagyon kevesen vannak, akik értik, mi történik, és még kevesebben vannak, akik bátrak, hogy ezt meg is fogalmazzák és szövetkezzenek a hasonló véleményen lévőkkel – fűzte hozzá.

Kitért arra is:

a visegrádi együttműködést nem érintette jól, hogy Csehországban és Szlovákiában kormányváltás történt és olyan párt adja a külügyi vezetést, amely nem elkötelezett a V4-ek kooperációja iránt, nem tekinti azt elsőrendűen fontosnak.

A háború miatt a korábban erősnek tűnő lengyel-magyar tengely is kicsit vesztett szakítószilárdságából, de az Országgyűlés elnöke nem látja orvosolhatatlannak a problémát, ha visszatérnek a kiindulóponthoz.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek