Mi bújik meg a háború árnyékában?

A háború és annak elhúzódása mögött a nemzeti jövedelmek átstrukturálása és az orosz nyersanyagkészlet megszerzése iránti törekvés húzódik meg – fejtette ki Boros Imre közgazdász.

A nemzeti összjövedelem eloszlásának arányeltolása zajlik jelenleg – jelentette ki a Magyar Hírlap megkeresésére Boros Imre közgazdász. Kifejtette, ha átlagot vonunk, tőlünk nyugatabbra a nemzeti jövedelem mintegy hetven százalékát teszik ki a bérjellegű jövedelmek, ilyen például a nyugdíj is, és a fennmaradó harmincat képezik a tőkejövedelmek. Jelenleg az utóbbi arányának növelésére folyik kísérlet. A most zajló háborúnak a valódi nyertesei a nagybankok és azok a cégek, amelyek a világpiaci tőzsdén jelen vannak.

A nemzeti összjövedelem arányeltolásának kedvez az Európai Parlament és az Európai Bizottság politikája, a háború pedig valójában nem ok, hanem ürügy arra, hogy Ukrajnán keresztül ez a folyamat végbe menjen. Egyfajta proxyháborúról beszélünk, ami Oroszország ellen zajlik, valójában az orosz nyersanyagkészletért – magyarázta Boros Imre. Ehhez pedig az szükséges, hogy az orosz vezetést megbuktassák, és egy Jelcin-féle karakter kerüljön a föderáció élére, kiszolgáltatva az ország nyersanyagkészletét. E folyamat indokolja a háború elhúzódását is. Az orosz kincsek megszerzésére a történelem során egyébként láthattunk már példákat mind a tizenkilencedik, mind a huszadik században – tette hozzá a közgazdász.

Ha a szintén nyertesnek tekinthető olajipari vállalatokat nézzük, azok tulajdonosi struktúrája régóta áttekinthetetlen. Magánszemélyeket nem is találunk közöttük, cégek, bankok képezik a tulajdonosi kört, aki pedig nem tartozik közéjük, azt megpróbálják ellehetetleníteni – magyarázta Boros Imre. A folyamatra példa a Volkswagen dízelbotránya, noha egy világméretű csalásról van szó.

A VW-csoport, amelynek járművei a világ minden országában megtalálhatók, a Porsche-csoportnak állt útjában, pontosabban a csoportot 53 százalékban tulajdonló két családnak, és megpróbálták a Volkswagen-részvényeket megkaparintani, ám mivel a VW jelentős készpénztartalékkal bírt, csak néhány százaléknyit sikerült megszerezniük. A folyamat mindenhol hasonló, az unió 14–15 ezer milliárd forintnyi GDP-jéből két-háromezer milliárdot tudnának az érdekeltek megkaparintani a középosztály elszegényítésével.

A hazai olajipari céggel kapcsolatban Boros Imre rámutatott, alapvetően háromféle olaj, a Brent, a WTI és az orosz Ural árszintje határozza meg a piacot. Ezek minősége, finomítási technikája eltérő. Ismert, hogy a Mol az orosz típus hasznosítására rendezkedett be, amelynek árszintje jelenleg mintegy harmadával a többi alatt van. A Mol tehát nem veszít, nem beszélve arról, hogy az államnak is vannak Mol-részvényei, tehát a forgalom után áfa- és jövedékiadó-bevétel is keletkezik.

A Mol a működésében javarészt orosz Ural olajat használ, miközben termékeit a Brent alakulása szerint árazza. Mára az orosz–ukrán konfliktus hatására a Brent és az Ural olaj árának különbsége 20–35 dollárra nőtt a békeidőkben jellemző öt dollárhoz képest. Egy Oroszországgal szembeni kőolajembargónak érdemi negatív gazdasági hatása lehet a Molra nézve, ugyanis Magyarország a nyersolaj 60 százalékát Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken keresztül importálja. A Mol két finomítója, a százhalombattai és a pozsonyi is csak Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni. Az alternatív kőolajokra való átállás költséges és időigényes – tette hozzá Boros Imre.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatta a Bankszövetség elnökségét, hogy a kormány több ágazati szektor mellett a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött – közölte a miniszter az MTI-vel tegnap. Tették ezt Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése nyomán, miszerint rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre, amelyekbe a pénzintézeteknek is be kell fizetniük a profitjuk egy részét.

A világ a járvány gazdaságromboló időszaka után, valamint az energiaárak soha nem látott mértékű emelkedése miatt egy gazdasági válság küszöbén áll, miközben Magyarországnak ki kell maradnia a szomszédunkban zajló háborúból – tette hozzá Nagy Márton. Megállapítást nyert, hogy a hazai bankszektor eredményesen működik: a bankok a jegybanki kamatok emelkedése és a lakossági betéti kamatok alacsonyan tartása miatt kimagasló nyereségre, extraprofitra tesznek szert. A bankokat érintő extraprofitadó átmeneti jelleggel, két évig marad érvényben. Nagy Márton közölte, a kormány elkötelezett az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett.

Elérhető közelségbe került a megállapodás az orosz kőolaj európai uniós embargójáról Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter szerint. Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője közölte: az uniós javaslat kidolgozatlan, Hortay Olivér energetikai szakértő pedig úgy véli, a háború fő haszonélvezői a nagy olajkitermelők.

Az Európai Bizottság folyamatosan tárgyal a tagországokkal, és napokon belül áttörés történhet – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter a ZDF német országos közszolgálati televízió hétfő késő esti híradójában.

Már csak néhány tagállam, mindenekelőtt Magyarország jelez problémákat – tette hozzá a német alkancellár. Mint mondta, lehetséges olyan megoldás, amely figyelembe veszi ezeket a különbségeket, de ehhez Magyarországon is történnie kell valaminek. Mindeközben az Egyesült Államokban elrendelt embargó hatására emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára. Szerinte az embargó akkor működik, ha nagyon sok ország csatlakozik, különben ki lehet játszani a rendszert, hozzátéve, hogy ebben vannak még hiányosságok, de az Európai Bizottság és az Egyesült Államok dolgozik a javaslaton.

Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője az Origo.hu-n és az ATV Egyenes beszéd című műsorában úgy fogalmazott, az Európai Bizottság (EB) által nemrég kidolgozott stratégia, amely arra vonatkozik, hogy miként lehetne az orosz energiahordozókat kiváltani, kizárólag lózungokat tartalmaz.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője közösségi oldalán rámutatott, a háború fő haszonélvezői a nagy olajkitermelők. Szaúd-Arábia olajvállalata, a Saudi Aramco 82 százalékkal növelte nyereségét az első negyedévben. Az olajárak emelkedéséből nemcsak a szaúdi olajtársaság, de nagy nemzetközi versenytársai, például a BP, a Shell vagy az ExxonMobil is profitáltak.  Azt is írta, Brüsszel azzal érvel az embargó bevezetése mellett, hogy az orosz olaj helyettesíthető lesz más országokból, amelyek majd fokozzák a kitermelésüket, csakhogy erre korábban az Egyesült Államoknak sem sikerült rávennie ezeket az országokat, így az unió aligha járna sikerrel.

Eközben több vezető is jelezte, hogy a nagy kitermelőket tömörítő OPEC+-kartell együttműködése fontosabb számára Oroszország megbüntetésénél. Szaúd-Arábia továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy a globális olajpiacon nincs kínálathiány, és a magas árakat a szűkös finomítói kapacitások okozzák.

A Wifo osztrák gazdaságkutató intézet publikált elemzésében embargó helyett az orosz olajra kivetett importvámot részesítené előnyben. „Az importvámoknak valószínűleg több előnyük is lenne az olajembargóhoz képest. A vámtétel fokozatos emelése révén a hazai gazdaság jobban tudna alkalmazkodni az árhatásokhoz, mint a mennyiség azonnali megvonásához” – áll az elemzésben.

Az Európai Bizottság olajembargóra vonatkozó javaslata súlyos károkat okozna Magyarországnak, hiszen hazánk energiaellátása fizikailag ellehetetlenülne – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Kijelentette: az egység fenntartása csak úgy lehetséges, ha minden tagállam érdekét számításba vesszük, ezért a csővezetékes szállítás mentességet kell hogy élvezzen a szankciók során. „Mindaddig, amíg a Magyarország számára okozott problémát az Európai Bizottság nem oldja meg, nem szavazzuk meg az olajembargóra vonatkozó javaslatot, mert azt nem engedhetjük, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg háború árát” – jelentette ki Szijjártó Péter.